A PMH Öt magyar ifjú Prágában című,anonim vezércikke az ekkor már 'egyetlen',illetve 'utolsó' Csehszlovákiában működő magyar főiskola,a kassai jogakadémia bezárása kapcsán amellett érvel,hogy az országban e téren lejátszódó folyamatok ellentmondásban vannak a műveltség kiterjesztését célzó világtendenciával: az iskolabezárás kultúrbotrány. A magyar jogászifjúságot,amely addig soha nem tanult szláv nyelven,szélnek eresztették,de a jogakadémia bezárása a magyarul tudó szlovákokat is sújtja.Ezekben a napokban szlovák diákküldöttség járt a szlovenszkói minisztérium tanügyi osztályán azzal az igénnyel,hogy a kassai magyar jogakadémia helyett nyissanak egy szlovák jogakadémiát. A PMH szerint a küldöttséget valószínűleg a tanügyi referens 'rendelte meg',noha Prágában már megmondták,hogy ilyen célokra 'nincs tanár'.

 A PMH-ban interjú olvasható Tschermak professzorral,aki korábban állítólag numerus clausust akart bevezettetni a prágai német egyetemen a szlovákok,zsidók és a magyarok beiratkozásának korlátozására. Azóta is módszeresen buktatja a magyar diákokat. A professzor tagadja,hogy előítéletesen gondolkozna, őt internacionális és szuprakonfesszionális szempontok vezetik. A magyarok közül azért volt kénytelen sokat elbuktatni,mert számosan előképzettség híján,érettségi nélkül,pusztán a háborús gyorstalpaló tanfolyamokat elvégezve iratkoztak be az egyetemre. A prágai német egyetemre Tschermak szerint kb. 1000 orvostanhallgató jár,közülük 350 magyar nyelvű,ideszámítva a cionistákat. 

Az ungvári főjegyzői hivatal összeállította a választói névjegyzéket, ebből több száz őslakost kihagytak. A jegyzék ki van téve közszemlére. Reklamációk futottak be,a pártok pedig azt várták,hogy a főjegyző vagy a zsupán megbízottja összehívja a felszólamlási bizottságot,amelynek január 10-éig be kellett volna fejeznie működését. A főjegyzői hivatal azonban azt a választ adta: nincs tudomása arról,hogy ilyen bizottságot kellene létesítenie.

A pozsonyi Savoy szálló dísztermében Megkezdődik a Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyeteme Református Egyház Zsinata,egyházkerületenként 10-10 tag vesz részt rajta,a főgondnokokkal együtt 36 tag. A zsinat az 1923-as törvényhozó zsinat folytatása, az tette szükségessé,hogy az akkor és ott hozott egyházalkotmányt a köztársasági elnök nem szentesítette,a kormány több törvényszakaszt sérelmezett,ezeket kellene most módisítani.

A prágai rendőr-igazgatóság razziát tartott a kommunista párt által összehívott 'proletár akcióbizottság' tagjai fölött. A rajtaütés során letartóztattak negyven embert,akik vagy nem tudták magukat szabályosan igazolni,vagy erőszakosan léptek föl a rendőrökkel szemben. Hatóság elleni erőszak miatt lefogták Hanus kommunista képviselőt is. A kéthetente megjelenő Delnická Telovy cehova című lapot betiltották.

Meghal Péter Mihály,a szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Halálát a rimaszombati egyházon belüli belharcok okozzák, évek óta folyamatosan támadta őt a gyülekezetnek a szociáldemokrata dr.Hudiczius István által mozgósított része,vita volt továbbá a rimaszombati második lelkészi állás betöltése körül – amely ügy egyházi döntőbíróság elé is került,amely vétek nélküli találta és fölmentette a püspököt –,és a szlovák sajtónak a reformátusság elszlovákosítását kitűző része is támadta állítólagos nacionalizmusa miatt. Az egyházközség belső ellenzéke éppen az év végére készítette elő újabb támadását Péter Mihály lelkészi fizetésének leszállítására. Az ezt tárgyaló presbitériumi tanácskozást kell otthagynia,s lent még tart a gyűlés,amikor Péter Mihály emeletei visszaadja lelkét teremtőjének.

R. Vozáry Aladár arra hívja föl a figyelmet cikkében,hogy a magyarországi sajtó és a közvélemény mennyire tájékozatlan a csehszlovákiai magyarság ügyeiben,hogy Magyarországon nem téma ennek a kisebbségnek a sorsa,hogy néha negatív mítoszok,máskor – s főleg – pozitív feltételezések uralkodnak Csehszlovákiával kapcsolatban,s ha nem is mondja ki,érzékelteti,hogy a velük kapcsolatos információk értékét az szabja meg,hogy mennyire használhatók a magyarországi belpolitikai csoportharcok szempontjából. A Csehszlovákiába beengedett magyarországi lapok egyszerűen nem tárgyalják ezt a témát. Az alulinformáltságra példákat is hoz föl gazdasági,kulturális és politikai vonatkozásban, a legszemléletesebb az alábbi: Gratz Gusztáv az írja az Ujság egyik számában,hogy a csehszlovákiai magyar háromszor annyi pénzt lap terményeiért,mint a magyarországiak. 'Ezzel egyrészt annak a naiv hitének ad kifejezést f e l é n k,másrészt annak igaztalan hirét terjeszti o d a á t,hogy az itteni magyar gazdaközönségnek jobb gazdasági helyzete,jobb módja van,mint az odaátinak. Ezzel az állitásával tápot ad arra,hogy nálunk a csehszlovák pártpolitikának megfelelő hangulat szíttassék. Ilyen állitást Gratz Gusztáv csak azért kockáztathatott meg,mert nem ismeri sorsunkat,életünket,nem tudja,hogy a mi mezőgazdaságunknak semmi haszna nincs a magyarországiakhoz képest háromszoros árakból,mert a háromszoros árakat rendkívül súlyos adó- és szociális terhek terhelik s a szlovenszkói és ruszinszkói magyar gazdaközönség a háromszoros árak ellenére is tönkrement.',Mindennek egyik oka az,hogy Magyarországon nincs olyan központ,amely összegyűjtené,nyilvántartaná és a nyilvánossággal közölné az idevágó forrásokat,adatokat. A másik ok a magyarországi sajtó jellegéből adódik: azok a lapok,amelyeket beengednek,koncessziókat tesznek ennek érdekében,amelyeket nem engednek be,azok pedig ad hoc jelleggel nyúlnak a témához,nem követik,nem dolgozzák föl módszeresen a kérdést. Egy harmadik ok,hogy a Magyarországra került utódállambeliek sem népszerűsítik a problémát,illetve a jó csehszlovákiai magyar lapokat. Pedig ilyenek vannak,például éppen a PMH,mely kitűnő hírforrás lehetne,ha Budapesten hozzá lehetne férni.

E napi pozsonyi hír szerint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság régóta várt folyóiratának,a Magyar Figyelőnek első,dupla száma végre megjelent,ám azt Maléter István volt jogakadémiai tanár,a Társaság tudományos szakosztálya vezetőjének cikke miatt – mely a kisebbségi kérdésről Prágában tartott előadásának írott változata – rögtön el is kobozták.

Pozsony,december 30[?]. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi városháza egyes ügyosztályain s a városi közmüvek hivatalaiban is pénteken [28-án] rendeletet olvastak fel,amely szerint a tisztviselőknek és alkalmazottaknak magánérintkezésben is csakis az államnyelvet szabad használniok. A rendelet a városi közmüvekre is vonatkozik,bár ezeket eddig magánvállalatokként kezelték. Eddig nem sikerült megállapitani,hogy a rendeleteket ki adta ki. Értesülésünk szerint az országis keresztényszocialista párti városatyák interpellációt nyujtottak be a polgármesterhez az alkotmánytörvénnyel összenemegyeztethető rendelet ügyében.'

A kassai magyar színház 'eredeti bemutatója' [azaz szlovenszkói szerző művének bemutatója]: színre viszik Móry János 'neves tátrai zeneszerző' operettjét,amelynek szövegét Ervin W. Olbricht és Kurt Wonger írta,s melyet cseh és német színpadok már játszottak. Egy svéd gróf és egy bécsi postáskisasszony heppienddel végződő szerelméről szó,sporthotellel és síversennyel a háttérben. A recenzens szerint a szövegkönyv rossz,s ezen Bekény László fordítása sem tudott segíteni, a mese vérszegény és unalmas. A színészek tehetetlenek voltak a darab gyengéivel szemben. A rendező Sereghy Andor,a karnagy Fischer Károly.

A PMH közli a hírt,hogy Rajter Lajost,az 1933 óta Magyarországon élő karmestert és zeneszerzőt,a budapesti Rádió szlovenszkói származású karnagyát a New York-i egyetem díszdoktorává avatta.

20-i munkácsi jelentés szerint a koalíciós pártok kiküldöttei szombaton értekezletet tartottak Hrabár kormányzónál. A kárpátaljai autonómia bevezetéséről szóló törvénytervezetet tárgyalták,s azt több kiegészítéssel el is fogadták. A kész szöveget a kormányzó 26-én kapja meg,rögtön Prágába viszi,s kapacitálni próbálja s miniszterelnököt,hogy fogadja el a módosításokat,melyek szerint a kormányzó jogkörébe tartozna bármely nyelvű elemi és középiskolai tankönyv engedélyezése. A kormányzói irodában létesülne egy magyar s egyben zsidó kisebbségi referátus, az előadói állást 'a kettős szerepre való tekintettel' egy magyar nemzetiségű,zsidó vallású személlyel töltenék be. E kérdés kapcsán a vitában 'Bacsinszky' agrárpárti szenátor 'szemrehányóan kifogásolta',hogy a kárpátaljai zsidók általában magyarnak s nem ruszinnak vallják magukat. A zsidó kereskedők delegátusa azt válaszolta,hogy a zsidók 'ugyanolyan mértékben ruszinok és agrárpártiak is'.A hír utolsó mondatai az agrárpárton belüli nyilvánvaló feszültségekre utalnak:,'Az ungvári tárgyalásoknak volt egy igen jellenző incidense is. Az agrárpárt ruszin nemzetiségü elnöke és cseh főtitkára a tárgyalás napján délelőtt fölkereste a kormányzót és azt a javaslatot terjesztette elő,hogy a kormányzói tanács bevezetése helyett a szojmáválasztásaok kiirását és a szojm megalakitását szorgalmazza. A délutáni értekezleten kitünt,hogy ebben a kérdésben heves ellentétek uralkodnak az agrárpárt ruszinszkói tényezői között. Zajic képviselő,az agrárpárt cseh ajku kiküldöttje bejelentette,hogy a pártelnök és a pártfőtitkár bejelentése nem vehető tekintetbe,mert lépésük csak magánkezdeményezés volt,előterjesztésük a pártvezetés előzetes elhatározása és megkérdezése nélkül készült.'

A PMH híre szerint Faragó Ödön volt színházigazgatótól október 4-én a pozsonyi Országos Hivatal megvonta a további tartózkodási és működési engedélyt: 'semmi jogcime nincs arra,hogy itt maradhasson,mert csupán kenyérkereseti jövedelemszerzés céljából tartózkodik itten'. A munkácsi rendőrbiztosság november 7-én értesítette Faragót,hogy a budapesti csehszlovák követség megszüntette vízumának érvényességét,s felszólította,hogy 'saját elhatározásából' 24 órán belül hagyja el az országot. Faragó fellebbezett,s noha Rozsypal ruszinszkói országos elnök maga is próbált közbenjárni érdekében Pozsonyban,az Országos Hivataltól most visszajöttek az iratok azzal,hoigy nincs ok új intézkedésre.

A képviselőházban a vasúti törvényjavaslat vitájában Polivka cseh szocialista [azaz a nemzetiszocialista párthoz tartozó] képviselő felszólalásában azt hangsúlyozza,hogy a határvidéki vasútállomásokon nem dolgozhatnak olyan vasutasok,akiknek a gyermekei magyarországi hivatalnokok dolgoznak és a magyar hadsereg tagjai, egyes hivatalokban szigorú tisztogatást kell végezni. A vasútállomásokat pedig nem a mágnások igényei szerint kell kijelölni,mint a régi Magyarországon történt,hanem a nép szükségletei alapján.Révay cseh szociáldemokrata képviselő visszautasítja az állampolgárok ilyen szempontokból történő megkülönböztetését.

A PMH hírt ad arról,hogy Thomas Mann,aki,mint ismeretes,elvesztette német állampolgárságát,s helyette fölvette a csehszlovákot,amikor Proseč városka megadta neki a községi illetőséget,8-án Prágába érkezik,meglátogatja illetőségi községét,és 11-én a prágai Urániában [azaz az Uránia német egyesületben ] felolvassa Lotte von Weimar című legújabb novelláját. [A Lotte Weimarban című regényt Th. Mann ekkor még novellának nevezte,és még nem volt kész vele,nyilván egy részlet felolvasásáról volt szó.]

Smichovi lakásában,67 éves korában meghal Josef Pekař cseh történész. 1918-ig Masaryk ellenfelének számított,ellenezte 'a csehek külföldi forradalmát'. Később a köztük lévő feszültség enyhült,de az antagonizmus megmaradt – Pekař támadta a földreformot,s fontosnak tartotta a cseh nemesség történelmi szerepét. A közkedvelt cseh szent,Nepomuki Szent János esetében kétségbe vonta a történeti források megbízhatóságát,és bírálta a humanista mozgalmat is.

A PMH recenziója szerint eredeti bemutatót tartott Beregszászban az Iván-társulat,Nádas Anna helyi szerző Farizeusok című háromfelvonásos drámáját adták elő. A darab tárgya a polgári erkölcs képmutató volta egy házasságtörés kapcsán,pergők a párbeszédek,de sok benne a tiráda és a közhely.

Hír tudatja,hogy a pozsonyi Grenzbote munkatársa,Benyovszky Károly levéltári feljegyzéseken alapuló könyvet jelentetett meg a régi Pozsonyról,erődítményéről,a várost övező falakról,a belvárosról stb. A könyv sok régi illusztrációt közöl.

A minisztertanács ülésén jóváhagyják azt a kormányjavaslatot,mely szerint Kassán műegyetemet fognak létesíteni.

Milan Hodža miniszterelnök sajtóexpozét tart az ellenzéki/kisebbségi pártokkal való tárgyalsok újabb szakasza előtt. A szlovákkérdés kapcsán kijelenti,hogy a pittsburghi szerződés,nem jogi dokumentum,viszont morálisan kötelező megegyezés.