A PMH interpretálja és bírálja a cseh Nemzeti Demokrata Párt pozsonyi lapja,a Národny Dennik Lefegyverzett-e már Magyarország című cikkét,amely azzal vádolja a magyar politikát és Szüllő Gézát,az Országos Keresztényszocialista Párt elnökét,hogy erőszakos revízióra törekszenek. Az alkalmat ehhez részben az szolgáltatja,hogy áprilistól megszűnt Magyarország katonai ellenőrzése,részben az,hogy Szüllő bírálja a Magyar Nemzeti Párt aktivista kísérletét. Hivatkozik a cikk Bethlen István és Klebelsberg Kunó az olasz–délszláv konfliktussal kapcsolatos római utazására,továbbá Szüllő lévai beszédére. A PMH viszont arra hivatkozik,hogy egyetlen magyar miniszter sem hirdetett eddig revánspolitikát,ellenkezőleg: a békés úton történő revíziót,hogy a cseh külügyminiszter épp a minap jelentette ki,hogy 'Magyarország mindennek eleget tett és vele szemben az akadékoskodás indokolatlan volna',hogy Szüllő kimondottan a belpolitikai ellenzékiségről beszélt,s végül kijelenti: 'Mindössze egyben adunk igazat a Národny Denniknek: abban,hogy a csehszlovák diplomácia vereséget szenvedett. De ebben nemcsak mi,hanem az egész világsajtó igazat ad neki.'

A PMH a Daily Mail politikai levelezőjének cikkét ismerteti,mely szerint a lap július 2-i cikke következményeként a brit parlament mindkét háza bizottsága alakít Magyarország,Románia,Jugoszlávia,Csehszlovákia helyzetének vizsgálatára.A PMH pesti szerkesztősége jelentése szerint pedig lord Dowerdane,az Asquith-kormány volt pénzügyminisztere ugyane napon nyilatkozott a magyar sajtónak a 'békeszerződések nyilvánvaló igazságtalansági'-ról, reméli,hogy komoly revízióra kerül sor, az angol kormány 'általában nagy szimpátiával' van Magyarország iránt.

A budapesti Est a PMH ottani szerkesztősége szerint közli lord Rothermere 18-án Beneš külügyminiszterhez a szenátus külügyi bizottságán tartott expozéjára írt levelét. Ő nem szít háborút,írja benne,célja éppen a béke, jó véleménnyel van Beneš államférfiúi bölcsességéről,feltételeznie kell tehát,hogy ő is tudja,nem lehet tartós béke addig,amíg a magyarlakta területeket nem adják vissza Magyarországnak. 'Nem azért halt meg egy millió brit katona,hogy halála árán jogtalanság uralkodjék Európának ezen a részén.' Kéri továbbá a csehszlovák külügyminisztert,'tartsa mindig szem előtt,hogy Anglia és Franciaország barátsága és áldozatkészsége nélkül Csehszlovákia nem létezne',s fontos,hogy ezekben az országokban mit gondolnak.Beneš július 23-i hír szerint – valószínűleg a világsajtó hatására – válaszol az angol lordnak. Nem vitatkozik,írja,mert hivatalos állásban van,s nem mondhat ki mindent,amit gondol. Sejteti,hogy az alapján,amit tud,Magyarország elmarasztalható, ott a kisebbségeket elnyomják,Rothermere pedig tájékozatlan. A PMH álláspontja szerint érdemi válasz helyett a külügyminiszter levelében csak burkolt gyanúsítások vannak.Rothermerék e napokban 'trianoni bizottság'-ot hoznak létre.

Részlet a Rudé Pravo nyilatkozatából,a PMH interpretálásában,illetve fordításában:,'»Lord Rothermere akciója,mely a trianoni békeszerződés revizióját és a csehszlovák–magyar határok Csehszlovákia hátrányára történő módositását követeli,fölizgatta úgy a cseh és szlovák polgári tábort,mint a cseh szociálpatrióták,valamint a magyar burzsoázia táborát. Mindkét fél agitációja megegyezik abban,hogy ugyanazt az alapelvet vallják: az imperializmus és az elnyomatás elvét. Az agyonbalkanizált Európa Franciaország és Anglia nemzetközi kizsákmányolásának s imperialisztikus kiaknázásának szintere lett. Az angol imperializmus az utóbbi időben – mivel a Szovjetunió elleni harci frontot akar létesiteni – minden eszközzel arra törekszik,hogy a középeurópai államokban mennél nagyobb befolyásra tegyen szert. Rothermere föllépésének célja: ösztökélni Csehszlovákiát,hogy minél gyorsabb tempóval sorakozzék be a szovjetellenes frontba és hadbalépésével az angolok vazallusa legyen.«,Végül a kommunista párt vezetősége fölhivást intéz a cseh proletariátushoz,hogy támogassa a nép harcát a nemzeti elnyomás ellen a nemzetek önrendelkezési jogáért.'

Lloyd George egyik nagy,a népszövetségi ligák ülésén [Londonban] elmondott beszédében a liberális párt programjának részeként tárgyalta a békeszerződések revízióját és a kisebbségek védelmét. Megnyilatkozása a választási kampány része. Nagyon fontosnak tartja az európai háború létező lehetőségeinek kizárását.

Londoni jelentés szerint Milan Hodža,Csehszlovákia iskolaügyi minisztere Londonban nyilatkozott a Pesti Naplónak a Rothermere-akcióról és a közép-európai barátságos atmoszféráról: a revízió lehetetlenség,az agresszív politika helytelen. Mindkét részről békés,megértő,engedékeny politikára van szükség.

A PMH összefoglalja a Vavro Šrobár állítólagos kijelentései okozta bonyodalmakat. A volt szlovák politikus – ekkor Trencsénteplicen főrészvényes és fürdőorvos – interjút adott a budapesti Reggel munkatársának,amelyben az szerepel,hogy a csehszlovákok teljes barátságban akarnak élni Magyarországgasl,hiszen a két nemzet egymásra van utalva. A revízió ügyében ők nem dönthetnek,csak a nagyhatalmak,hiszen Csehszlovákia az ő akaratukból jött létre,és határait is ők állapították meg. Ha ők meg akarnák változtatni ezeket a határokat,úgy a két nemzet hozzájárulása nélkül teszik meg. A Csehszlovák Távirati Iroda megkereste Šrobárt,valóban az ő kijelentései-e ezek. Šrobárnak nem volt alkalma összehasonlítani a szöveget a saját kijelentéseivel,viszont elmondta,hogy szerinte mit nyilatkozott a magyar lapnak:,'A magyarok a revizióra vonatkozóan nemzetüket fölösleges reményekben ringatják,amivel nemcsak saját népüket,de a környező országok népeit is állandóan nyugtalanitják. Sem a magyarok nem kényszerithetnek Csehszlovákiára valamilyen reviziót,sem Csehszlovákia nem teheti ezt a magyarokkal szemben. Ha a hatalmas német birodalom nem tudta az osztrák csatlakozást kierőszakolni,mennyivel kevésbé tudnának célt érni a kis nemzetek hasonló törekvései. A nyugtalanság szitása helyett sokkal okosabb volna,ha a magyarok arra törekednének,hogy szomszéd államaikkal jó gazdasági kapcsolatba kerüljenek és előnyös kereskedelmi szerződést kössenek.'

Prága,április 30. Večerní České slovo 'Osusky [Štefan Osuský] követ a revizióról' cimen a következőket irja:,– Az omladinárok politikai klubjának szombati évi közgyülésén dr. Osusky követ beszédet mondott a revizionizmusról. Rámutatott arra,hogy az államhatárok nem állapithatók meg csupán nemzetiségi szempontok szerint,hanem egyben gazdasági,közlekedésügyi és állambiztonsági szempontok szerint is. Igy a Csallóköz nélkül ki volnánk szoritva a Dunáról,amely Szlovenszkó tüdeje. Mikor Kossuth a mult század ötvenes éveiben segitséget keresett a magyar politika céljai számára,bemutatta a volt Magyarország nem-magyar nemzetiségei autonómiájának tervezetét,melyet Teleki dolgozott ki. Szlovenszkónak a trianoni békeszerződés által megállapitott határa csaknem mindenütt összeesik eme magyar tervezet által javasolt határral. A revizionista mozgalom a szláv államok ellen irányul. Azok a tervek,hogy Szlovenszkó,Erdély és Horvátország általános népszavazással határozzanak a saját sorsuk fölött,olyan emberektől származnak,akik nem tudják elképzelni azt,hogy a szláv nemzetek a maguk érdekei szerint is tudjanak dolgozni,nemcsak az ő malmukra.'

A PMH átveszi az Őslakó egyik cikkét,mely elmozdulást jelenthet a magyar ellenzéki politika és a zsidóság viszonyában. ,A munkácsi Az Őslákó hasábjain olvassuk R. Vozáry Aladár alábbi érdekes cikkét: ,A romániai zsidók kálváriás,a horogkereszt árnyéka alá került sorsával foglalkozott a Prágai Magyar Hírlapban és az Őslakóban egy minapi cikkünk. írásunk a Prágai Magyar Hírlap hasábjairól eljutott Magyarországra,ahol a budapesti Magyar Hírlap annyira komolynak és értékesnek találta,hogy teljes terjedelmében leközölte,sőt másnap külön vezércikket is szentelt neki. De megemlékezett róla több más odaáti lap is,köztük az Esti Kurír. ,Az odaáti figyelem e ránkterelődésének őszintén örülünk. Nem hiúságból,hanem a jóügy érdekében. Végre mégiscsak sikerült ezeket a nagy hozzáértéssel,de félvilágitásra lecsavart magyar lélekkel szerkesztett újságokat eltériteni attól a régi és következetes álláspontjuktól,hogy az utódállamokban,főleg pedig a Csehszlovákiában élő magyar kisebbségek dolgaival – félve határátlépési igazolványuk megvonásától – nem foglalkoznak. ,Végre mégis észrevették,hogy élünk. Nem lehetetlen azonban,hogy ez a késői felfedezésünk most is csak azért történt,mert zsidó kérdésről írtunk,természetesen azon a hangon és azzal az érzéssel,amelyet minden elfogulatlan magyar ember mindjárt megtalál,mihelyt elnyomottról,üldözöttről van szó. És még százszor inkább akkor,ha azok az elnyomottak,üldözöttek olyas valakik,akikkel évtizedekig,sőt évszázadokig élt jóviszonyban. ,Mi ugyan nem a Magyar Hírlap és elvtársai vállveregetéséért irtuk a romániai zsidóságról szólt részvétsorainkat,hanem magyar szivünk és az ilyenben feltétlenül ott lakó emberiesség diktandójára,de azért nincs mit tagadni rajta,hogy cikkünknek a kérdéses lapok által történt nyugtatása is jólesik és pedig főként azért,mert alkalmat ad rá,hogy megkérdezzük tőlük: – miért csak a romániai zsidóüldözés kapcsán foglalkoznak az utódállamokbeli zsidóság ügyével,és miért nem látják meg és miért nem teszik szóvá soha,hogy az elcsatolt területeken élő volt magyar zsidóság egy jó része már legfeljebb csak nyelvi és kulturális vonatkozásban van még mellettünk,de nemzeti szempontból már elfordultak tőlünk,sőt itt-ott (lásd Reisz pozsonyi ügyvédet) már hátba is támadott? ,Ezzel szemben ugyan azt is el kell ismerni,hogy a zsidóság egy kis és a legértékesebb része hűségesen kitart a magyarság oldalán és a magyar ember,de maga a magyar nép is mindig fel tudott emelkedni abba az erkölcsi magasságba,ahol egy igazért,száz bűnösnek megbocsátunk. ,Amikor a pesti,rólunk egyébként hallgató sajtó nekünk adott elismerését köszönettel tudomásul vesszük,egyúttal kérjük őket,foglalkozzanak velünk,utódállambeli magyar kisebbségekkel többet legalább is olyan mértékben,amennyire idevonatkozó anyagi érdekeltségük (bejárhatásuk) megengedi. És emellett minden befolyásukkal,meggyőzőerejükkel legyenek azon,hogy az elcsatolt területek volt magyar zsidósága ne hagyja cserben a magyarságot,ne tépdesse el a régi kötelékeket,ne márcsak azért sem,mert hirtelen pálfordulásuk súlyosan árt az egyetemes zsidó érdekeknek is,legelsősorban pedig a magyarországi zsidóságnak,amely ellen alig kivédhető fegyverül használható fel. ,A német,a román és a többi antiszemitizmus magasracsapó lángjánál most tisztán láthatja a zsidóság,hogy milyen erős erkölcsi talapzaton állott mindig és áll ma is az a kis magyar nemzet,amely sose engedte magához közelre a zsidógyülöletet,még legválságosabb,legsötétebb ,óráiban sem,amikor pedig megérthető lett volna,ha mindenáron bűnbakot keres. ,A zsidóság a magyar nemzet iránti százoku háláját legszebben és leghasznosabban azzal róhatná le,ha az utódállamokban a magyar kisebbségi jogok kivívása mellett áll és odavetné vállát a magyar nemzeti műveltség kimozdított pillérei alá,ahelyett,hogy tüntetőleg azokhoz a pártokhoz csatlakozik,amelyek a jogos magyar kisebbségi törekvések elgáncsolását szívügyüknek és főhivatásuknak tartják. ,A Magyar Hírlapnak és a többi zsidóérdekeltségü és zsidótóllu,de magát jó magyarnak valló újságnak ezt illenék tudni és illenék ellene valamit tenni..