Komotauban július 8-a és 10-e között szervezték meg a német tornászszövetség nagy ünnepélyét,amelyre Csehország keleti részéből is érkezett körülbelül 400 résztvevő. Ez utóbbiak vonatát pénteken éjjel Wiesa állomáson 200 főnyi,fütykösökkel és kézifegyverekkel fölszerelkezett cseh munkás támadta meg. Kőzáport zúdítottak a még mozgásban lévő vonatra,majd a szerelvényre fölugrálva megrohanták az alvó német tornászokat,leszakították egyesületi jelvényeiket,többet megvertek közülük,hátizsákokat,poggyászokat vettek el tőlük,s a tornaegyesületi zászlókat is elrabolták. A mozdonyt lekapcsolták és megakadályozták a szerelvény továbbhaladását. Az első híradások szerint a németek közül huszonketten megsebesültek,közülük tizenhármat a helyi kórházba szállítottak. A cseh sajtóiroda jelentésében az szerepelt,hogy a vonaton német nemzeti jelvényeket vittek,ez azonban a német sajtó szerint – beleértve a szociáldemokrata lapokat is – nem volt igaz. 

 A PMH vezércikke – szerzője (Fl.),azaz Flachbarth Ernő felelős szerkesztő – a jogállam létét és feltételeit tárgyalja.

Ezen a napon járt le az a határidő,ameddig magyar állampolgárságra lehetett optálni Csehszlovákiában. (A parlamentben éppen ekkor volt tárgyalás alatt egy indemnitási javaslat.)

A lőcsei vybor ülése egyhangúlag elfogadja a november 22-i népgyűlésen elfogadott memorandumot. A dokumentum legfontosabb passzusa:,'Aggállyal eltelve a vármegyék rendezéséről szóló törvény sürgős életbeléptetését kimondó kormányrendelet végrehajtásával szemben,kötelességünknek tartjuk a kormány figyelmét ez alkalommal arra irányítani,hogy Szepes vármegyének mint önálló törvényhatóságnak megszüntetése,annak Liptóval és Gömörrel egy nagyzsupává kimondott egyesítése és a vármegye székhelyének Lőcséről Liptószentmiklósra tervezett áthelyezése sem a köz-,sem a helyi érdekekeknek nem felel meg. – Mélyen sértik a törvény eme rendelkezései különösen Szepes vármegye jogos érdekeit,de ellenszenvvel fogadta azokat Gömör vármegye,sőt Liptó vármegyének egy jelentékeny része is és ez a körülmény világos bizonyítéka annak,hogy e törvény sem közigazgatási,sem politikai rendeltetésének megfelelni képes nem lesz. – Ha pedig még figyelembe vesszük azt a kétségtelen tényt,hogy a törvény végrehajtása ez idő szerint le nem küzdhető nehézségekbe ütközik,akkor azt hisszük,hogy nagyon is indokolt ez a kérelmünk,hogy a törvény a jelenlegi végrehajtásától eltekinteni és a törvény megfelelő módosításának kezdeményezését megfontolás tárgyává tenni méltóztassék.',Hozzászólók Nitsch Nándor [sic! Andor],[Szepesi Német Párt],Pelle József szociáldemokrata párt,Galgon Mihály (a szepesi parasztság nevében),Holly Václav iglói cseh polgármester. Vrchovszky Ottó dr.zsupáni tanácsos végül kimondta az egyhangú határozatot,hogy a memorandum felterjesztetik a szlovenszkói teljhatalmú miniszterhez,a kormányhoz és a nemzetgyűléshez.Ezt a döntést ismertették a megyeháza előtt várakozó több ezer fős tömeggel.

A PMH e napra datált jegyzete egy megnevezetlen cseh fasiszta lap Taussig kommunista képviselő ellen írt cikkét ismerteti. Taussig nyilvánosan szóvá tette a pozsonyi gyapjúközpontban leleplezett korrupciót, amiért is az utalt lap számon kéri: 'meddig fogja a kormány megtűrni a bolseviki ágensek pusztításait, mert aki a panamák feltárására képes,az nincs messze a kémkedéstől sem'. (!!) Követeli továbbá a Taussignak adatot szolgáltató hivatalnok fölkutatását.

Ezen a napon három rendtörvényes ügyet tárgyaltak Pozsonyban. Reflek Géza cseklészi hentest rémhírterjesztésért,izgatásért 1 hónapra,Szombathy László nagyszombati földmunkást bűntett feldicséréséért és izgatásért 14 napi fogházra,Schillerborn János nagylévárdi hentes fát a csehek szidalmazásáért háromhónapi fogházra ítélték,de 2 évre felfüggesztették.

A prágai terménytőzsdén drágaság van,kevés üzletet kötnek,a búza ára 300 koronán felül áll.

Megjelenik a PMH-ban Szüllő Gézának az ausztriai Bad Gasteinben írt levele,amelyben leszögezi,hogy a keresztényszocialista párt nem fog aktivista politikát folytatni,és azt is nyilvánvalóvá teszi,hogy miért. Teljes szövege ez:,Nemcsak a Csehszlovák Köztársaság,de az osztrák és magyar lapok is tele vannak azzal a hírrel,hogy a parlamenti polgári pártok a vámtöbbséget állandósítják,a hivatalnokkormányt bizonyos engedmények fejében támogatják,a büdzsét megszavazzák,sőt arról is jelentek meg cikkek,hogy az Országos Keresztényszocialista Párt a Magyar Nemzeti Párttal e célból fuzionál. Az Országos Keresztényszocialista Párt koncessziók fejében ellenzéki álláspontját fel nem adja,olyan törvényt,ami a bizalom jele,meg nem szavaz,s a hivatalnokkormányt nem támogatja. A párt elveihez változatlanul teljességében ragaszkodik. A politika nem utilitarizmus,s az utilitarizmus nem politika. A politikában néha szenvedni,tűrni,áldozni és várni kell. de nem szabad az "elv"-ből engedni. Újabban szokásos lett egy lényegtelennek látszó,alapjában nagyon fontos formula. A pártok kimondják a sokat jelentő szót,"elveink fenntartásával",s azután homlokegyenest ellenkezőt cselekszenek,mint amit a párt politikai elve követel. Ez teljesen hibás eljárás. Jogot lehet fenntartani,de elvet nem. A "jog" az nem erkölcsi szabály,az "facultas agendi",ahogy azt a római jog tanítja. Az "elv" az erkölcsi fogalom,ez fel nem függeszthető,mert ha erkölcsi fogalmat felfüggesztenek csak egyetlenegyszer is,az megsemmisül. Nem lehet a "becsület" fenntartása mellett,a "szüzesség" fenntartása mellett ezzel ellenkezőleg egy percig sem cselekedni. Ellenzéki párt nem függesztheti fel elvét úgy,hogy kormányt támogat költségvetés megszavazásával,adókivetésre jogot ad,mert ha ezt teszi,megszűnik ellenzéki párt lenni. De nem akarok általános elméleti fogalmakkal bíbelődni,a mai tényleges helyzetet nézem. Mi magyarok a Csehszlovák Köztársaságban nemzeti kisebbség vagyunk. Legelső és legfontosabb törekvésünk,túl az anyagi jólét,túl a kényelem és minden materiális fényponton túl,az kell hogy legyen,hogy megmaradjunk nemzeti öntudatunk teljessége mellett magyarnak!,Azt kell néznünk,mi az,ami ezt a törekvésünket elősegíti. , Nekünk ma a nemzetiségi politikát nem szűk pártkeretből,de a világban levő összes erőforrások számbavételével kell folytatnunk. A csehszlovák republika egy politikai agitáció eredménye, nem fegyver,nem hódítás,de diplomáciai éleslátás hozta létre,mert a győző nagyhatalmakat arra a meggyőződésre tudták a cseh politikusok rávenni,hogy egyrészt benne látták az Osztrák–Magyar Monarchia állítólagos nemzetiségeket elnyomó politikájával szemben,Közép-Európában az etnografiai szabadságok biztosítóját, másrészt a Csehszlovák Köztársaságot olyan erős bázisnak tüntették fel,hogy ebben látták a nagyhatalmak a német birodalom Keleten való lebíróját. Hogy ez utóbbi célnak megfelel-e a köztársaság,azt a jövő fogja eldönteni,de hogy a nemzetiségi elnyomást nem szüntette meg,azt mindnyájan tudjuk. Mármost ha a Népszövetség és minden más fórum előtt,a tételes törvényt mindenütt betartva,de a kisebbségi és más törvényre mindenütt támaszkodva,mi magyarok az elnyomás ellen panaszkodunk,s ezzel kimutatjuk,hogy Csehszlovákiában és Közép-Európában a nemzetiségi elnyomás nem szűnt meg,s mi jogfosztottak vagyunk,ilyen panaszunkat vajon komolyan veszik-e,de vehetik-e komolyan,ha emellett a kormányt szavazatunkkal támogatjuk,a költségvetéssel anyagi erőhöz juttatjuk,sőt neki többséget adunk?, A mi pártunk nem ment és nem mehet bele a kormányt támogató koalícióba. Nekünk meg kell maradnunk ellenzéknek,meg kell maradnunk nemzetiségi pártnak. Ebből a szempontból nekünk nem lehet közömbös az,hogy minő erős fajunk államot élő része: Magyarország,s nem közömbös az sem,hogy minő politikát folytat Magyarországgal szemben a mai csehszlovák kormány. Addig,amíg a kormány minden lépésében Magyarországgal szemben az ártani vágyástól vezetteti magát,addig nem is állhatok szóba vele,mert nem feledhetem el soha,hogy ha Magyarország nem is államom,de vérem. A békeszerződés óta állandó az a törekvés,hogy Magyarország lehetőleg sakkban tartassék,és semmi úgy nem tart lekötve,mint a szegénység. Állandó az a törekvés,hogy Magyarország visszafejlesztessék csendes szántó-vető néppé s hagyjon fel iparral és kereskedelemmel,mert a mai korban az anyagi erőknek mégis csak ez a fokozója. A csehszlovák republika kormánya a mostani vámtörvénnyel,nagy ügyességgel ezt a célt szolgálja,s kínos dilemmát állított Magyarország elé. A köztársaság kormánya a gabona vámját és a liszt vámját minimális,vagyis meg nem változtatható vámmal szabta meg. A gabonára 30,a lisztre 70 cseh koronát. Azt minden a kérdést ismerő ember tudja,hogy ilyen magas lisztvám mellett lisztet behozni lehetetlen,vagyis ez a 70 cseh korona vám harci vám. Magyarország így vagy szerződést köt Csehszlovákiával,s akkor megöli malomiparát,amit nem tehet meg,hisz ez öngyilkosság lenne,lévén a liszt Magyarország kivitelének 20 százaléka,vagy vámháborúba lép Csehszlovákiával,ami egy lábadozó betegnél ismét krízist jelent. Mind a két eset azonban Magyarországra az elszegényítés módja anélkül,hogy a köztársasági kisgazdákon ez segítene,mert búza azért bejöhet,csak a liszt nem,és a liszt és a kenyér lesz drágább,s az újonnan építendő malmok járnak jól,de nem maga a gyenge nép. Meggyengítette azonban a republikában ez az ügyes sakkhúzás a nemzetiségi politikát is. A nemzeti öntudat másodlagos lett,sokaknál a gazdasági gondolat lett a predomináns,a gazdasági nézetkülönbség eltávolította a németet némettől,a csehet a csehtől,de el a magyart is a magyartól. Ne feledjük: Egy nemzetiségi politikai párt nem népjóléti intézmény és nem gazdasági szervezet,egy nemzetiségi politikai pártnak legelső feladata az,hogy nemzetiségi elvét csorbítatlanul,ha kell,áldozatok árán is megóvja. Ezért az áldozatos és nem az előnyt nyújtó politika hirdetője vagyok,de a tapasztalat is arra int,hogy az előnyt adni látszó reálpolitikának sincs haszna. A vámtörvényért állítólag rekompenzáció az illetőségi törvény. Ámde rá kell mutatnom arra,hogy ez nemcsak hogy nem rekompenzáció,de átmenet in pejus. Mi a népszövetség előtt azt az álláspontot képviseltük,hogy a magyar közigazgatási jog és a gyakorlat szerint a négyéves állandó egy helyben lakás hallgatólag megadja az illetőséget mint jogot, a lex Dérer ez elől a felfogás elől kitér,és húszéves állandó ittlakás után megengedi azt,hogy kérheti valaki honpolgárságának feltétel melletti elismerését. Hogy ez nem ugyanegy,azt nem kell magyaráznom,de hogy ezek után a Népszövetség,mely szeret a kényes kérdések megoldása elől kitérni,a mi panaszunkat,mint a lex Dérer által immár tárgytalant ad acta fogja tenni,azt sem kell,azt hiszem magyaráznom. Ezért szavazták meg ezt azok,akik a legnagyobb ellenségeink. Mi,keresztényszocialisták nem megyünk a kormány kátyúba esett szekerét húzni,mi nem segítünk azon,aki tudatosan árt a magyarok fajának,mi nem csábíttatjuk el magunkat üveggyöngyökért,mi nem fuzionálunk a morván túli pártokkal,mert egy percig sem mondunk le az önálló szlovenszkói autonómiáról.

Este a szocialista pártok nagy tiltakozó népgyűlést tartanak Prágában a szociális biztosítás novellája miatt. Ez az első olyan munkásgyűlés,amit együtt rendeznek a cseh nemzetiszocialisták a cseh és a német szociáldemokratákkal. t

A PMH a Daily Mail politikai levelezőjének cikkét ismerteti,mely szerint a lap július 2-i cikke következményeként a brit parlament mindkét háza bizottsága alakít Magyarország,Románia,Jugoszlávia,Csehszlovákia helyzetének vizsgálatára.A PMH pesti szerkesztősége jelentése szerint pedig lord Dowerdane,az Asquith-kormány volt pénzügyminisztere ugyane napon nyilatkozott a magyar sajtónak a 'békeszerződések nyilvánvaló igazságtalansági'-ról, reméli,hogy komoly revízióra kerül sor, az angol kormány 'általában nagy szimpátiával' van Magyarország iránt.

Cikk méltatja a Szlovenszkó szlovák,magyar és cseh festőinek,szobrászainak és iparművészeinek reprezentatív (ezután állítólag intézményesen ötévenként megrendezésre kerülő) kiállításán szereplő magyar művészeket (néhány szlovákot is megemlítve). A kiállítás időpontja és helyszíne a cikkben nem szerepel. A szelekció alapját az adja meg,hogy az egyik nagy prágai lap beszámolója csak a cseh és a szlovák művészeket említette meg. A dicsért magyar [illetve akkor magyarként számon tartott] kiállító művészek: Gwerk Ödön,Angyal Géza,Harmos Károly,Jánoska Tivadar,Kiss Viktor,Lőrincz Gyula,Schubert Gyula,Polónyi Károly,[Tallós] Prohászka István,Szemere János,Stern Ármin Weiner Imre fesztők,Rigele Alajos és Kübmayer Róbert szobrászok.

Pozsonyi lapok jelentése szerint az Országos Hivatal átiratot intéz Pozsony városához,mely szerint a magyar nyelvet többé sem hivatalos tárgyalások során,sem beadványoknál nem lehet használni. [A város magyar lakossága hivatalosan a nyelvtörvényben megszabott 20% alá csökkent.],Kassán Maxon polgármester összehívja a városi pártok vezetőit,s bejelenti,hogy a népszámlálás eredményei szerint Kassán 18%-nyi magyar él,innentől kezdve tehát a kassai városházán is tilos a magyar nyelv használata 'hivatalos formában'. A kétnyelvű nyomtatványokat,utcafeliratokat ki kell cserélni.

A betiltott PMH helyett új sajtóorgánum jelenik meg,az első szlovenszkói 'információs lap'. Címe: Napló. Független magyar napilap – legalábbis a fejléc szerint. [Valójában a PMH szerkesztősége állítja elő.] Elsősorban a mindennapi,nélkülözhetetlen tájékozódási igényeket akarja kielégíteni. Megjelenési helye Mährisch-Ostrau [Ostrava],melynek fekvése lehetővé teszi hogy z éjfélkor fölvett friss híreket reggel Kassától Beregszászig olvashassák. (Ez egy évtizedes problémát old meg.) Ugyanaz a cég adja ki,amelyik a Mährisch-Ostrauer Morgenzeitung című,igen jó hírforrásokkal bíró német lapot. Egyben ez a legolcsóbb szlovenszkói reggeli lap. Kiad

Dr. Siménfalvy Árpád és dr. Jaczik Miklós országos képviselő-testületi tagok a ruszinszkói országos elnökhöz indítványt nyújtanak be arról,hogy Ungvár város képviselő-testületében az új statisztikai adatok ellenére a magyar maradjon hivatalos tárgyalási nyelv. Az új képviselő-testületi tagok többsége ugyanis nem,vagy nem jól érti és beszéli a a cseh és az orosz nyelvet,s ez nehezíti a tárgyalást és a határozathozatalt, veszélyeztetve van a közigazgatás szabályszerű menete. Szerepel az indítványban az is,hogy mondja ki a képviselő-testület,hogy feliratot intéz a belügyminisztériumhoz Ungváron új népszavazás megtartása érdekében 'a megszámláltaknak az összeirási iv adataira vonatkozó ellenőrzési joga hatékony biztositásával és a népszámlálásnak ugyanolyan módszerrel való végrehajtásával,mint ahogy ez a történelmi országok cseh jellegű városaiban történt'.

Nemesradnóton,a költő szülőfalujában fölavatják Pósa Lajos szobrát. A PMH cikkének alcíme szerint ez 'Az első magyar szoborleleplezés Csehszlovákiában'. A szoborállítás a magyar tanítók,főleg Bodon Lajos érdeme. A szobor felső része Margó Ede nyugalmazott tanfelügyelő,a talapzata Lőrinczy György munkája. A leleplezés társadalmi demonstráció, beszédet mond többek között Szombathy Viktor a Szlovenszkói Magyar Közművelődési Egyesület,a PMH szerkesztősége és a köréje gyűlt írók,továbbá a Jókai Egyesület,Tichy Kálmán a Toldy Kör és a rozsnyói Művelődési Egyesület,Eszenyi Gyula városbíró Rimaszombat városa nevében.

PMH nyitrai tudósítójának jelentése nyomán közli,hogy a nyitrai kerületi bíróság érdekes bűnpert tárgyalt,a vádlott dr. 'Sztraka József' bajmóci káplán,a Micsura-párt tagja volt,a sértett pedig dr. Jozef Tiso volt miniszter,a Szlovák Néppárt egyik vezetője. Tiso vádja szerint Straka a Micsura-párt 1934. április 15-i gyűlésén azt mondta róla,hogy 1919 januárjában,tehát már azután,hogy Nyitra az új állam birtokában volt,hittanárként egy szlovák tanítványát addig térdepeltette a földön,amíg az meg nem tanulta magyarul a tízparancsolatot. Első fokon a privigyei járásbíróság a káplánt 200 koronás pénzbüntetésre ítélte. Ő fellebbezett,s most a nyitrai bíróság előtt fenntartotta állítását,a bizonyítási eljárás során pedig a bíróság szerint 'a vádlottnak sikerült az inkriminált kijelentés valószínűségét bizonyítani',így Strakát felmentették.

A PMH 'lapjelentés alapján' közli,hogy a Prágai Országos Hivatal mellett működő reklamációs bizottság július végén befejezte a legutóbbi választás után beérkezett panaszokkal kapcsolatos munkáját. Nagy-Prága és Reichenmberg [Liberec] vonatkozásában több mint 75 000 kifogást intézett el. Nagyon sok hibát hibát talált a választási névjegyzékekben,bár ezek oka legtöbbször a választók nemtörődömsége volt.

Eperjes zsidóságának a palesztinai vérengzések ellen tiltakozó népgyűlése. Az első szónok,Ferbstein Károly az arabok akcióinak indítóokairól és az angol gyarmati hatóságok mulasztásairól beszélt,az őt követő dr. Klein főrabbi pedig azt hangsúlyozta beszédében,hogy a palesztinai események folytán a zsidóság eggyé vált,és ez a jövő iránti optimizmusra ad okoit.

A A-Zet című lap mellékletének Trnavski seminaristi,a osveta című cikkében a nagyszombati magyar teológusok tevékenységét bírálja. A teológusok Magyar Egyházirodalmi Iskolájának tagjai ez évben már másodízben végeznek falumunkát,háromtagú csapatok járják be Dél-Szlovenszó nagyobb falvait a Katolikus Akció keretében, világnézeti,hitbuzgalmi,oktatást végeznek,kulturális előadásokat tartanak,szociográfiai adatgyűjtést végeznek,katolikus sajtót terjesztenek. A lap ezzel szemben ellenzéki politikai agitációval vádolja őket.

A Csehszlovák Sajtóiroda részletes beszámolóján alapuló hír szerint a köztársasági elnök egyórás kihallgatáson fogadta a csehszlovákiai német írók védegyletének elnökségét,és több kérésük teljesítését 'kilátásba helyezte': a hamarosan felállítandó német rádióállomás műsorának összeállításánál a német írók 'jelentős befolyás'-hoz jutnak,teljesül az az igényük,hogy a csehszlovákiai németek évenként kapnak egy képzőművészeti és egy irodalmi állami díjat,ő maga pedig személyes adományt ad a védegylet Herder-díjpályázatához.

Kamil Krofta külügyminiszter Karlsbadban a németség csehszlovákiai szerepéről tart előadást. Megemlíti,hogy 'fajtisztasági szempontból' nem lehet a csehszlovákiai németeket a német birodalomhoz csatolni,s ugyanilyen képtelenség az elcsehesítésük is. A svájci példa,mely évszázados fejlődés eredménye,a köztársaságban megvalósíthatatlan. 'Csehszlovákia nem lehet olyan nemzetiségi állam,amelyben a csehszlovák nemzeti jelleg megszünne. Ez nem jelenti azt,hogy mi egyedüli államnemzet vagyunk és akarunk maradni [..] amelynek a többiek szolgálni kötelesek.' Fölveti a második államnemzet lehetőségét,amelynek az volna a feltétele,hogy a németek tekintsék magukat államnemzetnek,Csehszlovákiát pedig a hazájuknak. Ez lassú fejlődéssel valósulhat meg, cseh oldalról 'józan,igazságos s valóban demokratikus kisebbségpolitika' kell hozzá. Krofta állást foglal a német autonómiával szemben,viszont helyesli a a közigazgatás decentralizálását. A kulturális önkormányzat szerinte nagyrészt megvalósult. Elismeri a németek igényének jogosságát az állami és közhivatalokban való aránylagos hivatalviselésre.

Milan Hodža miniszterelnök e napi hír szerint karácsonyi ajándékként az Országos Hivatalon keresztül tízezer koronás adományt juttatott el a Jókai-szobor céljaira. Átadása a szoborbizottság rendkívüli ülésén történt meg,a Jókai Egyesület képtártermében.

Hír a PMH-ból: 'A népjóléti minisztérium által kiadott statisztikai kimutatás szerint 1936 december havában a munkanélküliek száma a november végén kimutatott 510.205-ről 107 ezer 573 személlyel 617.778-ra emelkedett. Az emelkedés az előző hónappal szemben 21.1. százalék. A minisztérium a munkanélküliek számának növekedését a szabad ég alatt végezhető idénymunkák beszüntetésével,valamint a beruházási és a szükségmunkák befejezésével magyarázza. Tény az,hogy a több oldalról hangoztatott gazdasági megélénkülés a foglalkoztatottságban sehogysem nyilvánul meg,mert míg októbertől november végéig a munkanélküliek száma több,mint 70 ezerrel növekedett,novembertől decemberig az emelkedés csaknem megkétszereződött.'

A 'második államnemzet' fogalmának bevezetése,mely újabban sokszor fölmerült a kisebbségpolitikai vitákban,voltaképpen azt jelentené,hogy Csehszlovákia nemzetiségi állam,amelyben a német is államnemzetnek minősülne. Kamil Krofta külügyminiszter viszont idézett karlsbadi beszédében egyértelművé tette,hogy az állam a nemzetiségeket nem ismeri el közjogi személyként. Spina német miniszter a fogalom átértelmezésére tett kísérletet a PMH által ismertetett zwittaui [Svitavy] beszédében: 'Sem Belgiumban,sem Svájcban nem mondják,hogy két,vagy három államnemzet létezik',ott az államnemzet azon polgárok összességét jelenti,akik az államot támogatják,a sajátjuknak tekintik,engedelmeskednek a törvényeknek,részt vesznek az állam fejlődésében,azt tökéletesítik,szükség esetén pedig megvédelmezik. Minden ilyen polgár az államnemzethez tartozónak vallja magát,tehát ezekben az országokban egy államnemzet van,mely az államban élő nemzetiségekből tevődik össze. Csehszlovákiában is van egy nemzetiségileg elkülönülő csoportokból álló államnemzet, 'Van tehát cseh államnemzet,de van német államnemzet is,vagyis mindazok a német polgártársaink,akik feltétel nélkül teljesitik az állam iránti kötelességeiket.' Abból,hogy a németek részei ennek a z államnemzetnek,következik minden jogra való igényük. 'Švehla szavaival: egyenértékű és egyenlő jogu német része vagfyunk az államnemzetnek.',Spina ezt azt az elméletet vitakezdeményező alapnak szánja.

A munkácsi rendőrbiztosság 19-én másnapra beidézte R. Vozáry Aladár egyesült párti tartománygyűlési képviselőt,közölték vele,hogy dr. Meznik országos alelnök,a ruszinszkói országos hivatal ideiglenes vezetője az 1937. április 1-i tartománygyűlés jegyzőkönyvének beterjesztésével büntető eljárás megindítását kérte ellene. R. Vozáry akkori beszédét magyar nyelven kezdte el,és az elnöki figyelmeztetés után is magyarul folytatta- A 125/1927. számú törvény második cikke és harmadik cikkének második pontja alapján rendzavarás miatt R. Vozáry ellen eljárást indítanak. Ő a kihallgatása után kijelentette,hogy nem érzi magát bűnösnek,mert a magyar nyelv használata nem minősíthető rendzavarásnak,sem a közbéke megbontásának,és a felszólalása miatti vitában sem használt olyan kifejezéseket,amelyek törvénybe ütköznek. Tiltakozik a magyar nyelvhasználat korlátozása ellen.Dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő az eljárás miatt interpellációt intéz a miniszterelnökhöz és az összkormányhoz.

Megjelent Csehszlovákia első magyar nyelvű gazdaságpolitikai hetilapja. Ternyei László indította. Az első számban hosszabb cikk olvasható a csehszlovák–magyar gazdasági kapcsolatokról,továbbá számos Szlovenszkót és Ruszinszkót érintő gazdaságpolitikai kérdéssel foglalkozik. A szerzők közül a PMH-híradás Hantos László és Hantos Elemér nevét említi meg.

A PMH cikke szerint kassai községi választások a Szociáldemokrata Párt súlyos kudarcát eredményezték,de előidézték a párt helyi szervezetének bomlását is. A lappangó viták a polgármester személyé miatt robbant ki – 'A kassai szervezet számos tagja nem ért egyet a helyi pártvezetőség hivatalos állásfoglalásával s az elégedetlenek nyíltan is föllépnek a pártvezetőség ellen.' A pártvezetőség ugyanis hivatalosan támogatja a polgármesterjelöltet,aki a polgári csoport tagja. A helyi szervezet egyik csoportja Janoud alpolgármester mellett áll,'a szakszervezeti vezetőség több tagja nyílt harcot hirdet a mostani helyi szervezeti vezetőség ellen'. ,A kerületi végreghajtóbizottság legutóbbi az 'ellenmzék' kizárási indítványt terjesztettek be Leibner és Janoud ellen – azonban kisebbségben maradtak.

A PMH vezércikkben üdvözli a hónap elején Marosvásárhelyen tartott találkozót,amelyet az erdélyi magyarság egységfrontját megteremtő aktusnak tekint,és mintaként mutatja be a csehszlovákiai magyar szerverződések számára. Hangsúlyozza,hogy nem egyetlen világnézet tagjai gyűltek össze Vásárhelyen,hanem különböző 'vélemények és világnézetek élcsapatai',például Balogh Edgár – és a Magyar Párt tagjai. 'A kivitel […] segédeszközei a következők [voltak]: a keresztény erkölcs,a szocializmus,a nemzeti eszme és a demokrácia,vagy mint a vásárhelyi találkozó »hitvallása« mondja: a keresztény erkölcs és a nemzeti demokrácia. Akadhat valaki,aki ellenezhetné,hogy a kisebbség társadalma e négy elv jegyében és e négy eszköz becsületes alkalmazásával forrjon egységbe?' A cikk azzal zárul,hogy a magyar kisebbségek történetében számos párhuzamosság mutatható ki, Szvatkó Pál,a szerző azt sugallja,hogy a csehszlovákiai magyar egység ugyanezen eszmék közös elfogadásával fog realizálódni – a nem túl távoli jövőben.

A csernovai sortűz harmincadik évfordulójára alkalmából a köztársaság kikiáltása évfordulójára szervezett állami ünnepet megelőző napon a Szlovák Néppárthoz tartozó diákok két helyen tüntetést szerveztek Pozsonyban. A Svoradov otthonban elszállásolt ötszáz diák a színház előtti Hviezdoslav-szobornál,majd az egyetem épülete előtt tartott demonstrációt.

A PMH közli a belügyminiszter válaszát Esterházy Jánosnak arra az interpellációjára,amelyben a magyar politikus – kétségbevonva a helyi népszámlálások hitelességét és álláspontját alátámasztva – kéri,hogy Kassa kapja vissza a magyar nyelv hivatalos használatánal jogát. A miniszter szerint a lakosság 'a nyelvjogokra kihatással bíró rétegzettsége' csak népszámlálással,állapítható meg (itt utal a vonatkozó törvényekre),a legközelebbi népszámlálást pedig 1940-ben fgják megtartani. Egyébként 'Kassa város hivatali nyelvi gyakorlatának' ügye föl van terjesztve a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz.

A PMH vezércikkében Esterházy János minősíti a február 18-i,'demokratikus kisebbségi politiká'-t ígérő kormányprogram eddigi eredményeit. Ezt a politikát külpolitikai okok,és főleg a német kisebbségi ügy rendezésének igénye kényszerríytették ki. Ez a program – részben az állami adminisztráció miatt – megbukott,kifelé volt talán pozitív hatása,befelé nem.

Angliában kiéleződő válság,Eden külügyminiszter lemond.Adolf Hitler e vasárnapon háromórás beszédet mond – ezt a csehszlovák rádió is közvetíti. 'A Csehszlovákiát érintő legfontosabb rész az,amely a szudétanémetség helyzetével foglalkozik. Hitler egyébként egyetlen egyszer sem említette meg Csehszlovákia nevét. A kancellár szerint a német birodalom érdeke megkívánja,hogy a határok mögött élő német néptestvéreit is megvédje'.