A PMH cikke: Nyitra,június 27.(Saját tudósítónktól.) A cseh sovinizmus túlkapásait mi sem jellemzi jobban,hogy még a sportot is a nemzetiségi politika alapjaira akarják fektetni olyképpen,hogy a más nemzetiségűeket állandó inzultusokkal onnan kiszorítják,sőt még szervezkedésüket is lehetetlenné teszik. Néhány hónappal ezelőtt Nyitrán nagyobbrészt az ottani magyar ifjakból sportegyesület alakult,amely,számolva a körülményekkel,az egyesület vezetőségébe cseh nemzetiségű egyéneket is beválasztott. A sportegyesület nemrégiben kezdte meg működését,azonban a fejlődés kezdetén álló életébe undorral szólt bele a vasárnapi incidens. Vasárnap,június 24-én a nyitrai sportpályán az SK Trnava (nagyrészt csehek) és az SK Nyitra mérkőzött egymással. A mérkőzés vége felé a bíró egy nagyszombati játékost szabálytalanság miatt megintett,mire ez sértegetni kezdte a bírót. A bíró erre a játékost kiállította,de az nem volt hajlandó a pályát elhagyni,sőt újabb szidalmakat szórt a bíró felé. Végül is tettlegességre került a sor,amelynek vége az lett,hogy a bíró négy perccel a játék befejezése előtt lefújta a mérkőzést. A közönség betódult a pályára,óriási lárma és kavarodás támadt. A nagy zsivajból csak Franz cseh főhadnagy erős,parancsoló hangja hallatszott ki:,– Hoši bite tých maďarov a židov! (Katonák,üssétek a magyarokat és a zsidókat!), A fölszólítás nem volt eredménytelen. A katonaság vadul nekirontott úgy a nézőknek,mint a játékosoknak,és a következmény sok fejbeverés és egyéb sebesülés volt. Egyesek után a katonák valóságos hajszát indítottak,és azok csak a késő este leple alatt mertek előbújni rejtekhelyükről. A verekedések este is folytatódtak,és számtalan súlyos sebesülés is történt. (M.)',P

A Népszövetség genfi üléséről kiszivárgott hírek szerint Edvard Beneš az alábbiakat ajánlaná föl Magyarországnak egy önkéntes Locarno megkötéséért:,'1. Magyarország Romániától a kisajátitott magyarországi birtokokért megfelelő anyagi kárpótlást kapna,azaz az optánspör számára kedvezően intéztetnék el.2. A szentgotthárdi incidenst egyszerüen elfelejtenék és invesztigációra nem kerülne.3. A magyar nemzeti kisebbségek számára a három kisantantállam a békeszerződések rendelkezésein jóval tulmenő jogokat biztositana s arról is szó lehetne,hogy Erdélyben,ahol a magyarság a legkompaktabb tömegben él együtt,a kisebbség bizonyos kulturális autonómiát kapna. Ezzel a magyar kisebbségek léte mintegy végleg biztositva volna.'',Tehát a 3. pontban Románia rovására adna engedményeket a magyaroknak a csehszlovák külügyminiszter. A híradás szerint a második pontban: 'Streseman keze látszik'

Ivan Kurtyák,a Ruszin Autonóm Földművesszövetség parlamenti képviselője Genfben petíciót nyújtott be a Népszövetségnek Ruszinszkó autonómiájának a békeszerződés és a csehszlovák alkotmány értelmében való haladéktalan életbeléptetése érdekében.A dokumentumban részletesen ismertette a kötelezettségek szerinti és a valóságos jogi-közigazgatási helyzetet,a cseh centralizmusról vallott álláspontját,illetve a ruszin nép ruszinszkói és szlovenszkói ágának sérelmeit. A Prágai Magyar Hírlap a dokumentumot október végén kivonatosan ismerteti.

A Népszövetségben,Genfben Baranyai Zoltán magyar delegátus vitába száll Edvard Benešsel. Csatlakozik az angol,dán,olasz és norvég kisebbségi javaslathoz,amelyekben haladást lát az érvényben lévő kisebbségvédelmi rendszerhez képest. Majd rátér a csehszlovák külügyminiszter egy nappal korábbi beszédére. Beneš azt ígérte,hogy adatokkal igazolja a ruszinok helyzetének javulását,de ő nem a közegészségügyi és az iskolai viszonyokra kíváncsi,hanem a nem létező ruszinszkói önkormányzat és a tartománygyűlés ügyére. A külügyminiszter javaslatot tett a csehszlovákiai és a magyarországi németség helyzetének összehasonlítására –ezt magyar részről örömmel üdvözlik,de a vizsgálat alapos legyen,s a helyszínen végezzék pártatlan személyek.

A népszövetség hatodik,politika bizottságában folyik a kisebbségi kérdés általános vitája. A kisantant államok és Lengyelország álláspontja az,hogy az eddigi kisebbségvédelmi gyakorlat kielégítő,a Népszövetség csak általános szempontok szerint foglalkozhat a kérdéskomplexummal. Ezek az államok nem hajlandók arra,hogy kiszélesítsék eddigi kötelességeiket,amíg a Népszövetségen belül nem követnek egyenlő és általános módszereket. A több napos vita során négy javaslat hangzott el. '1. Az eddigi kisebbségvédelmi eljárás megváltoztatása (Hollandia,Anglia,Norvégia és Dánia javaslata). 2. A kisebbségi eljárás általános alapokra fektetése (Lengyelország). 3. Ugyancsak az általános alapokon való rendezése a kérdésnek,csak kevésbé radikális formában,mint ahogy ezt Lengyelország kivánja. 4. A francia javaslat,amely a Népszövetség tagjainak morális kötelezettségét kivánja uj rezolucióban leszögezni,a kisebbségvédelem kérdésében.'

Minisztertalálkozó Kassán: Csehszlovákia és Románia külügyminiszterei,Edvard Beneš és Nicolae Titulescu tárgyalása. (Beneš e napokban Szlovenszkóban jár propagandakörúton.) Újságírók kérdésére Titulescu azt válaszolja,hogy a revíziós törekvésekre a kisantant államainak csak egy válaszuk lehet: 'Nem,nem,soha!', a revízió a béke durva megsértését jelentené, a békeszerződések 19. passzusa alkalmat nyújtana ugyan a békerevízióra,de csak akkor,ha az érdekelt felek beleegyeznek,amiről szó sincs. A külföldön elhangzott követelések beavatkozások a kisantant-tagországok szuverén államéletébe. A román külügyminiszter francia nyelvű beszédet is intéz az miniszterek üdvözlésére összegyűlt kb. 5000 fős tömeghez,a 11-én este megtartott antirevizionista tüntetésen a csehszlovák külügyminiszter hasonló értelemben nyilatkozik. A hivatalos kommunikéből: '…. a kisabtant tanácsának előző határozatára egyetértően mindkét külügyminiszter ujból konstatálta felfogásuk egyöntetüségét a népszövetségi egyezmény jelenlegi formájának kimondott érinthetetlensége mellett,melyet védeni kell az esetleges változásokkal,valamint azokkal a törekvésekkel szemben,amelyek azt akarják elérni,hogy a népszövetségi egyezménnyel ellentétben álló praxist vagy módokat vezessenek be.'

Jelentette a Prágai Magyar Hírlap tegnapi számában,hogy dr. Szüllő Géza nemzetgyülési képviselő,szövetkezett ellenzéki pártjaink közös parlamenti klubjának elnöke Genfbe érkezett. Dr. Szüllő Géza – amint ma jelentik Genfből – pártjaink egyesült parlamenti klubjai nevében a népszövetségnél a Prágai Magyar Hírlap multévi betiltása miatt beadott panaszának letárgyalása érdekében megtette a szükséges lépéseket. Szüllő képviselő [2 szó,ugyancsak?] felkereste a népszövetségnél akkreditált csehszlovák diplomáciai képviseletet.'

A Lidová Noviny egyik közleménye (a PMH másnapi híre szerint) azt tárgyalja,hogy a Podkatpatska Rusz a köztársasághoz való csatlakozásának tizedik évfordulóján rendezett májusi ünnepségekről a nagyorosz orientációjú ruszinok részben elmaradtak,s olyan hírek terjedtek akkor,hogy a saint-germaini szerződés tizedik évfordulóján politikai nyilatkozatok fognak elhangzani. Most a Kurtyák-párt,az Autonomista Földmíves Szövetség az évfordulón üdvözlő táviratot küldött a Népszövetséghez,emlékeztetve a szervezetet arra,hogy az autonómia,amelyet a békeszerződés Podkarpatszka Rusznak biztosított,még mindig nem valósult meg.

A PMH és a népszövetség,esetéről néhány nap előtt diadalmasan irt a prágai és a szlovenszkói sajtó egy része,még néhány magyar lap is. Triumfálva jelentette,hogy a népszövetség visszautasitotta Szüllő Géza és Szent-Ivány József peticióját,amelyben orvoslást kér lapunk betiltása ellen. Mindenki,aki örül,ha a kisebbség panaszait elutasitják és a szlovenszkói magyarság egyik vagy másik intézménye nem kap elégtételt,most is hozsannázott. Pedig az igazság másképp állt. A népszövetség nem is foglalkozott az üggyel és természetesen ad acta tette a peticiót,mert a magyarság pártjai az időközben megváltozott körülmények miatt – már 1935 szeptemberében,tehát jóval az »elutasitás« (ami egyszerü elintézés volt) előtt visszavonta a beadványt. Szüllő Géza 1935 szeptember 4-én a következő levelet irta Rortinghoz,a népszövetség kisebbségi osztályának igazgatójához: 'Igazgató Ur! 1933 december 14-én volt szerencsém Szent-Ivány József urral együtt a PMH cimü napilapnak többszöri elkobzása és betiltása tárgyában kérvényt benyujtani a népszövetség tanácsához. Ebben a kérvényben bebizonyitottam,hogy a PMH-t olyan cikkek közléséért kobozták el,amelyek előzőleg cseh lapokban megjelentek. Áthatva ama gondolattól,hogy minden lojális állampolgárnak éppen lojalitásánál fogva joga van az államtól is lojalitást kivánni,tekintettel a csehszlovák parlament uj helyzetére,a népszövetség helyzetére és arra a tényre,hogy a PMH elleni magatartás jelenleg enyhült,jogfenntartással élve a kisebbségi jogok és az egyenlő elbánás tekintetében,van szerencsém a magam és Szent-Ivány ur nevében,aki erre engem kellőképp felhatalmazott,a fentemlitett kérvényt visszavonni,amely különben is a benyujtás óta eltelt hosszu idő alatt elévült s teszem ezt annyival inkább,mert a kisebbség védelmében jelenleg érvényes eljárási mód mellett a kérvényezők különösen kedvezőtlen helyzetben vannak. Midőn biztositom a népszövetség titkárságát legteljesebb bizalmamról és fenntartom magamnak a jogot,hogy a tanács előtt kisebbségi jogainkat védjem,kérem Önt,Igazgató Ur,fogadja kiváló tiszteletem megnyilvánulását. Genf,1935. szeptember 4-én. Szüllő Géza,s. k.'

Kánya Kálmán magyar külügyminiszter a Petit Parisiennek adott nyilatkozatában összefoglalja a magyar kormány a dunai államokhoz való közeledésének feltételeit. Pontokba foglalva:,'1. El kell ismerni Magyarország egyenranguságát a többi állammal,különösen a katonai egyenranguság tekintetében.2. Magyarország nem hajlandó lemondani »a trianoni szerződés további szabad vitájáról«.3. A szomszédokhoz való politikai közeledést ezenkivül a kisebbségekkel való bánásmód megváltoztatásától teszi függővé. Magyarországnak az a szándéka,hogy a népszövetség legális keretein belül foglalkozzék az utódállamokban lakó magyar kisebbségek kérdéseivel,amely kisebbségek száma tulhaladja a két és félmilliót.4. A dunai államokkal való politikai együttmüködés esetében Magyarország nem hajlandó ujabb feltételeket magára vállalni. Nem fogadja el a kölcsönös megsegitésre vonatkozó alapelveket,mert lehetetlen,hogy olyan helyzet keletkezzék,amelyben Magyarország kénytelen volna megvédeni Románia vagy Jugoszlávia mai határait. Magyarország legföljebb támadást kizáró szerződéseket hajlandó kötni.5. Magyarország nem vállalhat olyasmit,ami rosszabitaná mai helyzetét.Ezzel szemben Magyarország hajlandó együttmüködni a kisantanttal. De csak abban az esetben,ha az együtttmüködést Olaszország,Németország és Ausztria is helyesli. Végül Kánya kijelentette,hogy Magyarország teljesen szabad kezet követel a Németországgal szemben való politikában. Ezenkivül számitásba kell venni,hogy Magyarországot köti az a szerződés,amelyet Rómában Olaszországgal és Ausztriával kötött.'

A Népszövetség ülésezik, június 30-i hír szerint Edvard Beneš,aki a közgyűlés elnöke volt,átiratot intéz Averol főtitkárhoz,mely azt tartalmazza,hogy az a hivatal,amellyel állama megbízta lehetetlenné teszi számára,hogy a népszövetségi elnöki funkciót továbbra is ellássa.

A 8 Órai Újságban – amint azt a PMH jelzi –,Bethlen István karácsonyi cikkéhez kapcsolódva Gratz Gusztáv volt magyar külügyminiszter arról ír,hogy a Népszövetség csődöt mondott,a népszövetségi tanács tagjait a kisebbségek gondjai nem érdeklik,csak a világpolitika. Vagy azt lehet csinálni,hogy az összes kisebbség sérelmeit egybegyűjtve egyetlen nagy politikai kérdésként a Népszövetség elé terjesztik az érdekeltek,vagy egy olyan szerv felállításáról kell gondoskodni,amely a beérkezett panaszokat a maga hatáskörében megvizsgálná és intézkedne. De kell hogy legyen olyan lehetőség is,hogy két állam közösen rendezze az ügyeket. Jugoszlávia például most 'okos' politikát folytat e kérdésben, nem szabad föladni a reményt,hátha Románia is erre az útra lép.