A megszállás után érkező utcanév-változtatási utasításokat a magyar többség végrehajtotta- Két évvel ezelőtt a közgyűlés 6 névnek kegyelmet kért,de ezt a felsőbb hatóságok nem adták meg. A február 21-i közgyűlésen ismertették a járási hivatal leiratát,hogy a hivatkozott emberek 'olyan szerepet játszottak a magyar történelemben,ami a csehszlovák népnek nem rokonszenves,sőt képviselői lévén a magyar hazafias gondolatnak,Nagy-Magyarország eszméjéért éltek és haltak meg,kivánatos nevük eltüntetése..' Hogyha a város megtagadná a nevek megváltoztatását,akkor a városi főjegyző utasíttatik,hogy hivatalos hatalmával szerezzen érvényt a rendeletnek. A leirat tartalmát a közgyűlés tudomásul veszi, Kukán Béla Magyar Nemzeti Párti országos alelnök is bejelenti,hogy tudomásul veszi a döntést,de az megdöbbenéssel tölti el. A névváltozások:,Rákóczi u. – Zárda u.Bercsényi u. – Nap u.Bertóty tér – Sport tér. Jávorka u. – Csizmadia u.Széchenyi u. – Stefánik u.Hönig u. – Fürdő u.

Dérer miniszter [meg nem jelölt napon] nyilatkozott a nyelvharcról a Národni Osvobození című legionárius lapnak, ebben szerepel.hogy két éve olyan tankönyveket vezettek be Ruszinszkó egyes állami iskoláiban,amelyeket a minisztérium nem hagyott jóvá – viszont megtűrte azoknál a gyerekeknél,akik már használták,s ezt egyes nemzetgyűlési tagoknak is megmondták. A toleráns álláspontot viszont agitációs célokra használták föl,a Duchnovics Társaság direkt fölhívta a tanítókat a jóvá nem hagyott könyvek terjesztésére. Ruszinszkó számára tanítási nyelvként a hazai népnyelvet írták elő. A tanítók egyesülete által kiadott könyvek ennek nem felelnek meg. A miniszter bejelentette,hogy nem változtat a jelenlegi helyzeten.9-én a munkácsi Nemzeti Sínházban rendezett népgyűlésen támadják Dérert és tiltakoznak az ukrán nyelv használata ellen. 'Kaminszky dr.a központi nemzeti tanács nevében az autonómiát követelte. Kurtyák képviselő kijelentette,hogy Ruszinszkóban az ukrán nyelv terjesztőivel úgy fognak bánni,mint annak idején a csehek bántak az osztrákokkal. […] Prokop képviselő azt hangoztatta,hogy amennyiben Dérer miniszter nem hagyja jóvá az orosz tankönyveket,az összes ruszin iskolákban sztrájk fog kitörni.' Döntés születik egy,a kormánynak küldendő táviratról,s felhívják Beszkid kormányzót,hogy ha követeléseiket újból elutasítanák,akkor hagyja jóvá ő az orosz nyelvű tankönyveket.E gyűlést megelőzően ukrán szervezetek felhívást intéztek a ruszinokhoz,s 12 szervezet táviratot küldött a kormánynak,amelyben elutasítják az általuk nem értett orosz nyelvet,s helyeslik az iskolaügyi minisztérium eljárását.

Pozsonyi lapok jelentése szerint az Országos Hivatal átiratot intéz Pozsony városához,mely szerint a magyar nyelvet többé sem hivatalos tárgyalások során,sem beadványoknál nem lehet használni. [A város magyar lakossága hivatalosan a nyelvtörvényben megszabott 20% alá csökkent.],Kassán Maxon polgármester összehívja a városi pártok vezetőit,s bejelenti,hogy a népszámlálás eredményei szerint Kassán 18%-nyi magyar él,innentől kezdve tehát a kassai városházán is tilos a magyar nyelv használata 'hivatalos formában'. A kétnyelvű nyomtatványokat,utcafeliratokat ki kell cserélni.

Pozsony,december 30[?]. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi városháza egyes ügyosztályain s a városi közmüvek hivatalaiban is pénteken [28-án] rendeletet olvastak fel,amely szerint a tisztviselőknek és alkalmazottaknak magánérintkezésben is csakis az államnyelvet szabad használniok. A rendelet a városi közmüvekre is vonatkozik,bár ezeket eddig magánvállalatokként kezelték. Eddig nem sikerült megállapitani,hogy a rendeleteket ki adta ki. Értesülésünk szerint az országis keresztényszocialista párti városatyák interpellációt nyujtottak be a polgármesterhez az alkotmánytörvénnyel összenemegyeztethető rendelet ügyében.'

Pozsony tanácsülésén bejelentik a legutóbbi népszámlálás a városra vonatkozó adatai. A városnak 145 000,a külterületekkel és az ide tartozó falvakkal (Ligetfalu,Főrév,Zabos) 185 000 lakosa van. Az idegenek száma 5330 fő,ebből 1576 osztrák,1346 magyar,685 lengyel,355 jugoszláv,273 német és 32 olasz állampolgár.

Nyilvánosságra Hozzá Masaryk köztársasági elnök 14-én Lanában írt s a miniszterelnökhöz intézett levelét:,'– A köztársasági elnök tisztje nehéz és felelős feladat s ezért teljes munkaerőt igényel. Látom,hogy az én erőm fogyatkozik s ezért lemondok az elnöki állásról- Négyízben választattam meg köztársaságunk elnökének,ez bizonyára fölhatalmazást ad számomnra,hogy Önöket és a csehszlovák nemzetet,valamint a többi nemzetiségekhez tartozó polgártársainkat kérhessem,hogy az állam vezetésénél gondoljanak arra,hogy az államokat azok az eszmények tartják fenn,amelyek életrehívóik voltak. A magam részéről mindig tudatában voltam ennek.– Jó külpolitikára és idehaza valamennyi polgárral szemben,bármily nemzetiségüek legyenek is azok,igazságosságra van szükség.– Szívesen kifejezésre juttatnám Önök előtt azt is,hogy utódomul dr. Benešt ajánlom. Határokon kívül és idehaza együtt dolgoztam vele és ismerem őt.– Teljes bizodalmam van abban,hogy minden jól fog haladni és ha Isten megadja,egyideig még azt is láthatni fogom,hogy Önök hogyan dolgoznak tovább. Önt,miniszterelnök ur,arra kérem,vegye tudomásul lemondásomat.'

A kárpátaljai országos képviselő-testület épen az elnökválasztás napján tárgyalta a jövő évi költségvetést és a tavalyi zárszámadást. Amikor értesültek a választás tényéről,több órás szünetet tartottak,hogy megvárják annak eredményét. Délután ellenzéki pártjaik – orosz nemzeti autonóm párt (Fenczik-párt),ruszin autonóm földműves szövetség (Kurtyák-párt),Magyar Nemzeti Párt,illetve a kárpátaljai magyar pártszövetség – képviseletében (az említett pártok sorrendjében) Gadzsa Vaszily,Bencze György és R. Vozáry Aladár sürgönyt küldtek az új köztársasági elnöknek:,'Köztársasági Elnök Ur! Azon az ünnepélyes napon,melyen Önt a köztársaság elnökévé választották,mi,Kárpátalja őslakossága,kik elsősorban a Podkarpatská Rus részére biztosított autonómia meg nem valósitása miatt kényszerültünk ellenzéki állásfoglalást tenni,arra kérjek Önt,Elnök Ur,hogy sziveskedjék mielőbb kezdeményezést tenni annak érdekében,hogy Podkarpatská Rus őslaskosságának autonóm jogai mielőbb megadassanak,hogy mielőbb életbe léptessék Podkarpatská Rus békeszerződésekben és alkotmánytörvényben biztositott autonómiája,melynek megadása előfeltétel volt Podkarpatská Rusnak a csehszlovák köztársasághoz való önként csatlakozásához.Mély tisztelettel,BENCZE,GADZSA,VOZÁRY,a ruszin és magyar őslakos polgári ellenzéki pártok tartománygyülési képviselői.'

Az előző hónapban a cseh nemzetiszocialista párt kezdeményezésére a kormánykoalíció pártjainak szenátorai javaslatot nyújtottak be,hogy az első köztársasági elnök,Masaryk születésnapja,március 7-e legyen állami ünnep, ezt a szenátus bizottsága el is fogadta. A Csehszlovák Néppárt viszont ezt jó alkalomnak tartotta arra,hogy rendezzék az ünnepeken betartandó munkaszünet kérdését. Az 'alkotmányos tényezők' ez ügyben megkeresték Masarykot,hogy tanácsot kérjenek tőle,ő viszont 'amaz óhajának adott kifejezést',hogy a koalíció ezt a javaslatot ne tárgyalja. A 22-i prágai esti lapok biztosra veszik,hogy március 7-e állami ünneppé nyilvánítása tárgytalanná vált.

Néhány nappal korábban a pesti rádió Egri Viktor Mithridatos [sic! A cikkben] aranya című hangjátékát sugározta 'Fényes szereposztásban' – többek között Somlay Artúr is játszott benne – Kiszely Gyula rendezésében.

Prága,november 10. A legfelső közigazgatási biróság 1920 óta ítéleteiben következetesen azt a gyakorlatot követte,hogy a kisebbségi nyelv használatának joga megilleti az idegen állampolgárt is,amennyiben az illető idegen állampolgár a megengedett kisebbségi nemzethez tartozik. A gyakorlatban ez a judikatura azt jelentette,hogy például a komáromi járás területén élő magyar állampolgár a csehszlovák hatóságokhoz intézett beadványait magyar nyelven készithette s az Egerben [Égerben] élő német állampolgár német kérvénnyel fordulhatott a hivatalokhoz,mert a komáromi járásban a magyar,az egeri járásban a német kisebbségi nyelv használata szabad. A legfelső közigazgatási biróság judikaturájától eltérően a brünni legfelső biróság azt a gyakorlatot követte,hogy a külföldi állampolgároktól csakis csehszlovák nyelvü beadványokat fogadhatnak el a biróságok,vagyis a két legnagyobb birói forum e kérdésben nem foglalt el azonos állást. Ezt a különbözőséget most megszüntette a legfelső közigazgatási biróság teljes ülése,amely a mult napokban foglalkozott a kérdéssel és a brünni legfelső biróság állandó gyakorlatának álláspontjára helyezkedett,amikor kimondta,hogy »a külföldi állampolgárok szabályként nem részei a kisebbségi nyelvhasználati jogoknak«.'

A PMH arról ad hírt,hogy a cseh Nemzetiszocialista Párt képviselői klubjának 'legutóbbi' ülésén állásfoglalás született az általános nyugdíjbiztosító intézet nyelvjogi viszonyainak 'rendezésére': a párt meg akarja szüntetni az eddigi szabad német nyelvhasználatot.

Az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke és társai még június 18-án interpellációt nyújtottak be a kassai magyar hivatalos nyelvhasználat ügyében. Ebből nyomtatvány készült,amelyet a PMH e napon ismertet részletesen. A magyar párt kifogásolja ugyan a nyelvhasználatnak a 20 százalékos határhoz való kötését is,de fő érve az,hogy az 1930-as népszámlálási adatok a visszaélések miatt nem megbízhatóak – tehát 20 százaléknál mindenképpen nagyobb a városban a agyarok aránya.1935-ben ugysanis a magyar pártokra a szavazatok 30,36 százaléka jutott,az összes magyar szavazat pedig 58 százalék volt. Az 1935. évi tartományi választásokon a két magyar párt 34,61 százaléknyi szavazatot kapott,a folyó év május 23-i kassai községi választáson leadott 31 824 szavazatból az Egyesült Párt 9035-öt,vagyis 28,4 százalékot kapott. E szavazókból legalább 8000 magyar. A kommunista pártra leadott 5998 szavazatból a párt állítása szerint legalább 4000 származik magyaroktól. A magyar szociáldemokrata pártra szavazó 532 személy mind 'magyarnak tekinthető'. A fönnmaradó 19 választó-csoportban is van legalább 2000 magyar,tehát 'legkevesebb 15.000 magyar nemzetiségű szavazó van jelenleg Kassán,ami a szavazóknak majdnem 50 százaléka'. Ebből az következik,hogy az összlakosság 50 százalékban magyar.Az interpelláció ekképpen végződik: ,' Belügyminiszter Úrhoz fordulunk tehát és kérdezzük: ,1. hajlandó-e a kassai lakosság nemzeti megoszlását a legsürgősebben vizsgálat tárgyává tenni,,2. hajlandó-e megfelelően intézkedni,hogy a kassai magyarságot 1933-ban ért sérelem jóvátétessék és Kassán a magyar nyelv visszzakapja mindazokat a jogait,amelyekkel azelőtt bírt. ,Interpellációnkra kérjük a sürgősség kimondását.'

A PMH a Právo Lidu jelentésére utalva közli,hogy a Vasútügyi Minisztérium kidolgozta azt a miniszteri rendeletet,mely szerint a vasútigazgatóságoknak a német nyelvterületen közlekedő kocsikban német nyelven,is szerpeltetniük ki 'az összes fölirásokat és hirdetményeket'. A PMH reméli,hogy ez a nemzetiségek lakta összes vidékre,így a magyar területekre is vonatkozni fog majd.