Pozsony város tanácsa a másnapi államünnep alkalmából 7,egyenként 2500 koronás irodalmi,művészeti és tudományos díjat ad ki. Ezt ezután minden október 28-án megismétlik. Az e célra kijelölt bizottság – melyben a nemzeti kisebbségek képviselői is helyet kaptak – 'dr. Kraus Ferenc' helyettes polgármester elnökletével döntött a díjazottakról. A Madách irodalmi díjat Győry-Wallentinyi Dezső költő kapja irodalmi munkásságáért. A német Endlicher díjat Benyovszky Károly,a Grenzbote szerkesztője Hummelről szóló könyvért- A többi öt – irodalmi,színházi,zenei,képzőművészeti,tudományos – díj szlovák,illetőleg szláv alkotóknak jutott.

A minisztertanács ülésén jóváhagyják azt a kormányjavaslatot,mely szerint Kassán műegyetemet fognak létesíteni.

A PMH cikke szerint a Kapatendeutsche Partei tízéves fennállásának 'nemrég' Pozsonyban tartott ünnepségén a Szudétanémet Párt prominensei,Konrad Henlein,Frank és Karmasin képviselők és Keil szenátor is beszédet mondtak. Állításaik szerint ha elmaradt volna az 1918-as államfordulat,akkor a magyar nacionalizmus miatt a németség Szlovenszkón és Kárpátalján 'megszűnt,eltűnt és felszívódott' volna. Az elnyomás magyar politikája rafináltan igyekezett a németeket identitásuk önkéntes föladására bírni,a cipszerek például csatlakoztak is a magyarokhoz,és ennek 'csökevénye“ a Szepesi Német Párt politikája. Ezt a szemléletet a Szepesi Német Párt hivatalos lapja,a Karpathen Post is és a Szepesi Híradó is elutasítja. A PMH ez utóbbi lap vezércikkét ismerteti,amely részletesen leírja a cipszer–magyar azonosság kialakulásának folyamatát,kezdve a reformáció és az ellenreformáció idején kezdődő s a Habsburg elnyomás ellen folytatott közös küzdelmekkel. Aki a történelmi előzményeket és a z 1867 utáni helyzetet ismeri,az tudja,'lelki folyamat volt az a szeretet és ragaszkodás,amellyel a cipszerek a magyar nemzettel szemben viseltettek'.Ugyanakkkor éppen az 'elmagyarosodás' idején jött létre a sazepességi német nyellvű irodalom. A Szepesi Híradó egyértelműen állást foglal amellett,hogy a Karpathendeutsche Partei,amelynek élére 1935-től szudétanémet vezetők kerültek,nem akarja megérteni a cipszer álláspontot s azt,hogy a szepesieket 'geopolitikai és mentalitásbeli különbségek választják el' a szudétanémetektől és a nagynémet ideológiától.

A PMH közli az Egyesült Magyar Párt Iparos és Kereskedő Szakosztálya nyílt levelét Maxon Milán polgármesterhez,a kassai kiállítási szövetkezet elnökéhez. 'Az elmúlt év folyamán,amikor valósággá vált az,hogy Kassán 1938-ban megrendezik a kiállítást,az erre alakított szövetkezet (részvénytársaság) felhívást bocsátott ki a lakossághoz,gyárakhoz stb. részvények jegyzése céljából. Ez a felhívás,nagyon helyesen,akkor két nyelven: szlovákul és magyarul jelent meg,mert a polgármester ur nagyon jól tudja,hogy dacára a statisztikának,Kassán a magyarság domináló szerepet játszik (pörölyös súllyal bizonyítják ezt a mindenkori választások adatai!) s a magyarság nyelvi kívánságait minden alkalommal ki kell elégíteni,ha azt akarják,hogy valami akció sikerrel járjon. Tehát a kiállítás felhívásának kétnyelvű kibocsátását a lakosság helyesléssel fogadta. Itt jegyezzük meg,hogy amikor a lakosságtól a hatóságok valamit kérnek,akkor sohase játszik szerepet a statisztika – itt van a jólismert karácsonyi »Felhívás a jóakaratu emberekhez«,valamint a rengeteg fürdőreklám,gyári reklám stb. – ,Kassa város lakossága és az érdekeltek élénk figyelemmel kisérik a kassai kiállítás előkészületeinek minden mozzanatát,annak menetét,azért már most,amikor még nem késő,hívják fel a polgármester ur figyelmét olyan sérelmekre,amelyeket minden erejével kell,hogy megakadályozzon,illetve orvosoljon – hangsúlyozzuk a kiállítás sikerének érdekében. ,Az egyesült párt kebelében működő iparos- és kereskedőszakosztály hetekkel ezelőtt konstatálta és leszögezte,hogy a kiállítás céljaira alakult és a város épületében levő irodában csak szlovákul adnak felvilágosítást és a falon ott függött: »Hovorte po slovensky« figyelmeztető táblácska. Ez a figyelmeztetésünk akkor Szlovákia- és Kárpátalja-szerte nagy visszatetszést keltett s a lapok még ma is foglalkoznak az esettel. Miért? – azért,s ezt nagyon jól tudja a polgármester ur,hogy sehol a világon nem rendeznek kiállítást,– pláne,ha idegeneket is várnak arra,– hogy három-négy nyelven ne állnának a közönség rendelkezésére és pláne ne elégítenék ki a köztársaság második legnagyobb kisebbségi nemzetiségét,a közel egymillió főt számláló magyart. Nem is szólva a közel négymillió főt számláló németről,a köztársaság keretében békeszerződések alapján autonómiával rendelkező ruszinokról síb. stb. ,Nos,ez a sérelem nem hogy megszűnt volna,hanem az még folytatódik! Tényeket szögezünk le és nem általánosítunk. 1938 január 28-án jelent meg a kiállítás tájékoztatására szolgáló hetilap,amelynek neve »Vystavné Noviny«. Amikor kézhez kaptuk ezt a lapot,azt hittük,hogy a lapnak csak az eleje van szlovákul írva,amin nincsen semmi csodálni való. De akárhogy forgattuk,lapoztuk a »Vystavné Noviny«-t,bizony abban nem találtunk csak a hirdetések között pár magyar szót. Több semmit!.. Az meg már óriási esemény lett volna,ha valami német,vagy ruszinnyelvü szöveg foglalt volna helyet benne. Nem is beszélve angolról,vagy franciáról. Ez az egész újság csak szlovákul van irva. ,Mint már elöljáróban is említettük,tudtunkkal a kiállításon a csehszlovákon kívül helybeli,vidéki s talán külföldi magyar,német,stb. nemzetiségű iparosok,kereskedők,gyárak részvételére is számítanak és várják őket,akiket félretéve minden statisztikát,a saját anyanyelvükön kell,hogy a kiállítás rendezősége tájékoztasson minden félőL Ez az újság,a »Vystavné Noviny« erre a célra készült,kell hogy a kiállítás érdekeit szolgálja s minden dologban felvilágosítást adjon,kell tehát,hogy minden kiállító könnyen – saját anyanyelvén tudja meg a rendelkezéseket,intézkedéseket,stb. Példákat,hogy ez miképpen van a világon,nem hozunk föl,hiszen,ha valaki csak egyszer volt külföldön,ezt a helyes,célszerű intézkedést még a nagy nemzeteknél is – angol,francia,német,olasz – tapasztalhatta,nem is beszélve az erre rászoruló kis nemzetekről. Merni reméljük,hogy az üzleti érzékkel rendelkező Polgármester Ur úgy a kiállítási irodában,valamint a kiállítás tájékoztatására szolgáló egynyelvű újság kiadásánál a németeket,magyarokat,ruszinokat ért sérelmet sürgősen reparálni fogja. Felszólalásunk nem kákán csomót keresés,akadékoskodás – a tények beszélnek erről,hanem jóakaratu figyelmeztetés a súlyos hibák kiküszöbölésére,ha azt akarják,hogy a kiállítás sikeres legyen s ne váltson ki az egyes nemzetiségek között megütközést,mondjuk háttérbeszoritást,mellőzést,ami mindig rossz vért szült. ,A Vystavné Noviny vezető cikkében az is áll,hogy: »A kiállítás rendezősége a legszélesebb nyilvánosság megértésére számit«,– valamint,hogy: »a kiállítás Szlovenszkó minden vidéke és lakossága részére erkölcsi és gazdasági siker eredményezésére hivatott«. ,Ezekből érthetően a kiállítás rendezősége a kelet-szlovákiai magyarságra is alapoz. Ha ez így van,akkor ez a magyarság joggal elvárhatja,hogy a kiállítás rendezősége anyanyelvén érintkezzék vele úgy,amint azt a részjegyzések alkalmából tette. Ez a magyar iparos- és kereskedőtársadalomnak természetes igénye akkor,ha közreműködésére a kezdő lépések megtörténte után is számítanak,– de vitathatatlan érdeke ez – a gazdasági élet aranyszabályai szerint – a kiállításnak is. ,A kiállítás gazdasági ügy,– a nyelvi kérdés pedig politikum. Mindig baj volt abból,ha gazdasági ügybe politikum keveredett. És mert régi tapasztalat szerint az ilyen keveredésnek sohasem a politikai,hanem mindig a gazdasági célkitűzés látta kárát,– azért városunk adózóinak,a kiállítás gazdasági célkitűzésének és a magyar iparosok és kereskedők érdekében állónak tartjuk,hogy Polgármester-Elnök Ur figyelmét a fentiekre felhívjuk. ,Vagyunk ,kiváló tisztelettel: ,AZ EGYESÜLT PART IPAROS- ÉS KERESKEDŐ SZAKOSZTÁLYA.'

A magyar kormánynyilatkozat sajtóvisszhangjából a PMH a Národní politika cikkét idézi:,'Darányi nyilatkozata nem lephet meg és nem nyugtalaníthat. Az igazságot meg kell mondani akkor is,ha az kellemetlen. A nagyhatalmak hallgattak,amikor 1935-ben Németország bevezette az általános védkötelezettséget és megsértette a békeszerződés cikkelyeit. Semmi sem történt,mikor Ausztria fölfegyverkezett. És mindenki tudja,hogy Magyarország régen fegyverkezik. Persze,a magyar eset bonyolultabb,tekintettel arra,hogy a kisantantállamoknak érdekük a magyar revizionizmus gyöngülése. Ezért szerettek volna a kisantantállamok bizonyos föltételek mellett megegyezni Ma gyarországgal a magyar fegyverkezést illetően. A tárgyalások azonban elhúzódtak,aminek oka főleg a román kormányválságban kereshető. Most Darányi bejelentette,hogy Magyarország nem hajlandó tovább várni. Ez a középeurópai együttműködés lehetőségének gyöngülését vonja maga után. A kisantant államai ezután megsérthetik a békeszerződéseknek Magyarországra vonatkozó cikkelyeit. Így például Csehszlovákia eddig nem erősítette meg Csallóközt. Ez a cikkely ezentúl nem kötelez bennünket. És nincs kizárva,hogy a csehszlovák kormány,miután Magyarország megsértette a békeszerződéseket,a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbséget illetően elutasítja a kisebbségvédelem kötelmét. A kisantantállamok nyugodtan és bizonyára a kölcsönös megállapodás szerint fognak határozni. A frontok tisztulnak. Magyarország szilárdan a berlin–római tengelyen marad'.

A Slovak közli Scotus Viator Hlinkánajk küldött sürgönyét: 'Harmincéves barátságunk nevében és a legnagyobb veszedelemben apellálok a szlovák egységes frontra. Seton Watson.' A Slovak szerint ez az egység az autonomista fronton jöhet létre.

Esterházy Lujza a Cseh Katolikus Akció közlönye,a Katolik cikkével vitatkozik,amely egy nagy katolikus párt létrejöttét szorgalmazza,amelybe a köztársaság minden nemzethez tartozó katolikusai belépnének. Ez Esterházy Lujza szerint azért is tarthatatlan,mert a Vatikán sem híve a katolikus pártok szervezésének. ,Ebből az idézetből világosan látszik,hogy az\ 'Érsekújvár! és Magyar Vidék dkkirója szerint messze vannak Rómától,(azaz a Szentszék felfogásától) például azok a magyar katolikusok,akik nem tesznek eleget a cseh katolikus lap kívánságának,vagyis nem tömörülnek valamely nemzetiségileg vegyes,katolikus pártba. ,Eme beállítás ellen a leghatározottabban tiltakozunk. A Szentatya nem kívánja,hogy a katolikusok külön katolikus pártokat alakítsanak,— Nem kívánja,mert nem téveszti

Heinlein a hét végét Angliában tölti – írja a PMH –,angol államférfiakkal tárgyal a studétanémetkérdésről, 13-án például Winston Curchillel reggelizett.

Törvényhatósági választások Csehszlovákiában. A PMH az egyesült Magyar Párt döntpő választási győzelmét emlegeti. Pozsonyban autonomista többség került be a törvényhatóságba,a magyar községekben százszámra a Magyar Párt győzött. A kommunista és a szocialista pártok a cseh területeken erősödtek,magyar területeken nagy vereséget szenvedtek. A PMH részletes választási listákat közöl. A Szudétanémet Párt a csehországi német szavazatok több mint 90%-át szerezte meg. Henlein pártja után a magyarok erősödtek meg a legnagyobb mértékben, a magyar városokban a szavazatok száma 36'1 százalékkal,a községekben 45'9 százalékkal nőtt,s a magyar választók sok helyütt ' többszörösen túlhaladják a népszámlálási adatokat'.

E napon kezdődik A Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség nyári táborozása Sajógömörön, ennek keretében 5-én megalakul a Szlovákiai Magyar Evengélikus Ifjúsági Szövetség. Elnöke Baráth Károly rimaszombati lelkész,a leánytagozat ügyvezető elnöke Istók Lenke tanárnő,a fiútagozaté Mohr Gedeon kassai segédlelkész,titkár Rohringer Béla tőketerebesi főiskolás,pénztáros Kimer Lajos pozsonyi segédlelkész,jegyző Moravek Sándor iglói segédlelkész és Samarjay Anna Pozsonyból,védnökök: dr. Szilassy Béláné (Losonc) és Gömöry János (Kassa).

A PMH interjút közöl Andrej Bródyval a ruszinszkói ellenzéki és kormánypártok autonómiával kapcsolatos tárgyalásainak kulisszatitkairól

A PMH hírt ad arról,hogy a német egyetem jogi fakultására kinevezett két magántanár egyike,dr. Bolla Szibill pozsonyi magyar családból származó nő. Unokabátyja a magyar királyi Kúria elnöke. Bolla Szibill Prágában és Innsbruckban végezte az egyetenet,majd Bécsben tanult (nyilván ott doktorált). Most 'a római jog és az ókori jog történelmét adja elő'.

Pozsonyban agyvérzésben meghal dr. Vutkovich Sándor jogakadémiai tanár,a a város magyar társadalmi életének jeles alakja.

Megnyílik a kisantant külügyminisztereinek bledi konferenciája, fő pontja Magyarország fegyverkezésdi tilalmának megszüntetése. A külügyminiszterek külön-külön tárgyalnak báró Bakách-Bessenyey György magyar követtel.