A PMH budapesti tudósítója e napon datált cikkében a Benes által a prágai szenátusban mondottakból indul ki. Brabec szenátor az illetőségi problémával kapcsolatos kérdésére a külügyminiszter azt válaszolta,hogy 'a csehszlovák kormány' részletes javaslatokat tett ebben az ügyben a magyar kormánynak' – de ezekre nem érkezett válasz. A Népszövetségi Ligák Uniójának legutóbbi varsói kongresszusán is szóba került,hogy a kisebbségi szerződések és a törvény ellenére Csehszlovákia ezreket foszt meg az illetőségüktől. A cseh delegátusok,Brabec és Slávik ott is Magyarországra hárították a felelősséget. A budapesti tudósító érdeklődött erről a magyar fővárosban,s pontosabban meg nem határozott helyről ezt a választ kapta: 'A magyar kormány párizsi követsége útján már többször fölvetette azt a kérdést,hogy milyen elvek szerint lehetne az illetőség és állampolgárság régóta vajúdó problémáját a két állam között rendezni,sőt a prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság ismert elvi döntésével kapcsolatban 1924 nyarán,majd ez esztendő elején jegyzéket is intézett a csehszlovák kormányhoz úgy az illetőség,mint pedig a nyugdíjkérdés tekintetében és állandóan sürgette a mindenkit kielégítő megoldást. Ezek a sürgetések már egymagában véve is bizonyítják,hogy a csehszlovák kormány hivatalos javaslatokat nem tehetett,mert hiszen ebben az esetben a sürgetésnek hiányzott volna az indoka. A szlovák külügyminisztérium kezdetben nem is hivatkozott az állítólagos javaslatra,amit bizonyára nem mulasztott volna el megtenni,ha ilyen javaslatokat csakugyan közölt volna a magyar kormánnyal és csak később,a legutóbbi hónapokban kezdte fölhozni azt a kifogást,hogy propozícióira Budapesti válasz nem érkezett. Ezek után teljes bizonyossággal föl lehet tenni,hogy az állítólagos javaslatok a magyar kormányhoz soha meg nem érkeztek, ezt a föltevést támogatja az a körülmény is,hogy Benes Csehszlovák külügyminiszter mindezideig nem tartotta szükségesnek nyilatkozni arról,milyen időben küldte el Budapestnek ezeket javaslatokat.'

A Stefani-ügynökség közlése szerint e napon parafálják a modus vivendit (nem konkordátumot!), a Marmaggi-affér is elintéződött. Megkezdődik a Csehszlovákia és a Vatikán közötti diplomáciai viszony újrafelvétele. Marmaggi nuncius jogilag a Vatikán prágai követe maradt,de visszatéréséről még nem született megegyezés. i

A PMH 27-i keltezésű híre a Poledni List cikkét kivonatolja,mely szerint ismeretes,hogy az elnökválasztás előtt a sajtó olyan híreket kolportált,melyek szerint a Csehszlovákia és a Vatikán közötti,a modus vivendivel kapcsolatos tárgyalások hamarosan befejeződnek,és pápai bulla fog megjelenni a szlovenszkói egyházmegyék új elhatárolásáról. Fél év telt el azóta,és a bullának nyoma sincs,s a Hospodářský rozhled is korainak minősíti a megegyezésről szóló akkori híreket. Sőt,a helyzet romlott,lehet,hogy a tárgyalások csődbe jutottak. A nehézségek állítólag a magyar kormány magatartásából származnak,amely nem akarja visszavonni a hágai nemzetközi bírósághoz az egyházi birtokok ügyében Csehszlovákia ellen beadott kereseteit.

29-i hír a Poledni List jeletése alapján: A közelmúltban a nunciatúrára hívták Světlik kanonokot,a Cseh Néppárt külpolitikai előadóját. A nuncius csodálkozásának adott hangot,hogy a kanonok 'oly buzgón és nagy szónoki hévvel védi a Szovjetunióval való szövetséget'. Bár Světlik bizonygatta,a kommunizmus nem fenyegeti Csehszlovákiát,a nuncius arra intette,hogy legyen mértékletesebb ezzel kapcsolatos nyilatkozataiban.