A szabadságáról hazaérkező Petrogalli Oszkár,a magyar pártok Központi Irodájának,igazgatója s a PMH főszerkesztője vezércikkben foglalja össze a szövetkezett ellenzéki pártok és a saját álláspontját a numerus clausus kérdésében (részlet):,'A szövetkezett ellenzéki pártok sem a közös,sem a vezérlőbizottságban ezzel a kérdéssel soha nem foglalkoztak,egyszerűen azért,mert nem volt semmi ok arra,hogy foglalkozzunk vele. Soha egyetlen hang sem szólalt meg ezen intézmény mellett,nem volt senki,aki a numerus clausus mellett fölszólalt volna,s így nem volt alkalom annak visszautasítására sem. Sőt az Ungvárott ez év májusában megtartott közös bizottsági ülés alkalmával Korláth Endre többünknek bemutatta beszédének tervezetét,amelyet a másnap Munkácson megtartott magyar nemzeti kongresszuson kívánt elmondani. E beszédnek azt a részét,amely a zsidókérdéssel foglalkozott,mi,jelenlévők,együtt szövegeztük meg,s ebben kifejezést adtunk azon várakozásunknak,hogy a zsidóságnak az a része,amely a jó időkben magyarnak vallotta magát,a magyarság mostani küzdelmében is híven ki fog tartani,s a zsidóságnak ez a hűsége meg fogja odaát,a határon túl is értetni az illetékesekkel,hogy a numerus clausus fönntartása igazságtalan. Tehát a mi politikánk nem ad alapot s nem mutat föl előzményeket,amelyek arra engednének következtetni,hogy mi itt akarjuk a numerus clausus behozatalát,ellenkezően,azt mutatja,hogy mi szívesen vennők annak eltörlését ott is,ahol az érvényben van. Természetes,hogy ennek az óhajnak kifejezésénél többet nem tehetünk,mert más ország dolgaiba beleavatkozni nincs jogunk. Ami az én álláspontomat illeti,az igen egyszerű és világos. Én helytelennek és rossznak tartom a numerus clausus intézményét először elvi álláspontomnál fogva. Itt,a köztársaságban az úgynevezett kisebbségi nemzeteknek minden jogát az illető nemzet népességi számaránya szerint állapítják meg. E számarányban osztják ki az iskolákat,éspedig az oktatás minden tagozatában. E számarányt veszik alapul,amikor engedélyezik a közigazgatásban,az igazságszolgáltatásban a kisebbségi nemzet nyelvének használatát. Ez az igazi és általános numerus clausus. Nem foglalkozom most azzal,hogy a kisebbségi jogok gyakorlása terén is csak a numerus clausus elvét ismerik el,a gyakorlatban még ezt az elvet sem valósítják meg. Amikor én támadom ezt az elvet,nemcsak azért teszem,mert annak érvényesítését nemzetemre nézve károsnak és rossznak tartom,de támadom azért,mert igazságtalannak,antidemokratikusnak,barbárnak tartom. És nem változik ez az álláspontom akkor sem,ha ezt az elvet csak egy szűkebb téren,az egyetemi oktatás terén és egy felekezettel vagy fajjal szemben alkalmazzák,amelyhez én nem tartozom. Szerencsétlennek tartom ezt az intézményt a gyakorlati eredmény szempontjából is. Meggyőződésem,hogy azt az eredményt,amelyet elérni akarnak azok,akik ez intézményt behozni kívánják,nem érik el. A numerus clausus nem hozza meg az eredményt,amelyet az intézmény hívei várnak tőle,hogy így megakadályozzák azt,hogy a zsidóság elözönölje a szellemi pályákat és visszaszorítja onnan a nem zsidókat. Mindössze azt az eredményt hozza magával,hogy a nemzet és a zsidóság között szakadékot létesít.'

Zólyom nagymegye képviselő-testületének alakuló ülésén leszavazták Gyapay Ede magyar megyebizottsági tag indítványát,hogy a határozatokat a hivatalos lapban magyar nyelven is közöljék. Ezt a magyar megyebizottsági tagok törvénysértőnek ítélték, nevükben Petrogalli Oszkár fellebbezést nyújt be a belügyminisztériumhoz. A PMH közli a fellebbezés indoklásának részleteit.

Az Havas-hírügynökség jelentése szerint a népszövetségi ligák uniójának kisebbségi bizottsága tárgyalta a Népszövetséghez intézendő kisebbségi panaszok ügyét. A jogi albizottságban kidolgozott terv szerint a panaszok kivizsgálása során a tanúkat és szakértőket a helyszínben kell kihallgatni. Brabec szenátor csehszlovák tag felszólalásában – melyet a lengyel,a román és a görög delegáció támogatott – azt állította,hogy 'a tanúk kihallgatása rendkívül meggondolandó dolog és az állam tekintélyével összeegyeztethetetlen,mert az állam konszolidációjára nézve veszélyes. A cseh-szlovák javaslathoz a kisebbségi bizottság hozzájárult'.

A nagyszombati dómban,állítólag 30 000 ember és [František] Kordač érsek jelenlétében felszentelték a két újonnan kinevezett római katolikus püspököt,Pavol Jantauscht és Joseph Carskyt. Jasntausch latinul,szlovákul,németül és magyarul köszöntötte a híveket.

Váratlanul meghal Folgens Cornél,Igló városának nyugalmazott polgármestere,a Magyar Nemzeti Párt szepesi kerületének elnöke.

PMH-hír szerint Mousson Tivadar nagymihályi festő,aki paraszti zsánerképeivel és 'hangulatos interieur'-jeivel budapesti és párizsi tárlatokon is sikereket ért el,megkapta az iskolaügyi minisztérium 2000 koronás ösztöndíját. Kértek tőle néhány képet is,melyeket a minisztérium megvétel céljából megtekintene.

64 éves korában Eperjesen tüdőgyulladásban meghal Maléter István,a Magyar Figyelő főszerkesztője. A Napló Maléter halálát a szlovenszkói magyarság 'pótolhatatlan veszteség'-ének nevezi. Visszavonultságának lehet a magyarázata,hogy a rövid hír,bár nagyra értékeli őt,életrajzát nem egy hibával tarkítva foglalja össze,s megfeledkezik arról is,hogy a jogtudós a Magyar Nemzeti Párt egyik alelnöke volt annak alakulása idején. Maléter egyéniségének jellemzése mindenképpen tanulságos: 'Maléter István nem tartozott s szlovenszkói magyar közéletnek az előtérben mozgó alakjaihoz,de annál intenzívebb és értékesebb müködést fejtett ki zártabb körökben. Azok közé a kevesek közé tartozott,kik valóban európai nivóju komoly tudományos alappal rendelkeztek és nem felületesen,hanem tökéletes felkészültséggel szemlélték a jelenségeket. Ha valaki,akkor ő tisztelhető meg a szlovenszkói magyarság körében a leginkább a »tudós« jelzővel. Sokan sajnálták,hogy csak csendesen dolgozik és nem jön az előtérbe,ahol nagy szerepet tölthetett volna be és nagy feladat várt volna reá. Passzivitásából éppen a legutóbbi időben lépett ki és mintegy tudományos,jogi és magyarságbeli végrendeletét irta meg abban a tanulmányban,amelyet a prágai kisebbségi társaságban olvasott fel a szlovenszkói magyarság helyzetéről s amely miatt a pozsonyi Masaryk-Akadémia folyóiratának,a Magyar Figyelőnek első számát elkobozták.'

Hlinka hetvenedik születésnapja alkalmából Sidor Károly,a Slovák főszerkesztője könyvet írt a szlovák politikusról,mely 1864-től 1926-ig tárgyalja Hlinka életét és tevékenységét. Ez a könyv a nyitrai események után született,szerzője ekkor vett ki hosszabb szabadságot tanulmánya befejezésére. A könyv autonomista szemléletű. A sajtó már hetek óta hirdeti,a szerző most terjesztette be a cenzurázás végett a pozsonyi államügyészséghez. A cenzor több helyütt államellenesnek találta a szöveget,a kifogásolt helyeket törölték. A Slovák közlése szerint a napokon belül megjelenő második kiadás – az elsőt tehát nem engedték terjeszteni – 31 törléssel jelenik meg,de ezek kis terjedelműek,'s a könyv folyamatosságát nem zavarják'. –,Sidor a Slovák vezércikkében közli,hogy könyvéből 31 helyen 287 sort töröltek. A könyv 596 oldal, a törlés összesítve 7 és fél oldalt tesz ki.De nemcsak Sidor könyvét,hanem az ennek sorsáról beszámoló cikkét is cenzúrázták. Vezércikke nagyobbik felét törölték,ezenkívül az aznapi szám három politikai cikkéből hét helyen pár-pár sort.

Augusztus 21-i kassai hír: A Varannó melletti Opálhegyen tegnap halt meg 116 éves korában Kossov Anna,aki bizonyára nemcsak Szlovenszkó,hanem az egész köztársaság legöregebb asszonya volt. Korát a hatóságok pontosan és minden kétséget kizáróan hivatalosan is megállapitották. Az öregasszony jól emlékezett még az 1830-as parasztzendülésre és sokat beszélt 1848-ról. Három héttel ezelőtt még makkegészséges volt és a mezőn dolgozott. Soha életében nem evett hust és nem ivott alkoholt. Az öregasszonyt kedden temették el [?] és a környékről sokan érkeztek a faluba,hogy elkisérjék utolsó utjára a csodálatosan szivós életü Kossov Annát.'

Milan Hodža beszédet mond az agrárpárt ülésén. Eszerint meg akarja nyerni a szlovák autonomista pártokat,'azonban ennek ára nem lehet egy szlovenszkói törvényhozó testület felállitása'. Kárpátaljának viszont statútummal meg akarja adni az autonómiát.

Ungváron városi díszközgyűlést tartanak, egyetlen tárgya Edvard Beneš külügyminiszter díszpolgárrá választása. Jelen vannak Kárpátalja és Ungvár összes hivatali előkelőségei,Sztojka Sándor görög katolikus püspök,Hrabár kormányzó,Rozsypal országos elnök,a rendőrigazgató,a Csehszlovák Agrárpárt kárpátaljai képviselői és szenátorai,a katonai hatóságok képviselői,Földesi Gyula Kurtyák-párti szenátor,a zsidó hitközségek kiküldöttei. Mindenki a díszpolgárság megadása mellett szavaz,a Kommunista Párt képviselő-testületi tagjai is. A magyar pártszövetség képviselő-testületi tagjai nem jelentek meg a közgyűlésen.

November 26-án az Ipar- és Kereskedelemügyi Bizottság ülésén Nitsch Andor,A Szepesi Német Párt képviselője többek között két idegenforgalmi központ létesítésének szükségességéről beszél: Prágában kellene létesíteni egyet a történelmi országok,Pozsonyban pedig a másikat Szlovenszkó részére. A miniszter – mondja – új idegenforgalmi törvényt jelent be,de a tervgazdaság működésképtelen, 'az idegenforgalmat nem lehet paragrafusokkal szabályozni,annak az individualitás és a kezdeményezés teljes szabadságára van szüksége. Uj törvények helyett hosszulejáratu,olcsó beruházási kölcsönökre,az adóterhek lényeges enyhitésére,a szomszéd államokkal kötött kompenzációs szerződések sima és akadálymentes lebonyolitására,fürdőkliringre,utazási csekkek bevezetésére,a határátlépés megkönnyítésére és legfőképpen a szabad közlekedés helyreállitására van szükség'.27-én Nitsch a költségvetési bizottság ülésén is felszólal,számon kéri: megígérték,hogy a lőcsei német gimnázium megmarad – ennek ellenére megszüntették,hogy nincsenek magyar és német,csak németül és magyarul tudó (szláv) tanfelügyelők,az evangélikus egyház pedig nem kap elég támogatást. Követeli,hogy a szlovenszkói német evangélikus egyház kapja meg önkormányzati jogát és a szlovenszkói német evangélikus egyházkerületet,s hogy emeljék föl az evangélikus lelkészek kongruáját.

Rimaszombati jelentés szerint a napokban kijön a nyomdából az Egyenes úton című röpirat első száma,amely a fiatal szlovenszkói diplomások mozgalmi életének eseményeit tárgyalja, ismerteti a korábbi rimaszombati összejövetel tárgysorozatát. A fiatalok a rimaszombati értekezleten határozták el,hogy röpiratot fognak megjelentetni helyzetükről. Előfizetések és érdeklődések ügyében Baráth Lászlót kell keresni,szintén Rimaszombatban. .

A járási képviselő-testület alakuló ülésén az OKP a Hlinka-párttal kooperált, a Népppártnak 4,a keresztényszocialista pártnak 1 választmányi tagja van. Magyar még egy választmányi póttag is. Az Agrárpárt 3 tagjával szemben 5 ellenzéki van a választmányban.

A PMH vezércikke egy konkrét ügy,egy csődbe jutott birtok kapcsán magyar pénzintézet létrehozását sürgeti,hogy a magyar gazdák birtokait meg lehessen menteni a 'szétfoszlás'-tól. Az államfordulat után az akkori gazdasági viszonyok folytán a magyar pénzintézetek többsége csehszlovák érdekeltségbe került. Azt mondják,hogy a szlovenszkói magyarságnak nincs pénze. Ez valótlan állítás,nagy tőke állna rendelkezésre: a bizalom az,ami hiányzik. Nem utópiáról van szó: 'A magyar pénzintézet egyszerüen megvásárolná a birtokot és járadékbérlet formájában magyar telepet létesithetne.'

51 éves korában meghal dr. 'Petrigalla Péter' főorvos,egészségügyi tanácsos,1923 és 1933 között Munkács városának a kormány által kinevezett polgármestere. Sáros megyei ruszin családból származott,a magyar kultúrával való kapcsolatait a fordulat után is ápolta,a háború előtt egy időben Ady Endre kezelőorvosa és barátja volt.

Budapesten eltemetik a csehszlovákiai magyar szellemi elithez több szálon kötődő Hubay Jenőt. Ravatala az Operaházban van,itt Hóman Bálint kultuszminiszter búcsúztatja,a gyászszertartást a Kerepesi temetőben Mécs László költő,premontrei kanonok végzi a budai kapucinus atyák segédletével.

Kassa város tanácsának ülésén a Rákóczi-szoboralap ügyével foglalkoznak. Évtizedekkel korábban az országos gyűjtés során majdnem háromnegyed millió korona gyűlt össze,ami azóta kamatozott. A gyűjtést eredetileg azért rendezték,hogy II. Rákóczi Ferencnek lovasszobrot emelhessenek Kassán. A pénz felhasználásával többször foglalkozott már a tanács, ezen az ülésen a szobor felállítását nem tartják időszerűnek. Részben eleget teendő viszont az adományozók akaratának,felmerül egy a dómban elhelyezendő mellszobor készíttetésének terve. Ehhez persze az Országos Hivatal jóváhagyására és az állami műemlékvédő hivatal hozzájárulására is szükség van.

A Jókai Egyesület Jókai-szobor bírálóbizottsága dr. Szijj Ferenc elnökletével a beérkezett pályázatokról született szakértői előterjesztéssel foglalkozik. 16 pályamű érkezett be,s a követelményeknek egyik sem felelt meg maradéktalanul. A pályázati kívánalmakat a négy szakértő szerint leginkább Berecz Gyula 2 pályamunkája (ülő és álló szobor) közelítette meg. A szakértők azt javasolják,hogy őt bízzák meg a kivitelezéssel – azzal a kitétellel,hogy a kívánt változtatásokat vegye figyelembe ('a pályázati felhivásban a változtatásokra fenntartott jog alapján'). A bizottság elfogadja a szakvéleményt,s megbízza Berecz Gyulát a szobor megmintázásával. A 2. díjat Mack Lajos,a 3. díjat Bán Pál kapta,Csicsátka Ottokár szobrát pedig megállapodás esetén megvásárolják.

Vojtech Tuka,a 15 évre elítélt szlovák politikus,egyetemi tanár kegyelmet kap, Csehországban fogják internálni. A hivatalos jelentésben szerepel,hogy elismerte bűnösségét. A Csehszlovák Sajtóiroda jelentését a PMH ennyiben idézi:,'Tuka Béla,volt egyetemi tanár és volt nemzetgyülési képviselőt 1929 október 5-én a pozsonyi kerületi biróság,majd a pozsonyi felső és végül a brünni legfelső biróság katonai árulás és a köztársaság elleni üzelmek előkészitése büntetteiért 15 esztendei fogházbüntetésre és polgári jogainak elvesztésére itélte. Tuka kegyelmet kapott kérvénye és ama beadványa alapján,amelyben a következő szavakkal ismerte be bünösségét: »Szánva ismerem be eltévelyedésemet. Kisérletet tettem az alkotmány erőszakos megváltoztatására s elvakultságomban nem láttam a veszedelmet,amelybe nemzetemet és az államot esetleg belesodorhattam volna.«'

A PMH riportot közöl a királyhelmeci veremlakások lakóiról. Van olyan 'lakás',ahol két ágyon kilencen alszanak,és a családfenntartó nyolc koronát keres.

A PMH e napon idézi-interpretálja Szüllő Gézának,a magyar parlamenti klub elnökének a romániai Magyar Párt központi lapjában,a Keleti Újságban megjelent nyilatkozatát.Szüllő többek között ezt nyilatkozta: ' A csehszlovák köztársaságban a hata lomváltozás óta nem változott a kisebbségek helyzete. A kormánypártok nemzeti államot akarnak csinálni Csehszlovákiából,a köztársaságban élő nemzetek pedig meg akarják tartani nemzeti egyéniségüket és nemzeti öntudatukat. Van egy régi mondás,amely úgy szól,hogy »semmi sem történik addig,amíg mindenki nem lépik egyet«. A magyar és német kisebbség céljai azonosak. De eltérőek azok a módszerek,amelyekkel a cél eléréséért küzdenek. A németek nem éltek ezen a területen önálló nemzeti állami életet és nemzeti öntudatuk kisebb csorbát szenvedett,mint a magyaroké,mert ők már régebben is tulajdonképen kisebbségi életet éltek. ,– A csehszlovákiai magyarság kényszerűen ellenzéki politikát folytat és mivel ki van zárva az állami segítésből,csak ott érhet el eredményeket,ahol saját erejére támaszkodva dolgozhat. A nemzeti öntudat azonban még így is megerősödött és a csehszlovákiai magyarság elég erős létküzdelmének folytatására.Az erdéyi magyar újságíró ezután a kisantant és Magyarország közötti legutóbbi tárgyalásokról tett föl kérdést Szüllő Gézának,aki kijelentette,hogy véleménye szerint mindezideig nem lehet komoly gazdasági közeledésről szó,amíg szellemi,lelki és politikai közeledés nincsen. Titulescu jelentette ki – úgymond –,hogy spiritualizálni kell a határokat,ebben az irányban azonban nem történik semmi. Meg kell találni a módját annak,hogy a kisantantállamok különbséget tudjanak tenni és tiszteletben tudják tartani a nemzet és az állam iránti hűséget.'

A PMH e napon közölt beszámolója szerint a pozsonyi SzMKE választmányi ülést tartott,amelyen ismertették az őszi és a téli programokat. Beszámoltak arról,hogy remélhetőleg még novemberben sikerül megszerezni – 'a pozsonyi és a Pozsony környéki magyarság áldozatkészségével' a Dornkappelnről Pozsonyba járó majdnem száz iskolás gyermek számára a vasúti jegyeket. ,Az őszi és a téli hónapokban – Dr. Reinel János,a kulturális bizottság vezetője beszámolója szerint – a pozsonyi SzMKE-tagokból dr. Jankovics Marcell országos elnök,ifjú. dr. Aich Nándor,Hollósy János,Khin Antal,Koltay Ferenc,dr. Kováts Lajos,László Zsigmond,dr. Magyar Győző,dr. Párkány Lajos,Seidl Sándor,Sendlein János,Wildmoser Lajos és W. Wimberger Anna tart irodalmi,történelmi,néprajzi,egészségügyi,természettani és gyermekelőadásokat. Ugyanő utalt arra,hogy a Slovenská Matica és a Deutscher Kulturverband sminden évben szzubvenciót kér és kap a tartománytól,a járásoktól és a községektől, a választmány elhatározta,hogy Szombathy Viktor országos főtitkár révén kérik a központot,hogy hasonló kérvényeket minden évben nyújtson be. Szombathy szerint a központ már intézkedett is,efféle kérvényeket már tavaly is beadtak. Az ezen évre vonatkozó kérvényeket novemberben,a jövő évre vonatkozókat februárban és márciusban fogják benyújtani.

A folytatódó költségvetési vitában kisebbségi vita Esterházy és a miniszterelnök között. Milan Hodža expozéjában azt mondja,hogy a magyar nyelvjogi és kulturális követeléseinek teljesítését,a kisebbségek arányos részesedését ígéri. Néhány tétel a beszédből: a nemzetiségi kvóta,a hontalansági kérdés,a magyar nyelv és a hivatalok,a magyarság iskolái.

A pozsonyi Vigadó kistermében a városban élő német állampolgárok ünnepséget reneznek,az ablakokon át jól látszanak a horogkeresztes zászlók. Németellenes tüntető tömeg nyomul be a Vigadóba,akiket rendőrök szorítanak ki onnan.