A PMH Öt magyar ifjú Prágában című,anonim vezércikke az ekkor már 'egyetlen',illetve 'utolsó' Csehszlovákiában működő magyar főiskola,a kassai jogakadémia bezárása kapcsán amellett érvel,hogy az országban e téren lejátszódó folyamatok ellentmondásban vannak a műveltség kiterjesztését célzó világtendenciával: az iskolabezárás kultúrbotrány. A magyar jogászifjúságot,amely addig soha nem tanult szláv nyelven,szélnek eresztették,de a jogakadémia bezárása a magyarul tudó szlovákokat is sújtja.Ezekben a napokban szlovák diákküldöttség járt a szlovenszkói minisztérium tanügyi osztályán azzal az igénnyel,hogy a kassai magyar jogakadémia helyett nyissanak egy szlovák jogakadémiát. A PMH szerint a küldöttséget valószínűleg a tanügyi referens 'rendelte meg',noha Prágában már megmondták,hogy ilyen célokra 'nincs tanár'.

Beregszászon 63 magyar falu,a városiak és Dolha község ruszin képviselőinek jelenlétében,körülbelül 10 000 fő részvételével megtartották az Országos Magyar Kisgazda,Földmíves és Kisiparos Párt ruszinszkói területi zászlóavató ünnepségét. Zászlóanya Szent-Ivány Józsefné.A fontosabb beszédeket Szent-Ivány József,Egry Ferenc kerületi elnök és Árky Ákos,a ruszinszkói magyar pártszövetség és az Autonóm Párt elnöke mondja el,a ruszinok nevében Jakab Jenő beszél. Miért van aláhúzva? Július 8-án a Beregszászba érkező Szent-Ivány József rendőrségi átiratot kapott Hron rendőrkapitány aláírásával,hogy az összejövetelnek nem lehet politikai jellege,és a szónokok nem érinthetnek politikai témát. 

Pozsony,november 30. keltezésű cikk szorgalmazza a mezőgazdasági munkások betegsegélyző pénztárainak felállítását. Az érvényben lévő törvények szerint a szlovenszkói mező- és erdőgazdálkodási munkások és házicselédek a kerületi munkás-betegsegélyző pénztár tagjai,de ez a munkaadóra is,a munkásra is sérelmes,így ők az ipari munkából származó nagyobb kockázatot is fizetik,olyan kezelésben viszont nem részesülhetnek,mint az ipartelepeken koncentrált munkásság,a kerületi pénztárakat az ipari munkásság majorizálta,abban a mezőgazdasági érdekek és munkaadók nincsenek képviselve,végül a kerületi pénztárban a járulékok magasabbak,mint a mezőgazdasági pénztárakban.

A prágai esküdtbíróság megkezdi a brünni kémkedési ügy főtárgyalását. A vádirat szerint dr 'Baeran Alajos'-t kettős bűn terheli. 1922. január 22-én bűzbombát dobott a parlamentbe,és részt vett a brünni kémkedésben. Mindkettőt a Csehszlovák Köztársaság elleni gyűlöletből tette.

A szenátus költségvetési bizottsága az árvízkárosultaknak nyújtandó tízmillió koronás segély ügyét tárgyalta. A csehszlovák szociáldemokraták nem támogatták a javaslatot,mert a segélyt 'az agráriusok számára kidobott pénznek minősítik'.

Václav Klofác,volt csehszlovák hadügyminiszter interjút adott a budapesti Estnek,mely párhuzamosan a PMH-ban is megjelent. Klofác szerint céltalan a (csehszlovák) megalománia,a presztízspolitika,meg a fegyverkezés. '– Én magam személy szerint mindig megbecsültem a magyar népet és csupán hadügyminiszterségem alatt 1919. júliusában akartam fegyveres erővel bevonulni Magyarországba. De akkor már kinyomtatásra készen állott a proklamáció,amelyben a magyar népnek bejelentem,hogy nem ellene,de érette s a demokrácia megvalósításáért harcolunk. Talán jobb lett volna,ha a legfelsőbb tanács Párizsban nem veti el ezt a tervet..'

Leég a főleg magyar lakosságú [??],mezőgazdasági jellegű kisváros,Szepesolaszi. Szinten minden udvaron takarmánykazlak,gabonaasztagok álltak,amik gyorsan tüzet fogtak,a mentésre nem volt esély. A 460 lakóházból 'legalább négyszáz' elpusztul.

A PMH ismerteti és idézi a budapesti Estben megjelent,'Kulasek János' yankersi plébánossal,a csehszlovák állam egyik megalapítójával,a pittsburgi szerződés aláírójával készült interjút. 'Az Amerikában élő szlovákok nevében kijelentem,hogy mi most már készen vagyunk a harcra és nem nyugszunk addig,amíg a pittsburgi szerződés bele nem kerül a cseh-szlovák köztársaság alkotmánytárába. Az itteni szlovák lapok cikkeiből kitűnik az,hogy a szlovákok azt akarják,hogy a Szlovenszkóban élő magyaroknak is adjanak teljes szabadságot.'

Szent-Ivány József vezércikkben tárgyalja a PMH-ban,hogy szükségszerű a dunai államok gazdasági föderációjának létrejövetele,amelyet nem lehet megvalósítani a magyarok nélkül.

A Jókai-centenárium előkészítő bizottsága a szlovenszkói irodalmi egyesületek kiküldötteinek részvételével és dr. Sziklay Ferenc kultúrreferens elnökletévek a Tátrában ülésezik. Sziklay előterjeszti a közönséghez intézendő felhívás szövegét és az országos nagybizottság névsorát. Előkészítik a világsajtót tájékoztató anyagokat.

63 éves korában meghal Kovaliczky Zénó,az eperjesi görög katolikus székeskáptalan nagyprépostja.

A Magyar Nemzeti Párt körzeti elnöksége által összehívott adónagygyűlés Rimaszombatban. Szent-Ivány József,N its Andor és Törköly József tart beszédet. Szent-Ivány a kormánypártokat 'dirigáló' kartelleket bírálja,a (cseh) szociáldemokráciát a cseh nagytőke uszályhordozójának nevezi,a magyar ifjúságot biztatja a kisebbségi politikai közéletbe való bekapcsolódásra,a magyarok és szlovákok közös érdekeit emlegeti – a kormány adópolitikájának bírálata mellett. Nitsch Andor a repülőbizottságok visszahívását követeli,s a kisebbségek közös frontjának megalakulását sürgeti – német–magyar vonatkozásban. Törköly József az alkotmánytörvény első paragrafusa alapján bírálja az adóbehajtási rendszert,beszél arról,hogy a Magyar Nemzeti Párt törvényhozói a mentési akcióban való részvételre fölhívta a szlovák és német pártokat is, együtt akarták panaszaikat a pénzügyminiszter elé terjeszteni,de az nem fogadta őket,a kormányválság miatti elfoglaltságára hivatkozva,majd ismertette határozati javaslatát,melyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott:,'A körzeti pártgyülés kimondja,hogy az adósérelmek orvoslása céljából szükségesnek tartja a szlovenszkói őslakosok egységes fellépését s evégből a sajtó útján felhivja a sorsközösségben élő szlovák,német és ruszin testvéreket,hogy a kérdéssel hasonló gyüléseken sürgősen foglalkozzanak és ott törvényhozóikat hivják fel a közös akcióban való részvételre.',Szóba kerül még a mezőgazdasági alkalmazottak különálló szlovenszkói betegbiztosító intézetének lehetősége,a párt emellett foglal állást,és törvényhozói a szociális biztosításról szóló 221. számú törvény ezt lehetővé tevő megváltoztatását,kibővítését fogják követelni. ,

A PMH 16-án ismerteti a Csehszlovák Távirati Irodának egy garamszécsi adóárverés utáni eseményekről kiadott jelentését. A Breznóbányai járásban fekvő településen 12-én bírósági végzés alapján ingatlanárverést tartottak,de a lakosság megakadályozta annak végrehajtását. A csendőrség 14-én 7 személyt letartóztatott és csendőrkísérettel útnak indította őket. Benesháza határában száz fős tömeg útjukat állta,s kővel dobálta meg a csendőröket,de fegyverhasználat nélkül sikerült szétzavarni őket. 15-én a járási kommunista párt 150 tagja Breznóbányára akart vonulni,hogy tüntessen az árverés és a letartóztatások ellen,de a csendőrség a csoportot gumibottal szétkergette. Folyik a szervezők fölkutatása,a 'rend és a nyugalom helyreállt'.Néhány nappal később hír szerint másnap (16-án) a csendőrsdág újabb 6 személyt akart őrizetbe venni,közben azonban 'mintegy ezer' főnyi,kéziszerszámokkal felfegyverkezett személy érkezett a környékről Garamszécsre.és megtámadta a csendőröket,akik a szétoszlásra való hatszori felszólítás után fegyvert használtak. A támadók közül 'Piliar-Herman János' vacoki és 'Pohorekec János' garamszécsi lakosok a helyszínen meghaltak,'Kotreska János' könnyebben megsebesült. A kivezényelt csendőrséget megerősítették.A szlovenszkói tartománygyűlésben éppen a költségvetés fölötti vita folyik. 17-én Országh József országos elnök az események ismertetésénél fontosnak tartja hangsúlyozni,hogy a végrehajtás nem az adóbehajtással volt kapcsolatban,s kéri a tartománygyűlési képviselőket,segítsenek abban,hogy a nép ne üljön föl a politikai agitációnak. Ő már a két halott mellett egy súlyos sebesültről beszél.

E napon fogalmazzák meg az alábbi nyilatkozatot:,'A magyar nemzeti párt országos elnökségének 1933 április 3-án kelt nyilatkozata kapcsán alulirott szövetkezeti igazgatóság kijelenti,hogy Dzurányi László a 'Prágai Magyar Hirlap'-nál töltött esztendők alatt több izben visszaélt a belépje helyezett bizalommal,nevezetesen a szövetkezetet csalárd módon anyagilag megkárositotta,sőt fenyegetésekkel kisemberektől is fölvett jogtalanul pénzeket.A szövetkezet igazgatósága szükségesnek tartja leszögezni,hogy a vállalat érdekében nem tartotta szükségesnek Dzurányi László csalárd ténykedéseit annak idején a nyilvánosságra hozni,annál kevésbé,mert Dzurányi László mindenkor igéretet tett,hogy az okozott kárt megtériti,illetve a vállalatot a kártól mentesiti.Ezen igéreteit Dzurányi László nem teljesitette és rövid idő mulva különböző indokokból a vállalat kötelékéből kivált és vele az alulirott vállalat igazgatósága minden magyar kisebbségi együvétartozást és összeköttetést megszüntetett.Pozsony,1933 április 4.A 'PRÁGAI MAGYAR HIRLAP',lapkiadóvállalat szövetkezetének igazgatósága.'

Hosszú betegség után Hostivařban,Prágában meghal Antonín Švehla,az agrárpárt vezére,volt miniszterelnök. A PMH értékelése szerint 'Rasin halála óta a cseh nemzetet olyan csapás nem érte,mint most Svehla halálával.'

A SZMKE pozsonyi fiókja Magyar Szülő címmel röpiratot adott ki a magyar iskolák és a magyar iskoláztatás védelmében. Az PMH ennek tartalmából a Vádoló szavak – magyar szülők,ti okoztátok című tudományos értekezést és az Anyanyelvi oktatás című,Komenský,szellemében írt cikket emeli ki,és utal a röpiratban található statisztikai kimutatásokra is

Az iskolaügyi minisztérium a beregszászi állami reálgimnázium igazgatóságának felterjesztésére engedélyezte hat párhuzamos osztály megnyitását a magyar tagozat részére. Így lehetővé vált 105,felvételi vizsgát tett magyar tanuló beíratása az első osztályba,illetve 'az egész intézetbe beirt 650 magyar növendék megfelelő elhelyezése'.

A komáromi kerületi bíróság dr. Kiss-tanácsa foglalkozott Jabloniczky János volt OKP-s országgyűlési képviselő rendtörvényes ügyeivel. A vádirat szerint 1933-ban egy Szőgyénben tartott gyűlésen törvénybe ütköző módon kritizálta a kormány intézkedéseit,a békeszerződéseket és a kereskedelmi politikát,1935 áprilisában pedig egy nagymegyeri pártgyűlésen hasonló kijelentéseket tett. Jabloniczky a tárgyaaláson nem jelent meg,korábban a nyomozás közben alkalmazott kihallgatás során cáfolta a vádakat. A tanács bűnösnek mondta ki és az enyhítő körülmények figyelembevételével tíznapi államfogházra ítélte. Az államügyész gondolkodási időt kért,dr. Ligeti védő felebbez.

Szvatkó Pál cikke szerint a Franklin Társulat,szlovenszkói magyar regénysorozatában,újabb fontos értéket segített napvilágra. Neubauer Pál Mi közöm hozzá? című munkája filozófiai,műfajteremtő regény,de Huxley modorában, nemcsak szlovenszkói szinten,hanem az összmagyar irodalom szempontjából is jelentős. Nem véletlen,hogy korábban megjelent német változatáról Thomas Mann és Romain Rolland is elragadtatással nyilatkozott.

83 évesen [Kassán] meghal Lukacsovszky Elza,'a modern magyar gyermeknevelés egyik apostola',a kassai felsőbb leányiskola volt igazgatója – működésének idején az iskolát felvirágoztatta,átépíttette,modern internátust rendezett be –,a nőnevelés egyik úttörője fél évszázadon át.

A PMH 22-i keltezésű híre: Takács Menyhért halála után a jászói premontrei kanonokrend vezetését egy belga szerzetes látta el,illetve megbízottja,Novotny Alfonz címzetes prelátus. A Szentszék most kinevezte az 1895-ben Iglón született Ebergényi Antal kanonokot,aki korábban a kassai premontrei gimnázium tanára,majd az államfordulat után Rudnok község plébánosa volt,1933 óta pedig a jászói premontrei rend gazdasági igazgatója.

Felhívás a PMH-ban [úgy látom,csak ekkor jelent meg]:,'Junius 7-én,vasárnap este 8 órai kezdettel ünnepet ül a kárpátaljai Országos Magyar Dalosszövetség.Az ungvári UAC-pályán felállitott diszes pódiumon fogják bemutatni Kárpátalja legkiválóbb magyar énekkarai a magyar dal szépségeit.A magyar élniakarás és a kultúra szeretete a nagy felocsudás után valósággal csodát müvelt! A falu értelmes népe nemes versenyre kelt a kottát ismerő városiakkal. Az ungvári dalosünnepély egyike lesz azoknak az erőmérkőzéseknek,melyeknek országra szóló sikerét alkalmunk volt élvezni a daloknak három éven át,három dalosünnepélyén.A sikernek most sem szabad elmaradnia! Ezuton hivjuk meg tehát minden minden kárpátaljai és keletszlovenszkói magyar testvérünket junius 7-ére Ungvárra,a IV. országos dalosünnepélyre,hogy legyen része abban a gyönyörüségben,amit a magyar dal,a magyar nóta élvezete nyújt!,Reméljük,hogy minden dalszerető magyar testvérünk ott lesz június 7-én Ungváron,ahol a magyar dal ünnepét üljük,a diadalmas győztes magyar dalét..Erre az ünnepre hivjuk meg minden magyar testvérünket.Ungvárott,1936 junius hó,az 'Ungvári Aranyérmes Dalárda',Elnöksége mint rendezőség

Hír tudatja,hogy a pozsonyi Grenzbote munkatársa,Benyovszky Károly levéltári feljegyzéseken alapuló könyvet jelentetett meg a régi Pozsonyról,erődítményéről,a várost övező falakról,a belvárosról stb. A könyv sok régi illusztrációt közöl.

A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga előadássorozatának első előadása a pozsonyi kereskedelmi grémiumban,Szüllő Géza elnöklete alatt és megnyitójával. Duka Zólyomi Norbert előadásának címe: Kisebbségi jogok védelme – A csehszlovákiai magyarság helyzete az írott jog alapján . Duka Zólyomi egyik tétele: 'Kisebbségi tudomány még nincsen,csak jogi ágnak nevezik. De a kérdés már régen tuljutott a jogi kereteken: mert jelentősége áthat a gazdasági,szociális és kulturális életre is.' Az előadó vázolja a a kisebbség fogalomtörténetének alakulását s a kisebbségi jog történetét. A háború utáni kisebbségvédelmi szerződésekről azt mondja,hiányosságuk,'hogy nem ismerik a nemzeti kisebbségek fogalmát,csupán nyelvi,vallási és faji kisebbségekről tesznek emlitést. Azonkivül ezek a szerződések nem ismerték a kisebbségek kollektiv jogait sem és nem nyujtanak védelmet a kisebbségnek a gazdasági elnyomatás ellen'.Az előadás utáni vitát a rendőrségi megbízott nem engedélyezte,azzal,hogy a rendőrhatósági engedély csak az előadásra szólt,a vitára nem.

A komáromi Katolikus Akció nagytanácsának szeptember 26-i,dr. Lestár István plébános,szentszéki tanácsos elnökségével megtartott első őszi ülésén dr. Kállay Endre egyházközségi világi elnök a modus vivendi végrehajtása tárgyában kiadott pápai bulla által teremtett helyzetet ismerteti. Eszerint a szlovenszkói egyházmegyék határait újból ki kell jelölni. Ez alkalmat szolgáltathat a tömbben élő magyar anyanyelvű katolikusok közös egyházmegyébe szervezésére. A katolikus papság már javasolta egy dunamelléki magyar jellegű püspökség felállítását,amelyhez 400 000 magyar katolikus tartozna. Ez alapján a ülés a következő határozati javasolta fogadta el.'1. A komáromi Katolikus Akció úgy egyetemes egyházi,mint hitéleti érdekből szükségesnek tartja,hogy főként a Duna mentén egy tömegben élő magyar anyanyelvű katolikusok közös egyházmegyébe s egy főpásztor kormányzata alá tömörittessenek. E célból kívánatosnak tartja egy dunamenti egyházmegye és püspökség létesítését. Elhatározza tehát,hogy e kívánságát emlékiratba foglalva eljuttatja a prágai apostoli nunciushoz azzal a kéréssel,hogy a világi katolikus hivők ez egyöntetű óhajának érvényt szerezni s ezt a római Kúria előtt támogatni szives legyen. Egyidejűleg megkeresi a szlovenszkói püspöki kart is e mozgalom támogatása érdekében. ,2. Megkeresi a komáromi Katolikus Akció a szlovenszkói országos Katolikus Akció magyar tagozatának elnökségét,hogy ezt a határozati javaslatot tárgyalhassa le az országos vezetőséggel s az országos vezetőséget hasonló állásfoglalásra bírja. ,3. Sajtó utján felkéri az összes magyartöbbségü katolikus egyházközségeket,hogy hasonló eljárással sürgősen szálljanak síkra a dunamenti egyházmegye és püspökség létesítése érdekében. ,4. Végül tiltakozik bizonyos sajtóorgánumnak e kérdésben történt illetéktelen és semmiesetre sem pártatlannak nevezhető beavatkozása,valamint ez ügynek politikai célokra szándékolt kihasználása ellen. A komáromi Katolikus Akciót határozatának elfogadásában nem köznapi politikai,hanem az e fölött álló egyetemes egyházi érdekek vezették.',Az emlékirat megszövegezésével Bíró Lucián tanár,főtitkárt bízták meg. ,

Mészáros Gyula a PMH vezércikkében azt írja,hogy a csehghszlovákiai magyar kisebbség kulturális sérelmei,panaszai össze vannak gyűjtve,statisztikailag rendezettek,most jön a neheze,'a tettek mezejére kell lépni' a kulturális élet intézményes biztosítása érdekében. Túl sok volt a jelszó,kevés a fedezet. Tény viszont,hogy soha senkit nem akadályoztak meg abban,hogy részt vegyen a magyar kultúrmunkában, a képviselő-testületekben egységesen állást lehetett foglalni a magyar kultúra ügyében. A 'legsürgősebb tennivaló',ahogy azt a világháború előtti cseh,román,szlovák politikusok is hangoztatták – a kulturális autonómia létrehozása,amelynek alapelveit a háború utáni kisebségvédelmi szerződések is tartalmazzák,s ami a köztársaság alkotmánylevelében is ott van. A kisebbségeknek joguk van 'saját anyanyelvű kultúrintézményeket,iskolákat' működtetni,'igényük van az állami és közpénzekből megfelelő arányú részesedésre'. A kulturális autonómiát törvényes úton kell biztosítani,ez a politikusok feladata – új törvény nem kell hozzá,csak az érvényben lévők végrehajtása:,'1. A kormánynak rendeleti úton gondoskodnia kell az alkotmánytörvény kisebbségvédelmi pontjainak végrehajtásáról. ,2. Ki kell terjeszteni a 189/1919. számú népiskolai törvény hatályát Szlovenszkóra és Kárpátaljára,amely törvény biztosítja az ittélő magyar kisebbség számára is a jogot,hogy mindazokon a helyeken,ahol legalább 40,a magyar kisebbséghez tartozó tanköteles gyermek jelentkezik,ezek részére minden különösebb föltétel nélkül magyarnyelvű népiskola állítható föl. Ahol pedig legalább 400 iskolaköteles gyermek van,ott polgári iskola szervezhető,amelyben a gyermekek anyanyelvén kell tanítani. - Ez a törvény a történelmi országokban már 1919 óta van érvényben. Ennek a törvénynek a kiterjesztése Szlovákiára és Kárpátaljára tehát annyira természetes és jogos,hogy még az úgynevezett aktivista törvényhozók is követelhetik,anélkül,hogy ezzel fegyelemsértést követnének el csehszlovák anyapártjukkal szemben. ,3. A kulturális autonómia további előföl- tétele az iskolatanácsok fölállítása Szlovákiában és Kárpátalján,külön magyar osztállyal. A magyar kisebbség ezen a téren sem kíván valami újat vagy törvényelleneset,hanem csupán olyat,ami a történelmi országokban az államfordulat óta megvan és zavartalanul működik. Az iskolatanácsok fölállításáról szóló törvényt a parlament még 1920-ban megszavazta s e tekintetben ennek a törvénynek a végrehajtását,illetve Szlovákiára való kiterjesztését kívánjuk. A köztársaság fönnállásának huszadik évében joggal követelhetjük,hogy Szlovákia és Kárpátalja e téren fönnálló hátrányos helyzete teljesen megszűnjön s gazdasági és kulturális tekintetben tökéletes legyen az egyenjogúság a történelmi országok és Szlovákia s Kárpátalja között. ,4. Rendezni kell végül a nemzeti kisebbségek anyagi támogatását az úgynevezett közalapokból,amire a kisebbségeknek törvényes igényük van az alkotmány kisebbségvédelmi pontjai alapján. Ez elől eddig a kormány következetesen elzárkózott és az önkormányzati testületekben a kérdést kegyként kezelték. Ha az arányos részesedést vesszük alapul – amire a kormánykörök oly gyakran hivatkoznak –,akkor meg kell állapítanunk,hogy a magyar kisebbség az államfordulat óta százmilliókkal károsodott. Ennek a kérdésnek a rendezése a kisebbségek elvitathatatlan joga és követelése,s összefügg magával a kulturális autonómiával.',A cikk egy rehjtett,illetve összafeoglaló cím nélküli sorozat első darabja.

A PMH-ban megjelenik a hír,hogy újabb értesülések szerint az egy-két nappal korábbbi Hodža–Hlinka-tárgyalások hátterében a kormánykoalíció bővítésének szándéka áll. Állítólag a Hlinka-párt megkapná a postaügyi minisztéiumot – ennek élére dr. Sokolt,a néppárti főtitkárt deleglnák,továbbá egy tárca nélkli minszterséget. A Cseh Nemzeti Egyesülés Pártja csak egy tárca nélküli miniszteri posztot kapna.

Milan Hodža a képviselőház ülésén tartott expozéjában válaszolt Hitler február 20-i beszédére. A külföldi állampolgárságú németek 'pártfogolását' a szuverenités megsértésének minősíti,és bejelenti az ellene való 'a végső konzekvenciáig való védekezést'.

A nemetgyűlés tavaszi idénynyitó ülésén Szüllő Géza – a szenátusban pedig Turchányi Imre – fölolvassa a magyar párt deklarációját. Mindkettőjük szereplését közbekiabálások szajítják meg. A PMH Szüllő tolmácsolásában idézi a szöveget:,'A képviselőház nyilvános fóruma előtt szögezem le azt,hogy ebben a respublikában nemcsak szlovák,nemcsak német,nemcsak lengyel,nemcsak rutén,hanem magyar kérdés is van! Innen jelentem ki,hogy a magyarság sem kulturális,sem gazdasági,sem közjogi tekintetben nem nyerte meg azokat a jogosultságokat,amelyeket garantáltak részére a csehszlovák államot megalkotók akkor,amikor Európa uj felosztása alkalmával ezt a köztársaságot megteremtették. ,– Mi ebben a respublikában mindnyájan érezzük a köztársaságnak abbeli konstruktív hibáját,hogy ez a respublika két önálló életet élt államból: Ausztriából és Magyarországból állíttatott össze. Mindkét államban ezer éven át más kultúra,más törvények és más közgazdasági érdekek fejlődtek ki. Ezek a különbségek még ma is fennállanak azért,mert ez a két állam nem véletlenségből,hanem geofizikai alapon levő kényszerűségből teremtődött meg. Éppen ezért egészen más módon és más utakon tudja elérni a szlovákiai és kárpátaljai,mint a történelmi országokban levő lakosság a maga életének boldogulását. ,– Ez az indoka annak,hogy a magyarság pártjai már megalakulásuk óta állandóan Szlovákia és Kárpátalja autonómiájáért harcoltak. Mi,magyarok a szlovák testvéreinkkel együtt. ,– Az autonómia alapját,amit kívánunk,a pittsburgi szerződés teremtette meg,Kárpátalja önkormányzatát maga a békeszerződés irta elő. Egyik feltételnek sem tett eleget a kormány és ez az oka a mostani megrendült helyzetnek. Az itt lévő konszolidációt nem a fegyverek csörgetése,nem mások kardjára való támaszkodás,hanem a népek belső lelkületének megelégedése tudja csak garantálni Meg kell,hogy értse a kormányzat azt,hogy másként itt boldogulást nem tud elérni,mintha teljes jogegyenlőség alapján megadja minden itt élő nemzetnek,ami őt isteni és emberi törvények szerint megilleti.

A PMH ismerteti a Temps cikkét,mely szerint Hitler és Mussolini közötti megbeszélésen Csehszlovákiáról kevés szó esett. A Duce nem avatkozik be a szudétanémet kérdésbe,cserében azért,hogy Hitler sem forszírozta a dél-tiroli németek ügyét,viszont a trianoni határok békés revíziója mellett ismét állást foglalt.

A PMH cikben számol be arról,hogy a Times a napokban közölte Szüllő Géza levelét,amelyben a csehszlovákiai magyar politikus a nemrég a nemzetiségi kérdés tanulmányozása céljából az országban járt Noel Baker angol munkáspárti képviselő magatartását bírálja. Baker csak a szocialista pártokkal tartott fönn kapcsolatokat,a nemzetiségiek álláspontjára nem volt kíváncsi,ezért nem szerezhetett szakszerű ismereteket a kérdésről – viszont hazaérkezve a kérdés szakértőjének fogjék tekinteni. Magatartása ellentmondásban van a tárgyszerűségre és elfogulatlanságra törekvő angol külpolitika céljaival.

Az Egyesült Párt kárpátaljai autonóm kerülete kiküldötteinek kongresszusa Munkácson, 600 ember – köztük a kárpátaljai ruszinok,németek és románok küldötteinek részvételével.A határozati javaslatban szerepel,hogy mivel a párt az 1935. május 26-i tartománygyülési választáson a kárpátaljai magyarság összszavazatainak 84,8%-át kapta,egyedül alkalmas a kárpátaljai magyarság alkotmányos politikai képviseletére. Megállapítja a határozati javaslat továbbá,hogy Csehszlovákia az 1919 szeptember 19-i,a szövetséges és társult hatalmak,valamint a csehszlovák állam között létrejött saint-germaini szerződésben vállalt kötelezettségeit Kárpátalja vonatkozásában nem teljesítette. Amit legutóbb ezzel kapcsolatban a csehszlovák kormányzat fölajánlott,az nem tekinthető az autonómia bevezetése 'első etap'-jának. A dokumentum ismerteti a terület politikai és gazdasági helyzetét,majd jellemzi a kormánykoalíció kárpátaljai politikáját.A kongresszus határozatai: a csehszlovák kormány azonnal léptesse életbe a győztes hatalmak által garantált 'és az állam egységével összeegyeztethető legmesszebbmenő területi autonómiát', ennek megfelelően szüntesse be az ennek ellentmondó minden kormányintézkedés,törvény,rendelet helyi érvényességét,váltsa le és cserélje ki őslakosokkal a nem helyi állami és közhivatalnokokat,állapítsa meg Kárpátalja rendezetlen nyugati határát, adja át Kárpátalja népének az itteni sóbányákat és jövedelmüket,nyissa meg a terület határait a szomszéd államok felé,hogy biztosítva legyen a nemzetközi kereskedelem és árufurgalom,kártalanítsa az őslakosságot az autonómia elodázása miatti 19 év alatt általa elszenvedett károkért,és azonnal írja ki a szojmválasztásokat. Amit követelnek,az a 'csehszlovák alkotmánytörvényben is benne van'. (A határozat speciálisan magyar vonatkozású részeit a PMH itt nem ismerteti.)