A Pozsonyban december 3-ára az egész Szlovenszkó katolikussága számára hirdetett gyűlést a rendőrség indoklás nélkül betiltotta. A félhivatalos Ceskoslovenska Republika november 30-i száma szerint a gyűlést a magyar irredenták szervezték.

Andrej Hlinka Rózsahegyen a november 30-a és az ő névnapja ünneplésére összegyűlt tömegnek nagy beszédet tart,melyben összefoglalja a szlovákok csehek által elszenvedett sérelmeit.

A PMH vezércikke szerint Szlovenszkón azokban a városokban államosították a rendőrséget – vagyis vonták ki a törvényhatóságok hatásköréből – ahol magyar a többség,vagy legalábbis nagy számban élnek magyarok,így Kassán,Pozsonyban,Losoncon,Rimaszombatban,Korompán,Párkányban,Komáromban.

Az Interparlamentáris Unió 25-én megnyílt párizsi kongresszusán dr. Medinger csehszlovákiai német szenátor a nemzetközi jog kodifikálása kapcsán arról beszél,hogy gondolni kell a hontalanokra és a kettős állampolgárokra,illetve hogy általában fontos a kisebbségi képviselet biztosítása a kodifikálásnál. Hrusovszky [Hrušovský?] csehszlovák képviselő ezzel szemben azzal érvel,hogy Csehszlovákiában a németek benne vannak a kormánytöbbségben,s a magyarok sem panaszkodhatnak,mert arányosan több népiskolájuk van,mint a magyarországi szlovákoknak. A csehszlovákiai kisebbségek legyenek lojálisak, a határ igazságos és végleges.

A kormányban a Szlovák Néppártot képviselő Jozef Tiso egészség- és testnevelésügyi miniszter ismerteti a Tátráról kidolgozott törvénytervezet részleteit és céljait. Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő pedig arról nyilatkozik,hogy a Tátra-törvényre nincs szükség,mert az tönkreteszi a Tátra-vidék idegenforgalmát és gazdasági helyzetét.

A pozsonyi Savoy szálló dísztermében Megkezdődik a Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyeteme Református Egyház Zsinata,egyházkerületenként 10-10 tag vesz részt rajta,a főgondnokokkal együtt 36 tag. A zsinat az 1923-as törvényhozó zsinat folytatása, az tette szükségessé,hogy az akkor és ott hozott egyházalkotmányt a köztársasági elnök nem szentesítette,a kormány több törvényszakaszt sérelmezett,ezeket kellene most módisítani.

A PMH e napon idézi-interpretálja Szüllő Gézának,a magyar parlamenti klub elnökének a romániai Magyar Párt központi lapjában,a Keleti Újságban megjelent nyilatkozatát.Szüllő többek között ezt nyilatkozta: ' A csehszlovák köztársaságban a hata lomváltozás óta nem változott a kisebbségek helyzete. A kormánypártok nemzeti államot akarnak csinálni Csehszlovákiából,a köztársaságban élő nemzetek pedig meg akarják tartani nemzeti egyéniségüket és nemzeti öntudatukat. Van egy régi mondás,amely úgy szól,hogy »semmi sem történik addig,amíg mindenki nem lépik egyet«. A magyar és német kisebbség céljai azonosak. De eltérőek azok a módszerek,amelyekkel a cél eléréséért küzdenek. A németek nem éltek ezen a területen önálló nemzeti állami életet és nemzeti öntudatuk kisebb csorbát szenvedett,mint a magyaroké,mert ők már régebben is tulajdonképen kisebbségi életet éltek. ,– A csehszlovákiai magyarság kényszerűen ellenzéki politikát folytat és mivel ki van zárva az állami segítésből,csak ott érhet el eredményeket,ahol saját erejére támaszkodva dolgozhat. A nemzeti öntudat azonban még így is megerősödött és a csehszlovákiai magyarság elég erős létküzdelmének folytatására.Az erdéyi magyar újságíró ezután a kisantant és Magyarország közötti legutóbbi tárgyalásokról tett föl kérdést Szüllő Gézának,aki kijelentette,hogy véleménye szerint mindezideig nem lehet komoly gazdasági közeledésről szó,amíg szellemi,lelki és politikai közeledés nincsen. Titulescu jelentette ki – úgymond –,hogy spiritualizálni kell a határokat,ebben az irányban azonban nem történik semmi. Meg kell találni a módját annak,hogy a kisantantállamok különbséget tudjanak tenni és tiszteletben tudják tartani a nemzet és az állam iránti hűséget.'