A PMH rimaszombati tudósítójának távirata 27-éről: 'Gömör és Nógrád határszélén a salgótarjáni kőszénbányákhoz közelfekvő,de Cseh-Szlovákiához tartozó községekben a kormány mozgalmat inditott,hogy az ittlakó bányamunkásokat rábirja,hogy a franciák által megszállott Ruhr-vidékre menjenek ki dolgozni. Értesülésem szerint az első szállitmányt,190 bányamunkást a füleki állomásról tegnap utnak is inditották.'

Körmendy-Ékes Lajosnak részben az emigráció politikai irányvonalával,részben Borovszky Gézával,a szlovenszkói magyar szociáldemokraták egyik vezetőjével vitatkozó írása jelenik meg a PMH-ban.

A Szlovenszkói és Rusziszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának május 5-i ungvári ülése elhatározta,hogy sürgős fölterjesztést intéz a köztársasági elnökhöz és a kormányhoz a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének kiadása érdekében. Most elkészül a Szövetkezett Ellenzéki pártok fölirata az 1920. február 29-i,a nyelvi jogokról szóló törvény végrehajtási rendelete ügyében. A pártok azt kérik a miniszterelnöktől,hogy a kormány a törvény 8. szakasza alapján adja ki a törvény végrehajtási rendeletét,de ennek végleges megszövegezése előtt adjon lehetőséget a nemzeti kisebbségek képviselőinek arra,hogy 'közreműködjenek és előterjesztéseiket megtehessék'. A felirat röviden összefoglalja a nyelvi sérelmek típusait. Aláírói dr. Petrogalli Oszkár,a magyar pártok Központi Irodájának igazgatója és de. Szilassy Béla,a Központi Iroda elnöke.

Zólyom nagymegye képviselő-testületének alakuló ülésén leszavazták Gyapay Ede magyar megyebizottsági tag indítványát,hogy a határozatokat a hivatalos lapban magyar nyelven is közöljék. Ezt a magyar megyebizottsági tagok törvénysértőnek ítélték, nevükben Petrogalli Oszkár fellebbezést nyújt be a belügyminisztériumhoz. A PMH közli a fellebbezés indoklásának részleteit.

Leég a főleg magyar lakosságú [??],mezőgazdasági jellegű kisváros,Szepesolaszi. Szinten minden udvaron takarmánykazlak,gabonaasztagok álltak,amik gyorsan tüzet fogtak,a mentésre nem volt esély. A 460 lakóházból 'legalább négyszáz' elpusztul.

A Jókai-centenárium előkészítő bizottsága a szlovenszkói irodalmi egyesületek kiküldötteinek részvételével és dr. Sziklay Ferenc kultúrreferens elnökletévek a Tátrában ülésezik. Sziklay előterjeszti a közönséghez intézendő felhívás szövegét és az országos nagybizottság névsorát. Előkészítik a világsajtót tájékoztató anyagokat.

E napon kelt hír szerint [] egy 19 éves fiú a Tiszán keresztül átment a román területre, egy cseh fináncjárőr lelőtte. Nem sokkal később egy román granicsár lelőtte az egyik cseh fináncot.

Andrej Hlinka egy bécsi lapban nyílt levelet intézett az osztrák szövetségi kancellárhoz,melyben tiltakozik az osztrák hatóságok intézkedése ellen,mely szerint a hivatalok és bíróságok ezután Csehszlovákia nevének kötőjel nélküli formáját használják. Hlinka döntő érve a kötőjeles változat mellett az,hogy az országnév a békeszerződés hivatalos szövegében is így szerepel. A PMH megjegyzi,hogy eredetileg ők is a 'Cseh-Szlovákia' változatot alkalmazták,de az elmúlt hetekben a prágai rendőr-igazgatóság felszólította őket,'hogy a kötőjelet elkobzás terhe alatt hagyjuk ki'. []

Flachbarth Ernő a PMH vezércikkében szól a kötőjelügy folytatásáról: 'A szlovák néppárt Tomasek Flórián útján tiltakozó iratot küldött Bécsbe,amelyben egyfelől a békeszerződésre való hivatkozással vitatta a kötőjel jogait,másfelől azonban nyilvánosságra hozta a turócszentmártoni deklaráció záradékát,amely állítólag úgy szól,hogy az új állam megalakulásától számított tizedik év végén a csehek és a szlovákok képviselői új tárgyalásokat fognak folytatni az állami közösségben való együttműködés formái felől.'

Szent-Ivány kisebbségi koncepciója kapcsán újabb német ellenzéki politikus,Josef Mayer nemzetgyűlési képviselő fejti ki álláspontját a kisebbségek parlamenti együttműködésével kapcsolatban.

Egymillió könyvvel felszerelve nyílik meg október 28-án [a köztársaság kikiáltásának emlékünnepén] a prágai Mária téren az új közkönyvtár[i központ]. Magyar anyagának jegyzékét – ez mintegy 7000 címet jelent – František Brábek egyetemi tanár,Az ember tragédiája fordítója állította össze, főleg szépirodalmi és történelmi munkák szerepelnek benne. A könyvtárnak 47 fiókkönyvtára lesz.

A PMH-ban cikk méltatja a pelsőci születésű Rudnay Gyula [a cikkben nyomdahibával: Béla?] művészetét,akit [az alcím szerint] Európa és Amerika minden kultúrnépe ünnepel,csak a szülőföldjén nem ismerik. Egy festményének ára tíz éve öt kiló kenyér volt – ma [feltehetően újságírói túlzással] százmillió korona.

16-i hír szerint Novek miniszter válaszol Fedor Miklós képviselőnek a rozsnyói postahivatal felírásai ügyében beadott kérdésére:,'A legfelsőbb közigazgatási biróság határozata szerint a nemzeti kisebbségek nyelvi jogaikat nem érvényesithetik a nyelvtörvény értelmében akkor,amikor állami intézményekkel és üzemekkel érintkeznek,valamint a postával való érintkezésben sem. A postaintézményre nem érvényes az 1926. évi 17. számu nyelvtörvényt életbe léptető kormányrendelet,amelyben a nyelvtörvényről szó van. Ezt csak az egyes meghatározott minisztériumok részére adták ki,melyek között a postaminisztérium nem szerepel. Amig a postahivataloknál a felirásokra vonatkozó kérdés Szloveszkón nem lesz egységesen,véglegesen rendezve,a postaintézmény azon álláspont mellett tart ki,hogy a rozsnyói postahivatalban levő felirásokban semminemü változás ne történjék.'

Azonnali hatállyal kiutasítják a köztársaságból – Romániába – Szabó Lajos római katolikus esperesplébánost,a munkácsi OKP egyik vezetőjét. A közigazgatási bíróság néhány nappal korábban megszüntette az illetőségét,ő a Lex-Dérer alapján újabb kérvényt adott be,de a rendőrség az ügyintézési határidő lejárta előtt lép föl ellene,illetve a zsupán a fellebbezést fél órán belül elutasitja. A PMH szerint az őslakosság egységesen lép föl,a zsupánhoz küldöttség megy. A római és görög katolikus,a református,a zsidó hitközségek a döntés felfüggesztését kérik,de Szabó – elkerülendő,hogy karhatalommal távolítsák el – a távozás mellett dönt, a munkácsiak sorfala között vonul ki a városból. Korláth Endre egységes magyar parlamenti akciót szorgalmaz az ügyben. Jech zsupán a kiutasítás okaiként a következőket sorolja föl: '1. Szabó Lajos kisérte az itt járt angol ujságirókat, 2. Szabó Lajos október 28-án nem tüzetett ki zászlót a templomra, 3. Szabó Lajos Nagy Kálmán dr. temetésén »államellenes« gyászbeszédet tartott'.Valójában azonban a PMH vonatkozó híre szerint: az angolokkal nem találkozott,a tradíciók és a gyakorlat szerint a munkácsi római katolikus templomra nem szoktak zászlót kitűzni,ilyen kérdésekben egyébként is az egyháztanács dönt,a temetésen pedig a vallástalanság és a kommunizmus ellen beszélt az esperesplébános.

Szent-Ivány József,a Magyar Nemzeti Párt vezére a következő levelet intézi a PMH szerkesztőségéhez Bejéről:,'Igen Tisztelt Főszerkesztő Ur!,Pozsonyban a közeljövőben megjelenő »A Nap « cimü ujság alapitásával,politikájával foglalkozó hirlapi közlemények többször aposztrofálják személyemet.Szükségesnek látom a nyilvánossággal közölni,hogy a lap alapitására,politikájára semmiféle tekintetben nem állott módomban befolyást gyakorolni és egyáltalán semmi részem nincs a lap létesitésében.A lap tulajdonosa a Magyar Nemzeti Párt értékes tagja s így bizonyos vagyok benne,hogy a lap nem fog ellentétbe kerülni azokkal az elvekkel,melyek a Magyar Nemzeti Párt és a magyarság politikai életét irányitják.Midőn arra kérem,hogy sorainak becses Lapjában helyet adni sziveskedjék,vagyok teljes tisztelettel,Szent-Ivány József'

A PMH ismerteti a Prager Tagblatt jelentését,mely szerint a köztársaság minisztertanácsa 'megelégedését fejezte ki afölött,hogy a Szentszék és Csehszlovákiai között két év óta fennállott feszült viszonyt sikerült diplomáciai úton elsimitani és megállapitotta,hogy a megegyezés egyben az állam politikai viszonyai konszolidációjának a bizonyitéka'.

A PMH 16-án ismerteti a Csehszlovák Távirati Irodának egy garamszécsi adóárverés utáni eseményekről kiadott jelentését. A Breznóbányai járásban fekvő településen 12-én bírósági végzés alapján ingatlanárverést tartottak,de a lakosság megakadályozta annak végrehajtását. A csendőrség 14-én 7 személyt letartóztatott és csendőrkísérettel útnak indította őket. Benesháza határában száz fős tömeg útjukat állta,s kővel dobálta meg a csendőröket,de fegyverhasználat nélkül sikerült szétzavarni őket. 15-én a járási kommunista párt 150 tagja Breznóbányára akart vonulni,hogy tüntessen az árverés és a letartóztatások ellen,de a csendőrség a csoportot gumibottal szétkergette. Folyik a szervezők fölkutatása,a 'rend és a nyugalom helyreállt'.Néhány nappal később hír szerint másnap (16-án) a csendőrsdág újabb 6 személyt akart őrizetbe venni,közben azonban 'mintegy ezer' főnyi,kéziszerszámokkal felfegyverkezett személy érkezett a környékről Garamszécsre.és megtámadta a csendőröket,akik a szétoszlásra való hatszori felszólítás után fegyvert használtak. A támadók közül 'Piliar-Herman János' vacoki és 'Pohorekec János' garamszécsi lakosok a helyszínen meghaltak,'Kotreska János' könnyebben megsebesült. A kivezényelt csendőrséget megerősítették.A szlovenszkói tartománygyűlésben éppen a költségvetés fölötti vita folyik. 17-én Országh József országos elnök az események ismertetésénél fontosnak tartja hangsúlyozni,hogy a végrehajtás nem az adóbehajtással volt kapcsolatban,s kéri a tartománygyűlési képviselőket,segítsenek abban,hogy a nép ne üljön föl a politikai agitációnak. Ő már a két halott mellett egy súlyos sebesültről beszél.

A vegyes döntőbíráság Hágában ítéletet hozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem a csehszlovák állam ellen tíz évvel korábban,1923-ban Nyitra,Pozsony és Turóc megyékben fekvő,kb. 15 000 katasztrális hold kiterjedésű birtokainak visszaadása iránt indított perében. Az ítélet kötelezi a csehszlovák államot,hogy a trianoni szerződés 250. cikke értelmében ezeket az ingatlanokat adja vissza. Az ingatlanok értéke egy a cseh sajtóból átvett hír szerint körülbelül 30 millió csehszlovák korona.

Hlinka hetvenedik születésnapja alkalmából Sidor Károly,a Slovák főszerkesztője könyvet írt a szlovák politikusról,mely 1864-től 1926-ig tárgyalja Hlinka életét és tevékenységét. Ez a könyv a nyitrai események után született,szerzője ekkor vett ki hosszabb szabadságot tanulmánya befejezésére. A könyv autonomista szemléletű. A sajtó már hetek óta hirdeti,a szerző most terjesztette be a cenzurázás végett a pozsonyi államügyészséghez. A cenzor több helyütt államellenesnek találta a szöveget,a kifogásolt helyeket törölték. A Slovák közlése szerint a napokon belül megjelenő második kiadás – az elsőt tehát nem engedték terjeszteni – 31 törléssel jelenik meg,de ezek kis terjedelműek,'s a könyv folyamatosságát nem zavarják'. –,Sidor a Slovák vezércikkében közli,hogy könyvéből 31 helyen 287 sort töröltek. A könyv 596 oldal, a törlés összesítve 7 és fél oldalt tesz ki.De nemcsak Sidor könyvét,hanem az ennek sorsáról beszámoló cikkét is cenzúrázták. Vezércikke nagyobbik felét törölték,ezenkívül az aznapi szám három politikai cikkéből hét helyen pár-pár sort.

Prága,november 10. A legfelső közigazgatási biróság 1920 óta ítéleteiben következetesen azt a gyakorlatot követte,hogy a kisebbségi nyelv használatának joga megilleti az idegen állampolgárt is,amennyiben az illető idegen állampolgár a megengedett kisebbségi nemzethez tartozik. A gyakorlatban ez a judikatura azt jelentette,hogy például a komáromi járás területén élő magyar állampolgár a csehszlovák hatóságokhoz intézett beadványait magyar nyelven készithette s az Egerben [Égerben] élő német állampolgár német kérvénnyel fordulhatott a hivatalokhoz,mert a komáromi járásban a magyar,az egeri járásban a német kisebbségi nyelv használata szabad. A legfelső közigazgatási biróság judikaturájától eltérően a brünni legfelső biróság azt a gyakorlatot követte,hogy a külföldi állampolgároktól csakis csehszlovák nyelvü beadványokat fogadhatnak el a biróságok,vagyis a két legnagyobb birói forum e kérdésben nem foglalt el azonos állást. Ezt a különbözőséget most megszüntette a legfelső közigazgatási biróság teljes ülése,amely a mult napokban foglalkozott a kérdéssel és a brünni legfelső biróság állandó gyakorlatának álláspontjára helyezkedett,amikor kimondta,hogy »a külföldi állampolgárok szabályként nem részei a kisebbségi nyelvhasználati jogoknak«.'

A PMH sajtószemléje szerint a reflexiók arra utalnak,hogy Beran újévi nyilatkzata egy új,jobboldali koalíciót készítene elő.

Jegyzékváltás a csehszlovák külügyminisztériumban a csehszlovák kormány és Franco tábornok kormánya között: 'főügynök' címmel (konzuláris tevékenységgel megbízva) képviseletet fognak fenntartani egymás területén. fognak kifejteni

A PMH cikben számol be arról,hogy a Times a napokban közölte Szüllő Géza levelét,amelyben a csehszlovákiai magyar politikus a nemrég a nemzetiségi kérdés tanulmányozása céljából az országban járt Noel Baker angol munkáspárti képviselő magatartását bírálja. Baker csak a szocialista pártokkal tartott fönn kapcsolatokat,a nemzetiségiek álláspontjára nem volt kíváncsi,ezért nem szerezhetett szakszerű ismereteket a kérdésről – viszont hazaérkezve a kérdés szakértőjének fogjék tekinteni. Magatartása ellentmondásban van a tárgyszerűségre és elfogulatlanságra törekvő angol külpolitika céljaival.

Törvényhatósági választások Csehszlovákiában. A PMH az egyesült Magyar Párt döntpő választási győzelmét emlegeti. Pozsonyban autonomista többség került be a törvényhatóságba,a magyar községekben százszámra a Magyar Párt győzött. A kommunista és a szocialista pártok a cseh területeken erősödtek,magyar területeken nagy vereséget szenvedtek. A PMH részletes választási listákat közöl. A Szudétanémet Párt a csehországi német szavazatok több mint 90%-át szerezte meg. Henlein pártja után a magyarok erősödtek meg a legnagyobb mértékben, a magyar városokban a szavazatok száma 36'1 százalékkal,a községekben 45'9 százalékkal nőtt,s a magyar választók sok helyütt ' többszörösen túlhaladják a népszámlálási adatokat'.

A PMH vezércikkében Kúr Géza foglalja összes a magyar reformátusok sérelmeit,illetve sérelemtörténetét.