Az Havas-hírügynökség jelentése szerint a népszövetségi ligák uniójának kisebbségi bizottsága tárgyalta a Népszövetséghez intézendő kisebbségi panaszok ügyét. A jogi albizottságban kidolgozott terv szerint a panaszok kivizsgálása során a tanúkat és szakértőket a helyszínben kell kihallgatni. Brabec szenátor csehszlovák tag felszólalásában – melyet a lengyel,a román és a görög delegáció támogatott – azt állította,hogy 'a tanúk kihallgatása rendkívül meggondolandó dolog és az állam tekintélyével összeegyeztethetetlen,mert az állam konszolidációjára nézve veszélyes. A cseh-szlovák javaslathoz a kisebbségi bizottság hozzájárult'.

10-ei hír szerint Palkovich Viktor keresztényszocialista képviselő interpellálták az iskolaügyi minisztert,aki nyilatkozott arról,hogy véghezviszi a magániskolák államosítását. Az iskolák a felekezetek kezében maradnak,viszont a felekezeti tanítók személy szerint államosítva lesznek,januártól az államsegélyük megszűnik.

Minthogy sok embert érint,a PMH szó szerint közli az iskolaügyi minisztérium 1928. július 14-én kiadott,37.164-IV. számú rendeletét a magyar diplomák nosztrifikálásáról és a magyar főiskolákon végzett tanulmányok elismeréséről.:,'Tekintettel a csehszlovák és magyar főiskolák tanulmányi anyagának és a fölvétel különbözőségére,valamint a magyar abszolvenseknél szerzett tapasztalatokra és a diplomák nosztrifikálására,illetőleg a magyar iskolákon végzett tanulmányok elismerésére vonatkozó kérelmek jelentős számára,az iskolaügyi minisztérium arra figyelmezteti az érdekelteket,hogy a magyar főiskolákon az 1928 október 1-je után szerzett diplomákat egyáltalában nem fogja nosztrifikálni és a jelzett határidő után nem fogja elismerni a magyar főiskolákon végzett tanulmányokat. Az említett dátum előtt végzett tanulmányokat és megszerzett diplomákat csak abban az esetben lehet elismerni,illetőleg nosztrifikálni,ha igazolást nyert azoknak teljes egyenrangúsága és ha az elismerés,illetve a nosztrifikálás ellen más kifogások nem fognak felmerülni. A volt pozsonyi Erzsébet-egyetemen (a forradalom után Budapesten,illetőleg Pécsett) és a volt kolozsvári Ferenc József-egyetemen (a forradalom után Budapesten,később Szegeden) – mely egyetemeket a csehszlovák köztársaság (Pozsony),illetőleg a Román Királyság (Kolozsvár) megszüntette – végzett tanulmányokat,illetve ),semmi körülmények között nem fogják elismerni és az azok alapján szerzett okleveleket nem fogják nosztrifikálni,még abban az esetben sem,ha 1928 október 1-je előtt elvégzett tanulmányokról van szó.Az iskolaügyi minisztérium ezt az összes főiskolák tudomására hozva,kéri,hogy e rendelet alapelveihez alkalmazkodjanak a magyar főiskolákon szerzett diplomák nosztrifikálására,illetve az ott végzett tanulmányok elismerésére vonatkozó javaslataiknál.' ,,

Megjelenik Zapf László hozzászólása a PMH-ban néhány hete elkezdett,az ifjúsággal és szervezetivel kapcsolatos ankéthoz. Zapf,a prágai magyar fiatalok egyik vezetője visszautal a lap 1932. november 24-i cikkére,amelynek névtelen írója azon sajnálkozott,hogy a Magyar Munkaközösség vezetői 'belehulltak a csehszlovák pártok ölelő karjaiba' – tudniillik a pozsonyiak,akik júniusban a munkaközösség jogi szervezetét – a prágai és a vidéki szervezetek tudtán kívül – megalakították. Zapf álláspontja szerint a mozgalom és a jogi szervezet között különbség van. Az előbbi világnézet és program,az utóbbi pedig a forma. A mozgalmat közös programot hirdető főiskolás diákok alapították Prágában 1932. január 21-én és Pozsonyban február 5-én. Ezután a pozsonyiak létrehozták a jogi szervezetet,amelynek vezetőségét 'a mi megkérdezésünk nélkül a saját szakállukra' állították össze,így merült föl,hogy az nem maradéktalanul alkalmas arra,hogy az eredeti elgondolások szerint működjön,s az is,hogy a pozsonyiak a csehszlovák kormánypártok emberi lettek. Van tehát mozgalom,és ennek van jogi szervezete, ez ugyanegy dolog. Az viszont a mozgalom belügye,hogy ha a meglevő jogi szervezet nem képviselheti,akkor szert tegyen jogi képviseletre – a programon és az eszmén ez nem változtat, 'a mozgalom nem csak magyar nemzeti alapon áll,nem csak pozitiv munkát akar végezni a kisebbségi magyarság fennmaradásáért,hanem a magyar nemzeti eszme szociális újjáértékelését és ezzel a kisebbségi munka uj koncepcióját jelenti. A pozitiv munka kisebbségi koncepciója a magyar nemzeti eszme korszerü szociális ujjáértékelése által kapott vonzó erőt,mely magyar nemzeti eszmét a dunamedencei népek közös történelmiségének hirdetésével teszi alkotó erővé'. Zapf álláspontja alátámasztására a mozgalom alapdokumentumaiból is idéz. Tény,hogy a jogi szervezet az amszterdami békekongresszushoz intézett levelében 'a szovjet felé kacsingat' – de az alapdokumentumok világosan kimondották,hogy az alapítók a proletárdiktatúrától nem várnak megoldást.

Egy magát meg nem nevező tanárjelölt cikkben foglalja össze a fiatal magyar tanárgeneráció problémáit. A cikk szakok szerinti bontásban tartalmazza a három egyetemi városban tanuló – és magyar gimnáziumokban tanítani kívánó – tanárjelöltek számát.

A pozsonyi magyar reálgimnázium első osztályába 120 tanuló jelentkezett,de az igazgatóság csak 58-at vett fel,a többit csak 'feltételesen'. A szülők mozgalmat indítottak a párhuzamos első osztály érdekében,s azt az igazgatósággal együtt beadványban kérték az iskolaügyi minisztériumtól. Több magyar politikus – Fedor Miklós,Keresztúry József – is szót emelt ebben az ügyben. Jaross Andor,az MNP ügyvezető elnöke és Floch István OKP-s parlamenti klubtitkár személyesen kereste föl a minisztérium illetékes ügyosztályát,s dr. Hrazdil főtanácsos ígéretet tett nekik,hogy a párthuzamos osztályt létre fogják hozni. Jaross az érsekújvári magyar reálgimnázium haponló helyzetére is fölhívta a főtanácsos figyelmét,továbbá a német nyelv oktatásának kérdésére is. A főtanácsos minden kérésre pozitív választ adott. 'Megelégedésel regisztráljuk – így a PMH –,hogy az iskolaügyi kormányzat belátta a pozsonyi helyzet lehetetlenségét s a magyar társadalom és törvényhozóink egységes fellépésére orvoslást nyujtott.'

Az iskolaügyi minisztérium sajtószolgálatának jelentése szerint ez évben 110 elemi iskolai épületet építenek – ezek közül 87-et Szlovenszkó és Ruszinszkó területén.

A miniszterelnök kihallgatáson fogadta 'a csehszlovákiai zsidó nacionalisták' küldöttségét,melynek Goldstein és Kugel zsidó párti képviselők is a tagjai voltak. Követeléseiket tartalmazó emlékiratot nyújtottak át neki. Hodža kijelentette előttük,hogy a kormány február 18-i nemzetiségi nyilatkozata minden nemzetiségre vonatkozik, a zsidókra is. A most előterjesztett kívánságokat jogosultaknak tartja. Azok 'a kormánynyilatkozat talaján állnak',ezért meg fogja valósítani a héber nyelvű iskolák kért államosítását,Ez Kárpátalján hét iskolára vonatkozik. A vasárnapi munkaszünettel kapcsolatos törvénytervezetben a kormány 'tekintettel lesz az ortodox zsidóság vallási érzületére', támogatja a zsidó nemzetiségű ifjúság gondozását – ahogy a többi nemzetiséghez tartozókét is. A többi kívánságot közigazgatási úton rendezik.