E napon megjelent PMH-cikk szerint a Slovak húsvéti számában folytatja a Hodža elleni – a miniszter pozsonyi beszéde után kezdődött – attakot. Most Hlinka egyenesen azt állítja cikkében,hogy 'az agrárizmus Szlovenszkón csak üvegszekrényben és műtrágyán nevelve látható'. A 20-i számban megrajzolják a kormánypárti,illetve az ellenzéki vezető szlovák politikus potréját. Hodža – cseh politikusok mellett – többször biztosította ugyan a szlovákokat az autonómiáról,de már a 'forradalom' előtt a páncsehek szolgálatában állt,kétségbe vonta a szlovák nemzet és a szlovák nyelv létét,a győzelem után azok közé állt,akik becsapták a szlovák nemzetet,'1918 október 30-án Zoch Sámuellel együtt meghamisította a turócszentmártoni deklarációt',1920-ban a szlovák képviselők klubja nevében olyan nyilatkozatot küldött az amerikai szlovákoknak,amelyben azok lemondanak az autonómiáról,és erre a dokumentumra ráhamisították a szlovák néppárti képviselők aláírását. Unifikációs miniszterként fő felelőse annak,hogy az alkotmánytörvénybe a szlovák nemzet helyett a 'nem létező csehszlovák nemzetet',szlovák nyelv helyett a 'senki által nem beszélt' csehszlovák nyelvet iktatták be. Azért is nagy mértékben felelős,amit azóta és ez időben is csinálnak Szlovenszkóval – az adókulcsemelésért,a magasabb vasúti tarifáért,a szlovenszkói ipar leépítéséért,a beruházás igazságtalan elosztásáért stb.A másik típust képviseli Hlinka,aki a forradalom előtt a hlaszisták ellen foglalt állást,több évi börtönbüntetést szenvedett nemzetéért,'megnyerte a népet' a csehek és szlovákok közös köztársaságának. Ha úgy akarta volna,'a Srobár-kormány […] még huszonnégy óráig sem maradhatott volna Szlovenszkón'. A magyar ellentámadás idején a cseh hivatalok Szlovenszkó kiürítését tervezték,s a cseh katonák és csendőrök 'megszöktek Zólyomból',Hlinkákék szervezték meg az ellenállást a falvakban. Amikor Magyarországgal megszűnt az ellenségeskedés,érdemeit elfelejtették, 1919. augusztus 17-én a cseh csendőrök szuronyai már az életét veszélyeztették'. Ekkor sem tett semmit az állam biztonsága ellen,hanem Párizsba sietett, hogy 'védelmet keressen a szlovák nemzet számára'. Emiatt hét hónapot ült börtönben. Hazatérve Szlovenszkót meg kellett tisztítani a kommunistáktól és a szélső szocialistáktól,és aztán fogott hozzá a szlovák nép jogvédelméhez. Világos,foglalja össze a lap az eddigieket,hogy a csehszlovák állam ellen azok dolgoznak,akik a szlovákokat becsapták,megtagadták a két nemzet egyenjogúságát,és segítettek Szlovenszkó kizsákmányolásában.

E napi hír Brünnből: 'Cseh nacionalista diákok tegnap több csoportban a német müegyetem ellen vonultak,de a főiskola épülete előtt gyalogos- és lovasrendőrség tratóztatta föl őket. A cseh tudományegyetem rektora igyekezett megnyugtatni a diákokat,de a tömeg csak akkor oszlott szét,amikor nagyobb rendőri készültség vonult ki.'

A Kazinczy Társaság közgyűlésének tárgya a szlovenszkói magyar irodalom legújabb sérelme: budapesti lapokban a kritika határát túllépő lekicsinylő írások jelentek meg meg az itteni könyvekről – ezek közül a PMH cikke Gönczy Gábor ügyvezető alelnök beszéde nyomán Illés Endrének a Nyugatban közölt írására utal. Dr. Köves Illés és Gömöry János felszólalása után a választmányi ülés dr. Szepessi Miksa javaslatára az alábbi határozati javaslatot fogadja el:,'A Kazinczy Társaság az irodalmi kritika szabadságának minden tisztelete mellett megütközéssel fogadja,hogy az utóbbi időben egyes budapesti lapokban és folyóiratokban olyan birálatok jelennek meg a szlovenszkói magyar irodalmi müvekről,amelyek a jogos kritika határait messze tullépve a szlovenszkói magyar kisebbség szellemi életének szinvonalát sem átalják kétségbevonni s amelyek az objektiv igazság fényénél helytállóknak nem bizonyulhatnak. E fölényeskedő és lekicsinylő hangu kritizálgatás káros és elcsüggesztő hatásainak leküzdésére az egész magyar szellemiség érdekében fel kell sorakozni,éppen ezért a Kazinczy-társaság fölhívja asz összes magyar kulturtényezőket,hogy a lehetőség szerint vessenek gátat az efajta megnyilatkozásoknak és azokat megfelelő keretek közé szoritsák.– A Kazinczy-társaság a szlovenszkói magyar irodalom életrevalóságának bizonyitására megfelelő módot fog találni és addig is arra kéri a társegyesületeket,hogy e kérdésben való hasonló állásfoglalás mellett nézetüket és álláspontjukat vele közölni sziveskedjenek.'

Hivatalos statisztikai adatok alapján közli a PMH,hogy 1936 végén Csehszlovákia lakossága 15 186 000 fő. Ezek közül 3 900 000-ren élnek 10 000 főnél népesebb városokban,11 596 000 ember pedig falvakban lakik. A lakosságnak körülbelül egynegyede városlakó. 104 olyan város van a köztársaságban,amelynek 10 000-nél több lakosa van- A falusiak 15 674 községben élnek. A városok átlag lakosságszáma 34 500,a falvaké 740 lélek.

A PMH cikkben méltatja és ismerteti Szvatkó Pál folyóiratának friss számát,melynek centrumában vezető erdélyi magyar írók az Új Szellem számára írt cikkei állnak. E lapszám a PMH-cikk alcíme szerint 'A transzszilván szellemiség első együttes bemutatkozása Szlovenszkón'.

Az Egyesült Magyar Párt jogvédő irodája vezetőjének,dr. Szilárd Marcellnek 'közbelépésére' Dr. Novák Stanislav helyettes prokurátor szabadlábra helyeztette Zóna Ilona dunaújfalusi tanítónőt.