A szenátus költségvetési bizottsága az árvízkárosultaknak nyújtandó tízmillió koronás segély ügyét tárgyalta. A csehszlovák szociáldemokraták nem támogatták a javaslatot,mert a segélyt 'az agráriusok számára kidobott pénznek minősítik'.

E napon megjelent PMH-cikk szerint a Slovak húsvéti számában folytatja a Hodža elleni – a miniszter pozsonyi beszéde után kezdődött – attakot. Most Hlinka egyenesen azt állítja cikkében,hogy 'az agrárizmus Szlovenszkón csak üvegszekrényben és műtrágyán nevelve látható'. A 20-i számban megrajzolják a kormánypárti,illetve az ellenzéki vezető szlovák politikus potréját. Hodža – cseh politikusok mellett – többször biztosította ugyan a szlovákokat az autonómiáról,de már a 'forradalom' előtt a páncsehek szolgálatában állt,kétségbe vonta a szlovák nemzet és a szlovák nyelv létét,a győzelem után azok közé állt,akik becsapták a szlovák nemzetet,'1918 október 30-án Zoch Sámuellel együtt meghamisította a turócszentmártoni deklarációt',1920-ban a szlovák képviselők klubja nevében olyan nyilatkozatot küldött az amerikai szlovákoknak,amelyben azok lemondanak az autonómiáról,és erre a dokumentumra ráhamisították a szlovák néppárti képviselők aláírását. Unifikációs miniszterként fő felelőse annak,hogy az alkotmánytörvénybe a szlovák nemzet helyett a 'nem létező csehszlovák nemzetet',szlovák nyelv helyett a 'senki által nem beszélt' csehszlovák nyelvet iktatták be. Azért is nagy mértékben felelős,amit azóta és ez időben is csinálnak Szlovenszkóval – az adókulcsemelésért,a magasabb vasúti tarifáért,a szlovenszkói ipar leépítéséért,a beruházás igazságtalan elosztásáért stb.A másik típust képviseli Hlinka,aki a forradalom előtt a hlaszisták ellen foglalt állást,több évi börtönbüntetést szenvedett nemzetéért,'megnyerte a népet' a csehek és szlovákok közös köztársaságának. Ha úgy akarta volna,'a Srobár-kormány […] még huszonnégy óráig sem maradhatott volna Szlovenszkón'. A magyar ellentámadás idején a cseh hivatalok Szlovenszkó kiürítését tervezték,s a cseh katonák és csendőrök 'megszöktek Zólyomból',Hlinkákék szervezték meg az ellenállást a falvakban. Amikor Magyarországgal megszűnt az ellenségeskedés,érdemeit elfelejtették, 1919. augusztus 17-én a cseh csendőrök szuronyai már az életét veszélyeztették'. Ekkor sem tett semmit az állam biztonsága ellen,hanem Párizsba sietett, hogy 'védelmet keressen a szlovák nemzet számára'. Emiatt hét hónapot ült börtönben. Hazatérve Szlovenszkót meg kellett tisztítani a kommunistáktól és a szélső szocialistáktól,és aztán fogott hozzá a szlovák nép jogvédelméhez. Világos,foglalja össze a lap az eddigieket,hogy a csehszlovák állam ellen azok dolgoznak,akik a szlovákokat becsapták,megtagadták a két nemzet egyenjogúságát,és segítettek Szlovenszkó kizsákmányolásában.

E napi PMH-hír szerint Andrej Hllinka nyilatkozatot adott a Prager Tagblattnak Milan Hodža miniszterelnökségéről. Ha kormányelnöki kinevezésének az volt a célja,hogy elérje a Szlovák Néppártnak a koalícióba való visszatérését,ő 'valóban hivatott és alkalmas erre a feladatra', amennyiben Szlovenszkó számára előnyös tetteket hajt végre,'el fog jönni az ideje,hogy mi kooperáljunk vele'. Hlinka azt is megemlíti,hogy a cseh és a szlovák katolikusok között hamarosan létrejön a megegyezés.

A Csehszlovák Sajtóiroda jelentése:,'– A kormány ma délben rendkivüli minisztertanácsot tartott. A minisztertanács dr. Hodža Milán miniszterelnök előterjesztésére elhatározta a kormány lemondását. Délután a köztársasági elnök tudomására hozták a kormány lemondását. A köztársasági elnök a lemondást nem fogadta el.',A PMH parlamenti munkatársának kiegészítése:,'A minisztertanács ülése még délben vette kezdetét és déli félegy óráig tartott. A parlamentben már ekkor elterjedt annak a hire,hogy a kormány lemond. A minisztertanács után a kormány tagjai közül egyedül Najman kereskedelemügyi miniszter mutatkozott a parlamentben és pártjának vezető tagjaival tárgyalt. Hodža miniszterelnök délután három órakor kiutazott Lanába,kihallgatáson jelent meg Masaryk köztársasági elnöknél és bejelentette neki a kormány lemondási szándékát. Hodža miniszterelnök Lanából való visszatérése után közölte,hogy az államfő a lemondást nem fogadta el s az a kivánsága,hogy a kormánytöbbség pártjai tovább tárgyaljanak a függő kérdésekben való megegyezés érdekében. Délután félhat órára ujabb minisztertanácsot hivtak egybe s ezen a miniszterelnök beszámol lanai utjának eredményeiről.'

A PMH szerint tovább nőnek a kormánykoalíció pártjai közötti feszültségek,a pártok kölcsönösen vádolják egymást és az állami sajtószerveket,'a szociáldemokraták szerint az agrárpárt nem is politikai párt,csak materialista érdekszervezet', az utóbbiak még egy tárcát meg akarnak szerezni.

A PMH cikke a német egységesülés lépéseiről számol be. Az agrárpárt az egységet szorgalmazza,a keresztényszocialisták ellenzi a bizottságokból való kivonulást.

A PMH interjút közöl Andrej Bródyval a ruszinszkói ellenzéki és kormánypártok autonómiával kapcsolatos tárgyalásainak kulisszatitkairól

A PMH cikkben számol be arról a foilyamatról,ahogy a törvényhatósági választásokon megerődösött Egyesült Magyar Párt emberei átveszik a bírói hivatalokat Kelet-Szlovákiában.