TK | Kisebbségkutató Intézet

Filep Tamás Gusztáv: Csehszlovákiai magyar kisebbség történeti kronológiája 1922-1938

Keresőmező

Év

Hónap

(a Prágai Magyar Hírlap alapján)

Év	Hónap	Nap	Tétel	Kapcsolódó dokumentum
Év 1933.	Hónap január	Nap 22.	A Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia közgyűlése Pozsonyban ('a tagok ... Bővebben A Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia közgyűlése Pozsonyban ('a tagok igen csekély érdeklődése mellett'). A vezetőség közli,hogy megérkezett Masaryk elnök adománya: 580 000 korona készpénzben,580 000 korona állampapírokban. Flórián [Károly] dr. kifogásolja,hogy a pénz elhelyezésével kapcsolatban az elnökség nem érvényesítette az előző közgyűlés döntését,nem az ott megjelölt bankban helyezte el,s az eredeti határozatot a jegyzőkönyvből kihagyták. Az eredeti jegyzőkönyv Surányi Géza tagnál van,aki nem jött el a közgyűlésre,és a dokumentumot sem küldte el. Jarnó József Surányi ellen (egyéb mulasztásait is említve) bizalmatlansági indítványt tesz. Hasonló értelemben nyilatkozik dr. Osváth Gyula is. A közgyűlés kimondja,hogy a pénz visszahelyezendő a Zemska Bankába. Az iskolaügyi minisztérium 20 000 koronás szubvenciójából 10 000 koronát dr. Orbán Gábor elnöknek ítélnek a finnugor számnevekről írott könyvéért. 5000 koronát kap a Fórum című folyóirat,5000-ret Győry Dezső költő. Szalatnai Rezső javaslatát,hogy ez utóbbi összeget inkább osszák föl öt részre,elvetik. Megszavazzák a következő évi költségvetést: 20 000 koronát a társaság központi adminisztrációjára,30 000 koronát a folyóiratára,20 000-ret tudományos 25 000-ret irodalmi,25 000-et művészeti ösztöndíjakra.	Kapcsolódó dokumentum 70.000 koronát fordít ösztöndijakra a Magyar Tudományos,Irodalmi és Müvészeti Társaság. PMH,1933. január 24.
Év 1937.	Hónap március	Nap 18.	A PMH-t Pozsonyból tudósítják a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság kise ... Bővebben A PMH-t Pozsonyból tudósítják a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság kisebbségi előadássorozatának harmadik darabjáról, Ludwig Aurélnak az őslakos fogalmát elemző előadásáról. Ludwig tudatosította,hogy a terminust a politika és a napi sajtó tisztázatlan jelentéssel használja. Ahhoz,hogy megértsük,foglalkoznunk kell a településtörténettel és e kérdésben van tanulnivaló más csehszlovákiai kisebbségektől,főleg a németektől és a lengyelektől,akik évek óta foglalkoznak népeik településtörténetével. Az őslakos jelleg lényegi vonása az adott földrajzi helyzet, innen származik az őslakosok 'természetszerű védekezése' a birtokállományukat befolyásoló bármely eshetőség ellen. Az őslakos mivolt közéleti tényezőként a legszembetűnőbben gazdasági vonatkozásokban nyilvánul meg. Ludwig történelmi bevezetője után három város e szempontból való történetének összehasonlító elemzését végzi el,Fiuméét,egy szepességi városét és Pozsonyét. Szól az államfordulat utáni 'Pressburg den Pressburgern' mozgalomról,és más példákból is arra jut,hogy az őslakos-jelleg konzervativizmussal jár együtt. A legfőbb egységet a nemzeti hovatartozás adja meg,mely 'minden viszonylatban magasabb rendbe tömöriti az egyéneket'.	Kapcsolódó dokumentum Ludwig Aurél előadása az 'őslakos'-ról. PMH,1937. március 18.,6.p.