A föderációs törvény megalkotására alakult kormánybizottság úgy határoz, hogy a nemzetiségek helyzetének törvényes rendezésénél a kiindulási pont a nemzetiségi albizottságnak az az állásfoglalása lesz, miszerint a nemzetiségeknek nincs nemzeti szubjektum jellegük, ezért helyzetük törvényes rendezését nem a föderációs alkotmánytörvényben, hanem egy önálló nemzetiségi alkotmánytörvényben kell megoldani.

Az SZLKP KB Elnöksége Samo Falťan vezetésével nyolcfős munkabizottságot hoz létre a nemzetiségi alkotmánytörvény és végrehajtási törvényei javaslatának előkészítésére, amelyben helyet kap a Csemadok (Dobos László, Szabó Rezső) és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége 2-2 képviselője is. Az Elnökség egyúttal megbízza Ondrej Klokočot az SZNT melletti Nemzetiségi Bizottság és az SZNT Elnöksége melletti Nemzetiségi Titkárság megszervezésével.

Az SZLKP KB Elnöksége, az SZNT Elnöksége és a Szlovák Nemzeti Front KB egyaránt megtárgyalja és jóváhagyja a föderációs alkotmánytörvény és nemzetiségi alkotmánytörvény tervezetét.

Az Új Szó közli a nemzetiségi alkotmánytörvény nyilvános megvitatás céljából közzétett tervezetét.

A Pravdában megjelenik a Szlovák Írók Szövetsége Elnökségének és a Szlovák Tudományos Akadémia Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézetének a nemzetiségi alkotmánytörvénnyel kapcsolatos nyilatkozata, amely a szlovák nyelv államnyelvvé nyilvánítását követeli, a kisebbségek nyelvének védelmét pedig a nemzetiségek között élő szlovákok jogai elleni támadásnak minősíti. (Hasonló támadást indít a tervezett alkotmánytörvény ellen a Matica slovenská és a Comenius Egyetem több intézete is.)

A Csemadok KB galántai ülése a nemzetiségi alkotmánytörvény tervezetéről és végrehajtási törvényeiről tárgyalva az államhatalmi szervek melletti nemzetiségi testületek létrehozása és a nemzetiségek arányos képviselete mellett továbbra is szorgalmazza a vegyes lakosságú járások új területi átszervezését, a nemzetiségek jogi helyzetének meghatározása céljából pedig egy nemzetiségi statútum kidolgozását

Gustáv Husák beavatkozását követően a Nemzetgyűlés Elnöksége közli a nemzetiségi képviselőkkel, hogy a Nemzetgyűlés másnap a parlament elé terjesztett nemzetiségi alkotmánytörvény egy módosított változatát fogja jóváhagyni.

A Nemzetgyűlés elfogadja az ország föderatív elrendezéséről szóló 143/1968 sz. és nemzetiségeinek helyzetéről szóló 144/1968 sz. alkotmánytörvényt. A két alkotmánytörvény között ellentmondás mutatkozik a nemzetiségek államalkotó szerepének elismerése tekintetében. Amíg a nemzetiségi alkotmánytörvény preambuluma szerint a köztársaság népét „a cseh és szlovák nemzettel együtt a magyar, német, lengyel és ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja”, s 1. cikkelye szerint a köztársaság „a cseh és szlovák nemzet és azon nemzetiségek közös állama, amelyek a területén élnek”, addig a föderációs alkotmánytörvény a köztársaságot „két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és szlovákok” szövetségi államaként definiálja. A nemzetiségi alkotmánytörvény 2. cikkelye kimondja a nemzetiségek „létszámuknak megfelelő” képviselethez való jogát a képviseleti testületekben és más választott szervekben, 3. cikkelye deklarálja számukra az anyanyelvükön való művelődés, a nemzetiségi kulturális-társadalmi szervezetekben való tömörülés, a saját nyelvű sajtó és tájékoztatás, az általuk lakott területen pedig nyelvük hivatalos érintkezésben való használatának jogát, 5. cikkelye egyúttal kilátásba helyezi az alkotmánytörvényt konkretizáló végrehajtási törvények, valamint a képviseleti testületek és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervekről szóló törvény kidolgozását. Az utolsó pillanatban módosított jogszabályból kimaradnak a nemzetiségek önigazgatását, gazdasági és kulturális egyenjogúságát, az államhatalom gyakorlásában való egyenjogú részvételét szavatoló részek, s nyelvük hivatalos érintkezésben való használatának a lehetőségét is az általuk lakott területre korlátozzák.

A nemzetiségi alkotmánytörvény módosított változata nem jut el a hírközlő eszközökhöz, így azok, köztük az Új Szó is annak korábbi, a nemzetiségek számára kedvezőbb változatát közlik. A módosított szöveget az Új Szó végül csak november 7-én hozza nyilvánosságra.

A Csemadok KB csalódottságát fejezi ki a nemzetiségi alkotmánytörvénynek a nemzetiségek kárára történt módosítása miatt, egyben támogatásáról biztosítja a Magyar Ifjúsági Szövetséget, s javasolja a magyar képzőművészeknek, zeneművészeknek és pedagógusoknak, hogy az írók és az újságírók mintájára alakítsanak országos szövetségük keretén belül magyar tagozatot.

Pozsonyban tartja I. kongresszusát a Szlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, amelyen a Szlovák Szakszervezeti Tanács megválasztásánál – a nemzetiségi alkotmánytörvény előírásai ellenére – figyelmen kívül hagyják az arányos nemzetiségi összetétel elvét.

Pozsonyban tartja rendkívüli X. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 56 990), amely alkalomból Ludvík Svoboda köztársasági elnök Munka Érdemrenddel tünteti ki a húszéves szövetséget. A közgyűlés vitája során számos felszólaló sürgeti a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a magyarság arányos képviseletének biztosítását az alacsonyabb szintű párt- és állami szervekben is, a magyar tudományos intézet megteremtését, a komáromi múzeum átalakítását a csehszlovákiai magyar kultúra múzeumává, egy kassai magyar színház létrehozását, a nemzetiségi oktatásügy fejlesztését, a magyarlakta járások területi átrendezését, s a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindítását. A közgyűlésen elfogadott határozat továbbra is síkra száll a Csemadok 1968. március 12-i javaslatának megvalósításáért, a szövetség új programja a Csemadok fő feladataként a magyar kisebbség társadalmi és kulturális érdekeinek képviseletét határozza meg, az elfogadott új alapszabály ennek megfelelően a szövetség hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségére módosítja, s lehetővé teszi, hogy a Csemadoknak egyéneken kívül kollektívák, intézmények is tagjai lehessenek, valamint, hogy a szövetség keretén belül a csehszlovákiai magyar tudományos élet egyes szakterületeit művelő, önálló munkatervvel rendelkező társaságok alakuljanak. A Csemadok elnökévé ismét Dobos Lászlót, új vezető titkárává Szőke Józsefet, titkáraivá Varga Sándort és Takács Andrást választják; a 92 tagú KB 19 fős Elnökségébe bekerül még Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Gáspár Tibor, Kardos István, Kulcsár Tibor, Mács József, Mede István, Molnár János, Rados Pál, Szabó Rezső, Tolvaj Bertalan, Turczel Lajos, Újváry László és Varga Béla.

Első ülését tartja Pozsonyban a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa, amelyen 3-3 magyar, ill. ukrán állandó munkabizottságot létesít: a magyar oktatásügyi munkabizottság elnöke Turczel Lajos, a kulturális munkabizottságé Fónod Zoltán, a szociális és közgazdasági munkabizottságé Németh Jenő. A nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényei politikai alapelveinek kidolgozása céljából ideiglenes munkacsoportot hoz létre négy alcsoporttal (nemzetiségi szervek és képviselet, nemzetiségi oktatásügy, nemzetiségi kultúra, nyelvhasználat); a munkacsoport elnöke az ukrán Ivan Bajcura, titkára Gyönyör József. A Nemzetiségi Tanács ezen kívül feladatul tűzi ki a Csehszlovák Televízió magyar és ukrán nyelvű adására vonatkozó tervezet kidolgozását, egy információs bulletin kiadását, s a Szlovák Tudományos Akadémia melletti Nemzetiségkutató Intézet létrehozásának támogatását.

A Csemadok KB komáromi ülése a szövetség legfontosabb feladatairól tárgyalva síkra száll a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotásáért, a magyar iskolaügy és művelődésügy autonóm irányításának megvalósításáért, a magyar intézményhálózat bővítéséért, a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindításáért, a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Házának felépítéséért Pozsonyban, a kassai magyar színház létrehozásáért, egy központi csehszlovákiai magyar múzeum, képtár és könyvtár létesítéséért Komáromban, s a Csehszlovákiai Magyar Kulturális Fondalapítvány létrehozását.

A Matica slovenská turócszentmártoni közgyűlése bírálja a magyar kisebbségnek az állami szervek általi túlzott támogatását, elítéli a kétnyelvűség elvét, leszögezi, hogy továbbra is célul tűzi ki a szlovák nyelv államnyelvvé nyilvánítását, s kifejezi azt az igényét, hogy a Matica részt vehessen a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozásában.

Tolvaj Bertalan, a Nemzetiségi Titkárság vezetője a Szabad Földművesnek nyilatkozva reményét fejezi ki, hogy a legfelsőbb párt- és kormányszervek jóváhagyása után előreláthatólag 1970 első felében sor kerülhet a nemzetiségi alkotmánytörvény által feltételezett végrehajtási törvények törvénybe iktatására.

Egyd Pepich szlovák belügyminiszter Dobos László miniszterhez, a Nemzetiségi Tanács elnökéhez intézett levelében a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek hiányára hivatkozva elutasítja a szlovákiai nemzeti bizottságok melletti nemzetiségi bizottságok létrehozásának lehetőségét. Ezt követően megszűnik az ez idáig létrehozott egyetlen, a Losonci Járási Nemzeti Bizottság melletti nemzetiségi bizottság is. (A cseh kormány ezzel szemben február 18-án kelt 20. sz. határozatával jóváhagyja, hogy a nemzetiségek által lakott területek nemzeti bizottságai mellett nemzetiségi bizottságok létesülhessenek.)

Az SZNT Nemzetiségi Bizottságának ülésén ismét sürgetik a nemzeti bizottságok melletti nemzetiségi bizottságok létrehozását. Dobos László miniszter bejelenti, hogy rövidesen a kormány elé terjesztik a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek politikai alapelveit, majd az észrevételek összegzése után kidolgozzák a nemzetiségi törvények javaslatát is.

A Nemzetiségi Titkárság a Szlovák Sajtó- és Tájékoztatási Hivatalnak a magyar helységnevek használatát kifogásoló átirata kapcsán – a helységnevek magyar használatát biztosító korábbi párthatározatokra, törvényekre és a nemzetiségi alkotmánytörvényre hivatkozva – kifejezi azt az álláspontját, hogy a magyar nyelv egyenjogúságát a magyar sajtóban a helységnevek használata terén is meg kell teremteni.

A szlovák kormányhivatal nemzetiségi főosztálya, a Nemzetiségi Titkárság az iskolaügyi törvény alaptervezetével kapcsolatban arra az álláspontra jut, hogy az nincs összhangban a nemzetiségi alkotmánytörvénnyel, ezért nem javasolja a jóváhagyását.

A Csemadok KB kassai ülésén kritikus hangvételű felszólalások sürgetik a magyar kisebbség oktatásügyi és kulturális problémáinak rendezését, a magyar pedagógusképzés megoldását, a magyar iskolahálózat bővítését, a kétnyelvűség következetes alkalmazásának biztosítását, a tömegtájékoztatási eszközökben a helységnevek magyar nyelvű használatát, s a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását.

A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága kezdeményezésére – Csehszlovákia megalakulásának közelgő 70. és a nemzetiségi alkotmánytörvény elfogadásának 20. évfordulója alkalmából – elkészül a Csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988 cím alatt ismertté váló dokumentum. A 266 aláírással ellátott memorandum a magyarság kisebbségi sérelmeit összefoglalva, azok orvoslására tett javaslatokat fogalmaz meg a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány számára. Sérelmezi többek között a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek hiányát, a magyar kisebbség hivatalos intézményrendszerének leépítését, az 1960. évi közigazgatási reform magyarellenes élét, az iskolák körzetesítése során több száz magyar iskola megszüntetését, a magyar nyelvű pedagógusképzés visszafejlesztését, a magyar művelődés, tudomány, művészet és muzeológia hivatalos intézményeinek hiányát. A helyzet javítása érdekében megfogalmazza az elmúlt 70, de különösen az elmúlt 20 év nemzetiségi politikája felülvizsgálásának, a kollektív kisebbségi, nyelvhasználati és önigazgatási jog biztosításának igényét, a közigazgatási egységek határainak kijelölésénél pedig az etnikai határok figyelembe vételét. A memorandumot aláírja többek között Ág Tibor népművelő, Bajnok István orvos, Barak László költő, Dénes György író, Duray Miklós geológus, Grendel Lajos író, Hizsnyai Zoltán költő, Hodossy Gyula költő, Hunčík Péter orvos, Juhász R. József költő, Koncsol László író, Marczell Béla néprajzkutató, Tóth Károly szerkesztő, Turczel Lajos irodalomtörténész és Vadkerty Katalin történész.

Ivan Knotek fogadja Sidó Zoltánt és Lukács Tibort, akik átadják a szlovák miniszterelnöknek a Csemadok KB Elnöksége által a magyar kisebbség politikai, oktatási, kulturális és tudományos életének fejlesztésére, valamint az új alkotmánnyal kapcsolatban kidolgozott javaslatokat. Ezek szorgalmazzák többek között a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a nemzetiségi iskolahálózat fejlesztését és a magyar pedagógusképzés megoldását, a kisebbségi nyelvhasználat törvényes biztosítását, a Nemzetiségi Titkárság és a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállítását, s egy magyar nemzetiségi levéltár és magyar néprajzi múzeum létrehozását. Knotek ígéretet tesz az előterjesztett javaslatok egy részének megvalósítására, kilátásba helyezve egyúttal, hogy a szlovák pártvezetés az év folyamán szintén tárgyalni fog a nemzetiségek helyzetéről.

A Szövetségi Gyűlés alkotmánylevélként elfogadja az Alapvető jogok és szabadságjogok chartáját. Az alkotmánylevelet beiktató alkotmánytörvény hatályon kívül helyezi a 144/1968 sz. nemzetiségi alkotmánytörvényt, s ez által az új jogszabály a csehszlovákiai kisebbségek helyzetét szabályozó legfőbb törvénnyé válik. Az alkotmánylevélnek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait tartalmazó 25. cikkelye szerint a kisebbségekhez tartozó polgároknak joguk van arra, hogy anyanyelvüket a hivatalos érintkezésben használhassák. Nem tartalmaz területi korlátozásokat, s így ellentétbe kerül a szlovák nyelvtörvény rendelkezéseivel.