A PMH-ban Petrogalli Oszkár foglalja össze az iskolák ügyében szervezett demonstrációsorozat tanulságait. A legfontosabbnak azt tartja,hogy a magyar iskolák sorsa nem egyszerűen a 'régi reakció'' ügye,nem a magyar középosztálynak fontos, a demonstrációkon több helyütt jelen voltak a munkások és a környékbeli falvakból érkezett parasztok,a polgári pártokkal közösen szervezett gyűléseken szociáldemokrata és kommunista szónokok is felszólaltak. 'Az iskolakérdés […] megteremtette az egész magyarságnak egységes frontját.' Petrogalli egyik legfontosabb saját tapasztalataként a szlovákok szolidaritását emeli ki: 'A losonci gyűlésen magam is részt vettem,és így benyomásaimat közvetlen szereztem meg. A gyűlés egybehívói – ama felfogásból indulva ki,hogy a magyar iskolák kérdése a magyar népnek belügye,amelyet saját magának,önerejéből kellett kivívnia – csupán a magyar népet kérték fel a gyűlésen való megjelenésre. Ennek dacára a gyűlésen a város és a környékbeli falvak szlovák lakossága is jelentékeny számban jelent meg. Az elhangzott beszédekkel és a felolvasott határozati javaslattal szemben nem tiltakozott,sőt azokat magáévá tette. Az egyik szónok szlováknak mondotta magát,és eme kijelentése után nyomban hozzáfűzte,hogy ez semmiképp sem gátolja abban,hogy a magyarság követelései mellett szólaljon fel,miután azokat jogosaknak és helyeseknek ismeri el. A határozati javaslat fölolvasásakor pedig szlovák testvéreink a javaslat olyan értelmű módosítását követelték,hogy a követeléseket nemcsak a magyar nép,hanem a szlovák nép nevében is terjesszék elő. Ezt a nem várt segítséget megindult hálával kell itt leszögezni. Ezt nekünk sohasem szabad elfelejtenünk,bármit is hozna magával a jövő.'

Ungarisch-Hradischban a Vigadó nagytermében a nemzeti szocialisták,szociáldemokraták és kommunisták nem engedték szóhoz jutni a politikai körútján járó Karel Kramart,a Nemzeti Demokrata Párt vezetőjét,aki végül a kaszinóban tartotta meg beszédét. Ellenezte az egységes munkásfront megalakítására vonatkozó törekvéseket,tartott attól,hogy a választások után nem lesz cseh kormánytöbbség. A fasizmustól nem fél,mondta,míg minden osztály a cseh nemzet egysége érdekében működik. Viszont a közvélemény szerint 'ha a haza veszélyben van,még olyan dolgok is meg vannak engedve,amik máskor tiltva vannak'.

Szent-Ivány József vezércikkben tárgyalja a PMH-ban,hogy szükségszerű a dunai államok gazdasági föderációjának létrejövetele,amelyet nem lehet megvalósítani a magyarok nélkül.

Novak kereskedelmi miniszter látogatása Kassán. Gyárakat tekint meg és találkozik a helyi kereskedelmi és az iparkamara küldöttségével. Az ipartestület nevében Stefanik Bertalan tájékoztatja arról,hogy a szlovenszkói iparosság nem részesül a közmunkákból,közszállításokból. A küldöttség az ipartörvény módosítását javasolja és a miniszter segítségét kéri a kontárok ellen,továbbá tiltakozik a tanoncok politikai szervezkedése ellen. Az adók súlyos voltával kapcsolatban a miniszter azt válaszolja,hogy erre az államháztartás egyensúlyban tartása érdekében van szükség,de megjegyezi,hogy a szlovenszkói ipar drágább a 'történelmi országok' iparánál.

A koalíciós lapok – a Ceske Slovo,a Venkov közleményeiből arra lehet következtetni,hogy a koalíció a választásokat készíti elő. Némelyik orgánum ősszel,némelyik tavasszal szeretne választásokat tartani. A választási törvény módosítása kapcsán a miniszterelnök lapja,a Venkov írja a legmeglepőbbeket: 'A titkos választási jog az embert rosszra vezeti. Igazságos az,ha az állam alkalmat ad kísérletezéshez? Politikai illendőség az a demokratikusa köztársaságban,hogy a polgár eltitkoljon valamit? Azokban a városokban,ahol a lakosság két-három nemzetiségű,ez érthető. Milyen értelme van azonban a »titkos« szónak ott,ahol 100 cseh szavazó van? Aki republikánus,miért takargassa ezt? Ha valaki néppárti vagy kommunista,miért nem mondhatná meg ezt nyíltan? A Venkov harmadik kérdése: A titkos szavazás valóban haladást jelent? Támogatja ez a szavazás a polgár őszinteségét és nyíltságát? Megerősíti ez a szavazás a fiatal állam biztonságát és az államalkotó erejét?' A Napravo és a Tribuna tagadja a Venkov nem is nagyon burkolt,a nyílt szavazás melletti álláspontját.

Bizalmas' konferenciát tartottak Modoron, Zoch püspök tárgyalt a magyar evangélikus lelkészekkel. A megbeszélésről kevés hír szivárgott ki, az bizonyos,hogy szó volt az Evangélikus Lap szerkesztőinek memorandumáról. A dokumentumban a magyar evangélikusok 'a nyugati és keleti egyházkerületben egy-egy magyar esperességet kontempláltak'. A konferencián vita alakult ki a vegyes nyelvű gyülekezetek,Losonc és Léva hovatartozandóságáról. A jogforrás ugyan a gyülekezetek autonómiája,elvileg tehát ők határoznak,de a püspök úgy döntött,hogy 'az esperességnek és a kerületnek felülbírálási joga van'. A memorandumban szerepelt még,hogy a magyar kisebbség képviseletet kapjon az egyházi közigazgatás minden fokán,a kerületi és egyetemes presbitériumokban és az egyházi törvényszékekben. Továbbá az evangélikus irodalomés sajtó támogatása,magyar vallástani és énekes könyvc kiadása,a magyar lelkész- és tanítóképzés. Az állítólag jóindulatú,nem kötelező érvényességű tárgyalásokról a lap utóbb kérdéseket tett fel Zochnak. A Lidové listy által 'leleplezett',az egyház és az állam szétválasztását célzó törvényjavaslat kapcsán föltett kérdésre Zoch azt válaszolta,hogy a javaslat hiteles ugyan,de régi,és már nem érvényes. Egyébként Masaryk elnök már nem a szétválasztásról,hanem a viszony rendezéséről beszél. A felekezeti iskolák államosításával kapcsolatban azt mondja,hogy az állam nem akarja államosítani az egyházi iskolákat,noha azokat felkínálták neki, a tanítókat fogja államosítani,de ezzel is lesz probléma, 'a mi tanítóink' kántorok és vallásoktatók is egyben,államosítás esetén tehát az egyháznak ragaszkodnia kell a kinevezéseknél való befolyásához. A teológiával kapcsolatban azt állítja,hogy az első,tanárokat ajánló bizottság megalakult,s ebben evangélikusok és reformátusok is vannak. A közös templomhasználattal kapcsolatban ezt mondja: csak azokat a templomokat lehet megosztani,amelyeket nem a felekezet,hanem az állam vagy a patrónus építtetett. Az evangélikusokra ez nem vonatkozik. Példaként felhozza,hogy a 80 000 lakosú Pilzenben 8000 fő lett a csehtestvér egyház tagja,a város 6 templomából a tanács egyet átengedett nekik,de az igazságügy-minisztérium ezt a döntést megsemmisítette.

Cseh pártok felszólamlása alapján 107 magyarnak a választói névjegyzékből való törlését tárgyalja a járási felszólamlási bizottság Fodor Antal szolgabíró vezetése alatt. A magyar pártok képviselői többségben lévén,a magyarok jegyzékből való törlését leszavazzák.

A Központi Ruszin Nemzeti Tanács Nagygyűlése Nagyszőlősön. Andrej Bródy kijelenti,hogy a ruszinok nem kértek autonómiát a magyaroktól,mégis adtak nekik,a csehektől viszont kérik,mégsem adják meg. A hatósági küldött többször félbeszakítja Bródyt,majd fel akarja oszlatni a gyűlést, végül az ez által kiváltott felháborodás miatt mégsem teszi.Két kommunista is felszólal,Bródyval egyetértőleg. A gyűlés táviratban tiltakozik a készülő közigazgatási reform ellen, ezt elküldik a köztársasági elnöknek,a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek. Követelik a Szojm összehívását,s táviratban üdvözlik a központi nemzeti tanácsot,elfogadva annak rezolúcióját. f

A szlovenszkói képzőművészet szervezeti életével kapcsolatos polémiával kapcsolatban – a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületét részben bíráló – nyilatkozatot ad ki a kassai székhelyű Kazinczy Társaság. A helyzet tisztázása érdekében azt ajánlja,hogy minden képzőművészettel is foglalkozó szlovenszkói kultúregyesület küldjön ki egy-egy tagot közös ankét szervezése céljából,'mely az elmérgesedett ügyet szanálja'.

A Szlovák Nemzeti Párt 300 delegált részvétel Turócszentmártonban tartja kongresszusát 'Jánoska György dr. pártelnök' elnökletével,mely az autonomista program alapján elutasítja a közigazgatási törvényjavaslatot. A kongresszus fő szónoka Martin Rázus.

6-i hír szerint Andrei Hlinka magyarságot támadó beszéde 'Bubnics Mihály' [Michal Bubnič] rozsnyói – szlovák – püspök ellen is irányult. A Sajóvidék című lap 'legutóbbi száma' közli a városi és környékbeli magyar katolikus egyesületek a püspök és az egyház egysége melletti nyilatkozatát.(12-i hír szerint Hlinka azt állítja,hogy nem Bubničról,hanem Bubics volt kassai püspökről beszélt – tény viszont,hogy a Slovakban az eset kapcsán Bubnics nevel szerepelt.)

A pozsonyi képviselő-testület közgyűlése. Rehák Géza dr. – cseh Nemzeti Demokrata Párt – indítványozza,hogy a képviselő-testület tiltakozzék a Rothermere akció ellen. Ellene szólal fel (merthogy ez politikai kérdés [amiben ők a törvény szerint nem foglalhatnak állást]): Emery Lajos dr. – német párt –,Singer Jenő – kommunista –,Jarabek Rezső – volt keresztényszocialista,most német párt –,Aixinger László dr. – keresztényszocialista –,Maszár Ágoston – szociáldemokrata – Kaiser Gyula – keresztényszocialista.Molec Dani helyettes polgármester,keresztényszocialista a következőket nyilatkozza: 'Nyiltan és egyenesen akarok felszólalni,nehogy az a gyanú érjen,hogy mi alattomosan,köpeny alatt dolgozunk. Kérem ezt tudomásul venni. Az utóbbi időben állandóan forszirozzák a Rothermere-ügyet. Pozsonyban népgyülés is volt. Ez még rendben van. Az ellen azonban pártom nevében a leghatározottabban tiltakoznom kell,hogy az ügyet a városi képviselő-testület elé hozzák. Tartozom annak a kijelentésével is,hogy mi lojális állampolgárai vagyunk az államnak és a mi állmhüségünket senki ne merje kétségbe vonni. Éppen a napokban mutatta meg a magyarok államhüségét Olmützben Kiss Ferenc magyar katona,aki hősies kötelességteljesitéséért életével fizetett.',A polgármester váratlanul név szerinti szavazást rendel el. 23 képviselő-testületi tag az indítvány mellett,11 ellene szavaz,7 tartózkodik. Ellene szavaznak a keresztényszocialista és a német pártok tagjai. A kormánypártiakon kívül mellette szavaz dr. Sipos Leó,a zsidó párt képviselője és a szociáldemokrata Maszár Ágoston. A kommunisták és a gazdasági csoport tagjai tartózkodnak.

Lloyd George egyik nagy,a népszövetségi ligák ülésén [Londonban] elmondott beszédében a liberális párt programjának részeként tárgyalta a békeszerződések revízióját és a kisebbségek védelmét. Megnyilatkozása a választási kampány része. Nagyon fontosnak tartja az európai háború létező lehetőségeinek kizárását.

A PMH riportot közöl Látogatás a pozsonyi cenzornál alcímmel. Utólagos cenzúra van életben,a sajtótermékeket a terjesztés megkezdésekor kell bemutatni. Ha a cenzor a büntető törvénykönyvbe vagy a rendtörvénybe ütköző dolgot talál,bemutatja az államügyésznek,aki a lapot elkobozhatja. Pozsonyban 141 sajtótermék jelenik meg,ezek közül 13 politikai napilap (4 magyar,2 német és 7 szlovák),27 politikai heti- vagy havilap,de Dunaszerdahely,Somorja,Nagyszombat és Szakolca is a pozsonyi cenzúra hatálya alá tartozik. A korábbi években a Slovakot kobozták el legtöbbször,amíg a lap ellenzéki volt,körülbelül évi 60 alkalommal,1927-ben,amikor [az év folyamán] kormánypárti lett,10-szer. Utána következik az elkobzások száma szerint a keresztényszocialista párti hivatalos hetilap,a Magyar Néplap,és Florián Tomanek lapja,a Slovenská Ludove Noviny,ezek 8-8 esetben kerültek elkobzásra. Ezután jön a Hiradó,a Magyar Ujság,a Pressburger Zeitung 2-2 esettel. A Grenzbotét 1-szer kobozták el. 1-1 esetben sor került a következő kormánylapok kobzására is: Reggel,Národni denník,Slovenskí denník,Slovenské politika,Ludová Politika. A most ellenzéki Robotnicky novinit 2-szer kobozták el.

A PMH szerint az érsekújvári városi 'tanács' legutolsó közgyűlésén a városi főmérnöki hivatal kimutatja,hogy nyolc év alatt több mint ezer lakást építettek a városban. A fellendülés 1923-ban kezdődött meg. Ez évben is nagyszabású építkezések lesznek.

Városbíró-választás Komáromban. Az első menetben a kommunista jelölt kiesik. A második menetben – Göbel Károly helyett – Czizmazia György szociáldemokrata jelölt 23 szavazattal lesz városbíró.[Ellenőrzendő,ellentmondásos adat!!]

A parlament költségvetési bizottságában Milan Hodža iskolaügyi miniszter válaszol a Néppártnak a szlovák iskolaügyi – részben jogos,illetve a cseh és szlovák nép közötti,még létező különbségekből eredő – hátrányokra vonatkozó kérdéseire. A németek konszolidációjára vonatkozóan a PMH összefoglalója szerint e szellemben foglalt állást: 'A jelenlegi kormány egyik legfontosabb feladata,hogy a kisebbségi politikában állandó irányt épitsen ki,ami természetesen nem érinti a csehek és szlovákok államjogi viszonyát,de egyúttal biztositékot nyujt a németeknek arra,hogy kultúrailag és gazdaságilag fejlődhessenek'. Hivatkozik arra,hogy 1918-ig a későbbi Szlovenszkó területén nem volt egyetlen német iskola sem,s a 'soviniszta' Csehszlovákia 106 német elemi,8 polgári iskolát és középiskolákat is létesített ott.

Komáromban Szent Imre herceg ünnepén kerül sor körülbelül negyven magyar katolikus község képviselőinek és magyar közéleti személyiségeknek a jelenlétében a katolikus kisszeminárium és internátus alapkőletételének ünnepére. A szertartást Franciscy Lajos dr. nyitrai kanonok,szenátor végzi,beszédet mond Alapy Gyula dr.a komáromi római katolikus autonóm egyházközség világi elnöke.

A nyár elején Pálóczi Czinke István,a tiszáninneni református egyházkerület püspöke idős kora miatt lemondott a püspöki székről. Az egyházkormányzat elrendelte a püspökválasztást,és az egyházközségek és szervezetek szavazatai beérkeztek. A kiküldött egyházkerületi bizottság Rimaszombati ülésén megállapította,hogy a beérkezett 131 érvényes szavazatból 84 Péter Mihály egyházkerületi főjegyzőnek (püspökhelyettesnek),gálszécsi lelkésznek,46 Idrányi Barna szalánci esperesnek jutott,egy szavazólap pedig üres volt,azaz az egyházkerület nagy többséggel Péter Mihályt választotta püspökévé.

A PMH e napi beszámolója szerint az új kormány a takarékosságot az állami tisztviselők fizetésének leszállításával és új adók kivetésével próbálja megoldani. A lap vezércikke baljós jövőt jósol a köztársaság 12. kormányának, Udržal kormánya a gazdasági válságra adott rossz válaszlépéseibe bukott bele,pénzügyminisztere,Trapl,a Malypetr-kormányban ugyanezt a tárcát kapta. Az 1 200 000 koronás megtakarítást a költségvetés csökkentésével kellene elérni,nem pedig a félproletárok egzisztenciális nívójának 8-10 százalékos leszorításával. A szociáldemokrata párt árulást követett el az állami alkalmazottak mellett a munkássággal szemben is,amikor hozzájárulását adta a nemzetgazdaságilag céltalan és antiszociális bérredukciós törekvésekhez.

A kommunisták által szervezett 'vörös nap' kudarcba fulladt,a Ruszinszkóra hirdetett fölvonulások közül a Szolyvai járásban levő Volóc községbeli valósult meg,ez viszont véres incidensbe torkollt. Reggel a szomszéd községekből mozgósított körülbelül négyszáz főnyi tömeg gyűlt össze a jegyzői hivatal előtt,olcsó kukoricát és a munkanélkülieknek munkát követeltek. A csendőrség sortüzet adott le rájuk. A két párhuzamosan futó magyarázat egyike szerint a csendőrparancsnok felszólította a tömeget,hogy oszoljon szét,s minthogy ez hatástalan volt,annak hat vezetőjét letartóztatta és a jegyzői hivatalba zárta,amit a tömeg megostromolt, kövekkel,vasdarabokkal dobálták meg a csendőröket,akik közül három könnyebben megsebesült. Ezután vezényelt a parancsnok – a távozásra való ismételt fölszólítás után – sortüzet. Egy – Setechman nevű – ember meghalt többen megsebesültek. Végül a csendőrök a pénzügyőrök segítségével szétszórták a tömeget.A másik magyarázat szerint a tüntetők küldöttséget küldtek a jegyzői hivatalba,ahonnan aztán lárma hallatszott ki,s az emberek azt hitték,hogy a küldötteket bántalmazzák – ezért támadták meg a jegyzői hivatalt. Három sebesültet kórházba szállítottak,de valószínű,hogy a szétoszlott tüntetők közül többen megsérültek. A letartóztatott agitátorokat az alsóvereckei járásbíróság fogházába vitték.

E napon kelt Korláth Endre és társai (valószínűleg később beadott,több mint két hét múlva megjelent) interpellációja 'a Népjóléti Miniszter Urhoz a csehszlovák Vörös-Kereszt szervei által Podkarpatska Rusból Csehországba szállitott szegény gyermekek tartózkodási helyének szüleik előtti eltitkolása s a gyermekek elnemzetlenitése ügyében'. Konkrét példából kiindulva tárgyalja,hogy a perecsenyi Vöröskereszt-fiók két gondozására bízott kislányt a szülőket megtévesztve,'mint valami forgalmi tárgyakat' a területről Csehországba szállított, tartózkodási helyüket titokban tartja,és nem teszi lehetővé,hogy szülők és gyermekek kapcsolatot tarthassanak egymással. Ezért az előbbiek követelik a gyerekek visszahozatalát. Az akció mögött az olcsó munkaerő megszerzésének s az elnemzetietlenítésnek a szándéka áll. Az interpellálók – akik szerint Podkarpatska Rusban kell gyermekmenhelyeket létesíteni –,azt kérdik a minisztertől,hajlandó-e sürgősen intézkedni,hogy az említett szülők visszakapják gyerekeiket,s hogy a többi Podkarpatska Rusból elvitt gyereket is visszahozzák és a területen helyezzék el,továbbá hogy újabb őslakos gyerekeket ne vihessenek el.

A Német Nemzetiszocialista Párt hetek óta folyó viszálya a párt három fontos személyiségének – 'Kaspar Rudolf' képviselőnek,'Simm Hugó' szaktanárnak,'Köhler Richard' titkárnak a kilépésével kulminált. E két nap alatt számos kerületi csoport föloszlott, Morva-Sziléziában a párt már gyakorlatilag nem létezik,Csehországban is halódik. Az ok: a Legfelsőbb Bíróság a 'Hitler-pártot' államellenesnek nyilvánította. A három kilépett képviselő Szudétanémet Parlamenti Szövetség néven új pártklub alapítását határozta el,és ezt közlik a parlament elnökségével. Kérdés,hogy megalakíthatják-e a klubot,mert ahhoz legalább négy képviselő kell.

E napi pozsonyi hír szerint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság régóta várt folyóiratának,a Magyar Figyelőnek első,dupla száma végre megjelent,ám azt Maléter István volt jogakadémiai tanár,a Társaság tudományos szakosztálya vezetőjének cikke miatt – mely a kisebbségi kérdésről Prágában tartott előadásának írott változata – rögtön el is kobozták.

Losoncon meghal Herzog Ignác szeszgyáros,földbirtokos,a szlovenszkói közgazdasági élet jeles tagja,a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület társelnöke,a Szlovenszkói Képzűművészeti Egyesület elnöke,a helyi zsidó hitközség elnöke.

Szombathy Viktor egy későbbi átfogó szlovenszkói helyzetkép ígéretét látja a szociográfiai kezdeményekben,a készülő település- és tájegység-monográfiákban. E cikke Strasser Elemér Lévai lexikonját [Léva 1934] és Mónus Gyula–Szerényi Ferdinánd Bene-Bena község jelene és múltja.: szociográfiai tanulmány [Beregszász 1934] című munkáját méltatja mint példaadókat [az utóbbi pontos címét nem adja meg].

A pozsonyi Müvészegyesület az egyesület 50 éves fennállása alkalmából október 1.-től 15.-ig jubiláris kiállitást rendez Pozsonyban. Tekintettel arra,hogy a 'Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Müvészeti Társaság' ez évben először adja ki müvészeti diját,amelynek kiadása országos kiállitáshoz van kötve,a Müvészegyesület módot akar nyujtani minden szlovenszkói magyar müvésznek,hogy ezen a kiállitáson részt vehessen. Az egyesület ezen az uton hivja fel a müvészeket,hogy kiállitási szándékukat augusztus 31-ig jelentsék be a 'Müvészegyesület' titkárságának (Pozsony,Káptalan ucca 13.) Szeptember első napjaiban az egyesület megküldi a kiállitási feltéteket.',

A Magyar Szemle novemberi és márciusi számában jelent meg Szvatkó Pál két tanulmánya a szlovák irodalomból. A kettő együtt 40-50 könyvoldalt tesz ki,ezt a PMH terjedelmi okokból nem tudja közölni,de minthogy ezt a két írást a szlovák – magyar kultúrközeledés nagy lépésének,az első ilyen tárgyú nagyobb magyar tanulmánynak tekinti – s ilyen összefoglalót a szlovák irodalomtörténetből sem tud említeni –,az első alkalommal,aminek remélhetően lesz folytatása – másfél kolumnányi összeválogatott részletet közöl.

A PMH interjút közöl Rajter Lajossal,aki nemrég még pozsonyi diák volt,s egy év alatt feljutott az magyar Operaház tagjaiból alakult zenekar karnagyi pulpitusára. Tavaly [1934. (1933?)] november 16-án mutatkozott be karmesterként Budapesten,s azóta már a századik hangversenyére készül. Február óta a gyengélkedő Dohnányit helyettesíti a karnagyi munkában,nyaranként a salzburgi karnagyképzőben 'professzor',zeneszerzőként pedig több pályadíjat nyert.

A Pozsonyi Művészegyesület Káptalan u. 13. alatti helyiségeiben megnyilt Vaszary János tanítványának,Lőrincz Gyula festőművésznek [a második világháború utáni politikusnak] az első képkiállítása. 23 képet mutatott be,ebből öt olaj,a többi pasztell.

A PMH a Poledni List jelentése alapján közli,hogy a Statisztikai Szemle következő számában szerepelnek a Szlovenszkón élő csehekre vonatkozó adatok. A legutolsó népszámlálás szerint 120 000 cseh van Szlovenszkón. Katona: 20 652, rajtuk kívül 100 274 személy. Közigazgatási alkalmazásban van 23 988,a közoktatásügyben 4022,7762 pedig más közszolgálatban. 4158-as vannak alkalmazásban a postánál,14 154-en a vasútnál. Közszolgálatban (a postát és a vasutat is ideszámítva) 48 473.Iparral és kereskedelemmel 9401-en,pénzügyletekkel 7629 foglalkozik,a több pedig erdészettel és gazdálkodással. A közszolgálati ágakban,a szabad foglalkozási ágakat is ide számítva 21 828 cseh és 54 555 szlovák van alkalmazásban. Hivatalnokok: 12 338 cseh,22 044 szlovák. A[hivatal] szolgák közül 8867 cseh és 21 113 szlovák.

Megdöbbentő hatást váltott ki,hogy a májusi választásokon a Szudétanémet Párt kapta a legtöbb szavazatot,a későbbiekben az sem látszott kizártnak,hogy nem történik-e kísérlet a Henlein-pártnak a kormányzati munkába történő bevonásába. A tömegek Prágában Henlein csodájára várnak,győzelméért a csehek nem is rá,hanem a kormánykoalícióra haragszanak. Pártja ugyanannyi szenátusi mandátumot kapott,mint az agrárpárt. A PMH május 24-i vezércikke A nagy rejtély címmel tépelődik a német tornatatár titkán,s többek között erre a következtetésre jut: 'Henlein nem a maga egyéniségének varázserejével győzött. Ő csak a névtelen katona volt,aki a többi névtelen katona élére állott s az összefogást kereső népi ösztön meghirdetője volt.',– A parlamenti és a tartományi választások során új magyar szenátorok kerültek be a szenátusba,új képviselők a képviselőházba és a tartománygyűlésbe. Ezeket mutatja be röviden a PMH: Esterházy János,Jaross Andor,dr. Porubszky Géza képviselőházi képviselőket,dr. Turchányi Imre és dr. Pajor Miklós szenátorokat,Petrásek Ágoston,Kontzek György,Ortutay Jenő és Virág Béla tartománygyűlési képviselőket.

Megalakultak az Országos Keresztényszocialista Párt,a Magyar Nemzeti Párt és a Szepesi Német Párt törvényhozóinak parlamenti klubjai. A képviselőházi klub elnöke dr. Szüllő Géza,alelnöke Szent-Ivány József,háznagya dr. Holota János. Klubtagok: Esterházy János,dr. Holota János,Jaross Andor,dr. Korláth Endre,Nitsch Andor,Petrásek Ágoston,dr. Porubszky Géza,Szent-Ivány József és dr. Szüllő Géza. A szenátusi klub elnöke: dr. Törköly József,alelnöke dr. Turchányi Imre,háznagya Hokky Károly. Tagjai Füssy Kálmán,Hokky Károly,dr. Pajor Miklós,dr . Törköly József és dr. Turchányi Imre.

Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Még 1928-ban történt,a köztársaság fönnállásának tizedik évfordulója alkalmával,hogy az eperjesi tűzoltóegyesület is ötvenéves jubileumát ünnepelte. Ez ünnepen az eperjesi tüzoltók zászlót szenteltek s több zászlószöget küldtek szét az eperjesi társadalom tagjainak. Egy szöget küldtek dr. Rosenberg Mór ügyvédnek,az eperjesi magyar társadalom egyik vezető emberének is s meghivták őt is az ünnepségre. Dr. Rosenberg a zászlószöget visszaküldte egy levél kiséretében,amelyben egyebek közt azt irta,hogy nem érzi lelki szükségét annak,hogy a köztársaság ünnepén résztvegyen. E kitétel miatt az ügyészség a rendtörvény alapján vádat emelt az ügyvéd ellen s a biróság háromhavi fogházbüntetéssel sujtotta. Az ügy megjárta a felsőbb fórumokat is s végül a legfelső biróság tizennégy napra szállitotta le dr. Rosenberg büntetését. Dr. Rosenberg Mór ma vonult be az eperjesi fogházba büntetésének kitöltésére.'

A pozsonyi általános nyugdíjbiztosító intézet a szalókai református egyházközségtől követelt hátralékos nyugdíjjárulékok fejében árverést akart kitűzetni a szalókai református egyház tulajdonát képező templomra. Hasonló eset sohasem fordult még elő,templomra még nem kértek árverést. A bíróság a nyugdíjbiztosító kérelmét elutasította.

Hónapokig tartó betegség után 65 éves korában Érsekújvárban meghal Kurucz Ferenc,a helyi kisgazda-társadalom egyik legjelentősebb alakja,a Kisgazda-,Földmíves- Kisiparospárt,majd a Magyar Nemzeti Párt alapító tagja,az MNP országos pártvezetőségének tagja az újvári körzet elnöke,a városi képviselő-testület és tanács tagja,a,helyi Gazdakör alapító tagja,a Gazda-Dalárda elnöke.

A Socialdemokrat értesülése szerint [Klement] Gottwald kommunista képviselő,a csehszlovákiai kommunista párt nyolc hónap óta vezére,Moszkvában kegyvesztett lett,mert a népfront tervével való agitációja sikertelen maradt. Gottwald a decemberi sikertelen elnökválasztás után tért vissza a köztársaság területére Masaryk elnök amnesztiarendeletének kiadása után. Nagy lendülettel vette át a kommunista párt vezetését,nagy tisztogatási akciót végzett,de most őt magát is »kitisztogatják«.'

A PMH a Prager Film-Korrespondenz jelentése alapján közli,hogy Magyarország visszavonta a a Jánošíkról készült film ellen nemzetközi filmfórumoknál emelt panaszát. A csehszlovák–magyar filmkapcsolatok korábban e panasz miatt szűntek meg,most tehát elhárult az akadály a kapcsolatok újrafelvétele elől.[Valószínűleg az 1935-ben,Martin Frič rendezésében készült Jánošík című filmről van szó.]

A huszti községi képviselő-testület alakuló ülése,megválasztják a községi tanácsot,a városbírót és két helyettesét. Dr. Drbal eddigi kormánybiztos,az agrárpárt jelöltje lett a bíró. Első helyettese a Kurtyák-párt és a magyar egyesült párt közös jelöltje,Barabás Gábor,második helyettes Ruchy József,a szociáldemokraták és a nemzetiszocialistáék jelöltje. A tanácsban 3 Kurtyák-párti/egyesült párti közös jelölt,2 agrárpárti,1 szociáldemokrata,1 nemzetiszocialista és a zsidó csoport 1 jelöltje foglal helyet. összetéteA,.

Az Egyesült Párt felhívása:,'A köztársaság elnöke 1937 március 6-án amnesztiarendeletet bocsátott ki,amely rendelet azt a kevesek előtt ismeretes tényt is tartalmazza,hogy azok,akiket valamikor az alább fölsorolt büncselekmények miatt jogerősen elitéltek és büntetésüket kitöltötték,kérhetik,hogy büntetésüket töröljék,ami azt jelenti,hogy amennyiben kérvényüknek helyt adnak,úgy a jövőben büntetlen előéletüek.A büncselekmények,amelyekre ez a rendelkezés vonatkozik: a rendtörvény 11.14.15.16.18. és 20 §-aiba ütköző vétségek és kihágások,az 1921. évi 309. sz. törvény 4. és 5. §-aiba ütköző kihágások,az 1933. évi 126. sz. törvény 2,4a és 10 §-aiba ütköző vétségek és kihágások.Minthogy minden állami állás elnyerésénél,kongruánál stb. fontos a büntetlen előélet és mivel az államvédelmi törvény alapján is könnyebben távolithatók el állásaikból azok,aki valamilyen büncselekmény miatt elitélve voltak,fölhivjuk az érdekelteket,hogy saját érdekükben minél előbb a pártközpont útján vagy közvetlenül forduljanak vagy a pozsonyi (Köztársaság tér 12. II.),vagy a rimaszombati jogvédő irodához,mely irodák kérvényeiket azután az illetékes hatósághoz haladéktalanul benyujtják.A kérvények beadási határideje 1937 április 15-én jár le és ezért minden érdekelt azonnal küldje be iratait.Egyesült Országos Keresztényszocialista,és Magyar Nemzeti Párt központja.',

Niedergrunndban,Warnsdorf [Varnsdorf] mellett a német szociáldemokraták népgyűlésén nagy számban jelennek meg Henlein-pártiak,verekedés robban ki,öszsetörik a berendezést. A csendőrség és a rendőrség egyórai munkával tud rendet teremteni. 30 embert kórházba szállítanak. Megsebesül Rösler szudétanémert párti és Kirpálné német szociáldemokrata párti képviselő. 4 személy sebesülése súlyos. 13 embert őrizetbe vesznek,ellenük eljárás indul.

A PMH hírt közöl arról,hogy a Vatikán hivatalos lapja,az Osservatore Romano,mely ritkán szokott megnyilatkozni politikai kérdésekben,a londoni kisebbségi konferencia kapcsán cikkben szögezte le a kisebbségek kérdésében elfoglalt álláspontját. A cikk szerint Európa leginkább orvoslandó kérdései közé tartozik ez a kérdés,mert az igazságtalanságok hatalmas gyúanyagot halmoztak föl. A negyvenmilliónyi európai kisebbséginek nincs szava egyetlen nemzetközi szervezetben sem. A kongresszus vészharangot hongatott meg egy egyre vészterhesebbé válható kérdésben.

A PMH ismerteti Andre Gide Reotuches ? mon rétour de U.S.S.R. – magyarul utóbb Visszatérés a Szovjetunióból címmel megjelent – munkáját. Varázsoszlató,felszabadító értékűnek nevezi a Szovjetunióban a kommunizmusból kiábrándult írónak az ottani tapasztalatait rögzítő könyvét, amelynek a recenzens szerint remélhetőleg fontos hatása lesz a (vélhetően baloldal iránt elfogult) magyar intellektuelek körében.

Duka Zólyomi Tivadar arról ír cikket,hogy a csehszlovákiai magyarságnak nincs sem tudományos társasága,sem tudományos folyóirata. A lefontosabb kisebbségi tudományos folyóirat,a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség a szlovenszkói könyvtárakban nincs meg,Pozsonyban is csak két helyen lehet kézbe venni. E folyóiratnak be kellene vonulnia a magyar kisebbség életébe,részben az itteni szakemberek együttműködése,részben támogató érdeklődők révén.

A PMH közli,hogy a munkácsi (zsidó–magyar) tüntetés miatt háromnapi elzárásra ítélték Lebovics Hermann munkácsi szerkesztőt,A védelmére fölhozott érvet,hogy csak újságíróként volt jelen az eseményen,nem vették figyelembe. Az újságírószervezet tiltakozó táviratot küldött ügyében Meznik országos elnökhöz.

Kisantant-konferencia kezdődik Sinaián.Témái:,A földközi-tengeri hajózás szabadságánakj megóvása, Olaszország és a kisantant viszonya – a kisantant állítólag nem akadályozza Magyarország fölfegyverzését,csak 'biztossági kikötésekkel akar élni', az 'Oroszországgal' való viszony, gazdasági kapcsolatok, közös program kiépítése a magyar revíziós propasganda ellen.

A PMH vezércikke a választásokra szerveződő városi pártokat bírálja,melyek a politikamentesség látszatával szerveződnek, a lap a kisebbség egysége mellett teszi le voksát.

Szlovák körök Érsekújvárban szobrot emelnek 'Bernolák Antal' volt plébánnosnak,a szlovák irodalmi nyelv megteremtőjének,s átasják a város gondozásába – Érsekújvár részéről Holota János 'városbíró' veszi át.

A PMH e napon idézi-interpretálja Szüllő Gézának,a magyar parlamenti klub elnökének a romániai Magyar Párt központi lapjában,a Keleti Újságban megjelent nyilatkozatát.Szüllő többek között ezt nyilatkozta: ' A csehszlovák köztársaságban a hata lomváltozás óta nem változott a kisebbségek helyzete. A kormánypártok nemzeti államot akarnak csinálni Csehszlovákiából,a köztársaságban élő nemzetek pedig meg akarják tartani nemzeti egyéniségüket és nemzeti öntudatukat. Van egy régi mondás,amely úgy szól,hogy »semmi sem történik addig,amíg mindenki nem lépik egyet«. A magyar és német kisebbség céljai azonosak. De eltérőek azok a módszerek,amelyekkel a cél eléréséért küzdenek. A németek nem éltek ezen a területen önálló nemzeti állami életet és nemzeti öntudatuk kisebb csorbát szenvedett,mint a magyaroké,mert ők már régebben is tulajdonképen kisebbségi életet éltek. ,– A csehszlovákiai magyarság kényszerűen ellenzéki politikát folytat és mivel ki van zárva az állami segítésből,csak ott érhet el eredményeket,ahol saját erejére támaszkodva dolgozhat. A nemzeti öntudat azonban még így is megerősödött és a csehszlovákiai magyarság elég erős létküzdelmének folytatására.Az erdéyi magyar újságíró ezután a kisantant és Magyarország közötti legutóbbi tárgyalásokról tett föl kérdést Szüllő Gézának,aki kijelentette,hogy véleménye szerint mindezideig nem lehet komoly gazdasági közeledésről szó,amíg szellemi,lelki és politikai közeledés nincsen. Titulescu jelentette ki – úgymond –,hogy spiritualizálni kell a határokat,ebben az irányban azonban nem történik semmi. Meg kell találni a módját annak,hogy a kisantantállamok különbséget tudjanak tenni és tiszteletben tudják tartani a nemzet és az állam iránti hűséget.'

A PMH híre: 'PRÁGA. — A Die Zeit jelenti,hogy Hodža miniszterelnök hétfőn fogadta Frank képviselőt,Henlein helyettesét és Kundt képviselőt,a szudétanémet párt parlamenti klubjának elnökét. A több mint két óra hosszat tartó kihallgatáson az aktuális politikai kérdéseken kívül a politikai hatóságok és a közbiztonsági szervek hivatali ama gyakorlatáról volt szó,amely nem alkalmas arra,hogy a belpolitikai légkört javítsa. A német képviselők a legfrissebb esetekre hivatkoztak és emlékiratban jellemezték az államvédelmi törvény végrehajtásának gyakorlatát.'

Minisztertanácsi ülés Prágában, megállapítják,hogy a nemzetiségi statútumra vonatkozó előkészületek befejeződtek, elhatározzák,hogy kormánytagok nem vesznek részt a cseh- és morvaországi választási gyűléseken. A belügyminiszter fogadja az észak- és dél-csehországi cseh nemzeti egyesületek képviselői,s biztosítja őket arról,hogy semmiféle terrot nem tűr el a határvidéken.