TK | Kisebbségkutató Intézet

Filep Tamás Gusztáv: Csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája 1922-1938

Keresőmező

Év

Hónap

(a Prágai Magyar Hírlap alapján)

Év	Hónap	Nap	Tétel	Kapcsolódó dokumentum
Év 1936.	Hónap december	Nap 13.	Kamil Krofta külügyminiszter Karlsbadban a németség csehszlovákiai szerepéről tart előadást. Megemlí ... Bővebben Kamil Krofta külügyminiszter Karlsbadban a németség csehszlovákiai szerepéről tart előadást. Megemlíti,hogy 'fajtisztasági szempontból' nem lehet a csehszlovákiai németeket a német birodalomhoz csatolni,s ugyanilyen képtelenség az elcsehesítésük is. A svájci példa,mely évszázados fejlődés eredménye,a köztársaságban megvalósíthatatlan. 'Csehszlovákia nem lehet olyan nemzetiségi állam,amelyben a csehszlovák nemzeti jelleg megszünne. Ez nem jelenti azt,hogy mi egyedüli államnemzet vagyunk és akarunk maradni [..] amelynek a többiek szolgálni kötelesek.' Fölveti a második államnemzet lehetőségét,amelynek az volna a feltétele,hogy a németek tekintsék magukat államnemzetnek,Csehszlovákiát pedig a hazájuknak. Ez lassú fejlődéssel valósulhat meg, cseh oldalról 'józan,igazságos s valóban demokratikus kisebbségpolitika' kell hozzá. Krofta állást foglal a német autonómiával szemben,viszont helyesli a a közigazgatás decentralizálását. A kulturális önkormányzat szerinte nagyrészt megvalósult. Elismeri a németek igényének jogosságát az állami és közhivatalokban való aránylagos hivatalviselésre.	Kapcsolódó dokumentum Krofta a németek közjogi helyzetéről. PMH,1936. december 15.,4. p.
Év 1937.	Hónap február	Nap 17.	A 'második államnemzet' fogalmának bevezetése,mely újabban sokszor fölmerült a kisebbségpolitikai vi ... Bővebben A 'második államnemzet' fogalmának bevezetése,mely újabban sokszor fölmerült a kisebbségpolitikai vitákban,voltaképpen azt jelentené,hogy Csehszlovákia nemzetiségi állam,amelyben a német is államnemzetnek minősülne. Kamil Krofta külügyminiszter viszont idézett karlsbadi beszédében egyértelművé tette,hogy az állam a nemzetiségeket nem ismeri el közjogi személyként. Spina német miniszter a fogalom átértelmezésére tett kísérletet a PMH által ismertetett zwittaui [Svitavy] beszédében: 'Sem Belgiumban,sem Svájcban nem mondják,hogy két,vagy három államnemzet létezik',ott az államnemzet azon polgárok összességét jelenti,akik az államot támogatják,a sajátjuknak tekintik,engedelmeskednek a törvényeknek,részt vesznek az állam fejlődésében,azt tökéletesítik,szükség esetén pedig megvédelmezik. Minden ilyen polgár az államnemzethez tartozónak vallja magát,tehát ezekben az országokban egy államnemzet van,mely az államban élő nemzetiségekből tevődik össze. Csehszlovákiában is van egy nemzetiségileg elkülönülő csoportokból álló államnemzet, 'Van tehát cseh államnemzet,de van német államnemzet is,vagyis mindazok a német polgártársaink,akik feltétel nélkül teljesitik az állam iránti kötelességeiket.' Abból,hogy a németek részei ennek a z államnemzetnek,következik minden jogra való igényük. 'Švehla szavaival: egyenértékű és egyenlő jogu német része vagfyunk az államnemzetnek.',Spina ezt azt az elméletet vitakezdeményező alapnak szánja.	Kapcsolódó dokumentum Spina elmélete az államnemzet fogalmáról. PMH,1937. február 18.,4. p.