A PMH vezércikke úgy értékeli,hogy a júliusban hivatalba lépett új kormány első programadása eddig nem tapasztalt mértékben foglalkozott a nemzetiségi problémákkal. Ez azt mutatja,hogy ennek a kérdésnek a jelentősége 'elsőrendű államproblémává nőtt',és az illetékesek ezt fölismerték – noha azelőtt két évtizeden át hirdették,hogy Csehszlovákiában nincs nemzetiségi kérdés. A kormány a megoldás alaptételeként a kisebbségektől átvette az arányossági elvet, s ezt már február 18-án elismerte,a köztársasági elnök pedig október 28-i beszédében szólt róla.Most az a kérdés,hogy a gyakorlatban is bevezetik-e a kisebbségi kvótát. A miniszterelnök szerint,ha ezt minden területen érvényesítenék,a német kisebbség 'itt-ott ráfizetne s bizonyára tiltakozna is ellene'. A magyarok azonban,állítja a vezércikk,az állami és közélet minden területén szükségesnek tartják 'az aránylagossági elv legkönyörtelenebb alkalmazását' – ez minden vonatkozásában javítaná helyzetüket. Viszont a kvóta csak úgy alkalmazható,hogy a magyar kisebbség létszámába mindenkit beszámítanak,ami a népszámlálási rendszer demokratizálását is megköveteli – a szerző itt utal a nyilvánvaló népszámlálási visszaélésekre. Továbbá a magyaroknak kijár az a nyelvjogi kedvezmény is,amit a németek a történelmi országokban megkapnak a vasúti és postafeliratok terén. A miniszterelnök efféllét is ígért,de a gyakorlat eddig mindig rácáfolt a nyilatkozatokra. A cikk végigköveti az egy-egy területen elhangzott ígéreteket,amelyek sosem valósultak meg.–,A külügyi és a költségvetési bizottságban eközben Szüllő Géza ls Jaross Andor a csehszlovák külopolitikát bírálják.