A magyar Kisgazda Párt pozsonyi átvette a pozsonyi Magyar Újságot,s ezen a napon jelenik meg az első szám az 'új gazdák' szerkesztésében. A lap főszerkesztője Szent-Ivány József,adminisztratív szerkesztője Dzurányi László,felelős szerkesztője átmenetileg Angermayer Károly

A PMH január 24.én,a [Prágába tartó] vonaton készült interjút közöl Szent-Ivány Józseffel. A politikus szerint a nemzetgyűlés a szokásos félmunkát fogja végezni,programja szegényes,csak kisebb ügyeket fog intézni. A koalíciót a kompromisszumok kötik össze,de a nagy kérdésekben (egyház és állam szétválasztása,agrárvámok) ez sem fog működni. Eddig csak úgy lehetett döntést hozni,hogy az egyik párt felfogását tükrözte,de a másikat egy paralel törvénnyel kompenzálni kellett. Az ellenzék százszámra nyújtotta be a szakszerű módosítványokat,de ezeket sosem tárgyalják. Ki kell kényszeríteni az új választásokat. Szent-Ivány biztosítja a lapot,hogy új lapja,a magyar Újság,illetve ott betöltött főszerkesztői posztja nem ront a Prágai Magyar Hírlaphoz fűződő viszonyán.

Szent-Ivány kisebbségi koncepciója kapcsán újabb német ellenzéki politikus,Josef Mayer nemzetgyűlési képviselő fejti ki álláspontját a kisebbségek parlamenti együttműködésével kapcsolatban.

A PMH szeptember 5-i keltezésű vezércikkében Szent-Ivány József reagál a Bohemia című lapban megjelent,a kisebbségi együttműködés szükségességét fölvető közleményére érkezett német reflexiókra. Ezek pozitívak voltak,de inkább csak választási együttműködésre vonatkoztak,holott nemcsak erről van szó. Különválasztandó a két tétel,a választási kooperáció kérdése,és az,hogy mi történjék a választások után.Az első kérdésnél a blokkalakítás mellékkörülményei nagyon fontosak, ilyen például a jelölési arány megállapítása,a választási egyesülés jellege. Szent-Ivány úgy gondolja,hogy a pártok a blokkon belül megmaradnak és programjukat is tovább képviselik. Biztos,hogy a program vonatkozásában és személyi kérdésekben is áldozatokat kell majd hozni, az egyesülés azonban inkább egy később kibontakozó kisebbségi,illetve ellenzéki összefogás alapja – nem egy program,hanem egy vezéreszme körül történik.A választás után helyzet kérdése: bizonyára ez a választási egyesülés lesz a legnagyobb ellenzéki erő,tehát egy parlamenti gyakorlati munkaprogramot is elő kell készíteni a nemzetgyűlés megnyitásának idejére, ennek lehetséges pontjait már most tárgyalni kell a nyilvánosság előtt – ha nem taxatíve,akkor exemplikatíve. A cikkben konkrétumokat is említ ennek kapcsán. A kisebbségek kormányban való részvételének alapfeltétele – mondja itt (is),a nemzeti állam átalakítása a föderalizmus alapján álló nemzetiségi állammá.

Szent-Ivány József – Jabloniczky János írására válszolva – cikkben ismerteti saját verzióját a tervezett keresztényszocialista-nemzeti párti választási közös lista történetéről,meghiúsulásáról,a keresztényszocialistáknak a német–magyar blokkból való kimaradásának okairól,és ismét leszögezi,hogy a kisebbségi közösség céljainak elérése csakis az ő módszerétől várható, a németekkel szövetségben meg fogja valósítani a magyar követeléseket,szemben a szűk pártpolitikai szempontokat követni szándékozó keresztényszocialistákkal.

A PMH vezércikkében Szent-Ivány József foglal állást a magyarországi frankhamisítás kapcsán az országot bíráló sajtó ellen. A külföldi – ellenséges – sajtó még nem tud semmit az ügy hátteréről, lehet,hogy felfújja,de mindenképpen Magyarország ellen használja föl azt. Nem lehet tudni,hogy egyéni haszonszerzésről van politikai bűntényről van-e szó – szerinte inkább talán az utóbbiról,de ez nyilván az abnormális helyzet következménye. A békediktátum a háború folytatása más formában. Ez az ügy igazolja Trianon tarthatatlanságát,amit a szerző és köre már sok szempontból fölvetett.

Szent-Ivány József,a Magyar Nemzeti Párt elnöke nyilatkozik 'az aktivista irány eddigi eredményeiről'.

A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség közgyűlése Pozsonyban Bándy Endre lévai főesperes mint egyházi és Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő mint világi elnök vezetésével. Szent-Ivány megnyitó beszédében utal a szövetség tízéves múltjára,de fontosabbnak tartja az elkövetkezendőkre való fölkészülést: 'A megujhodás korát akarom hozni a mi munkánkban és programot adok. Az első feladat magyar evangélikus egyházaink organikus összefogását keményre kovácsolni a magyar evangélikus szövetség keretében.' Fontos szerepet szán az ifjúságnak,fölemlíti a szövetség állandó követelését,a magyar evangélikus egyház egyenjogúságát a szlovenszkói evangélikus egyetemes egyház kebelében. 'Demokráciával született egyházunk organizmusát nem engedjük elveszni és tiltakozunk az oktroj ellen.' Megerősíti,hogy nem mondanak le a magyar egyházmegye megteremtésének igényéről, a belmissziói munkában modern eszközöket fognak alkalmazni.Lic. Fizély Ödön titkár jelentésében elhangzik,hogy a zsinati törvényeket revideálni kell,a németek és a szlovákok már beadták erre vonatkozó kérvényüket a püspöki karhoz, mindkettő megfeledkezik a magyar egyházmegyéről,a németek szerint két szlovák és egy német püspökséget kell felállítani. E jelentésben szerepel,hogy a magyar egyházmegyét célzó memorandum kidolgozásához jogügyi bizottságot választottak dr. Törköly József nemzetgyűlési képviselő vezetésével, ennek tagjai Schmid István,Fábry Viktor és Fizély Ödön.A tisztújítás során ismét Bándyt és Szent-Iványt választják meg elnököknek.Kiemelendő,hogy a szövetség megalakulása óta először fordul elő,hogy a szlovák evangélikusok elküldték megbízottjukat – Milos Hodža modori evangélikus esperes személyében.

Három havi 'kényszerű szünet' után újraindul a Prágai Magyar Hírlap,első oldalán Szent-Ivány József és Szüllő Géza egy-egy beköszöntő cikkével,illetve kettejük a magyar társadalomhoz intézett fölhívásával,hogy anyagilag támogassák a lapot,'erejéhez mérten [mindenki] növelje a Prágai Magyar Hírlap lapkiadóvállalat szövetkezet üzletrésztőkéjét'. (Az üzletrészek névértéke 100 Kč. Belépési nyilatkozatok az OKP- és az MNP-irodákban kaphatók,és felhívásra a lap kiadóhivatala is szívesen küld belőlük.) Szüllő cikkében két dolgot hangsúlyoz – mint írja,a lap szünetelésének ideje alatt volt idejük sok olyan tanulmányt elvégezni,amire máskor nem volt idő,így a magyar történelmet is újból átlapozhatták. Az egyik tanulság az,hogy a magyar 'nem árja faj,hanem turáni','éket alkot a szláv gondolat és a germán tenger között'. A másik,hogy a magyarok lojálisak,de ez nem a Beneš logikája szerinti lojalitást jelenti,hanem a törvények betartását és betartatását. Szent-Ivány is összefoglalja – nem először –- a lap misszióját,utal a külügyminiszter újabb keletű és a magyarokkal szemben meglepően barátságos nyilatkozataira,de nem rejti véka alá a véleményét,hogy azokat a 'politikai szükségesség' szülte. Ismét leszögezi: 'Szabad nemzetek társaságában akarunk élni teljesjogu nemzeti életet ujabb ezer esztendeig.' A helyzet iróniája,hogy Szent-Ivány cikkét cenzúrázták,amiről a szedés fejér 'ablakai' tanúskodnak.

A képviselőház ülésén bejelentik,hogy 'Major István' kommunista képviselő lemondott mandátumáról. (Ahogy ezt a prágai magyar lap korábban megjósolta.),Szent-Ivány József,a Magyar Nemzeti Párt elnöke beszédében említi saját pártja 1926-os aktivista kísérletét,annak kapcsán,hogy szerinte a német aktivizmus csődöt mondott.

A rimaszombati kerületi bíróság Vágásy-tanácsa tárgyalja Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő rendtörvényes ügyét. Évekkel korábban a budapesti Magyarság című lapban megjelent,A prágai műhelyből című cikke miatt az államügyészség vádat emelt ellene,mentelmi jogát pedig a képviselőház fölfüggesztette. A tárgyaláson 3 hónapi fogházbüntetésre ítélik, védője,Törköly József képviselő fellebbez. Folyamatban van másik rendtörvényes ügye is: egy bércpusztai népgyűlésen elmondott pohárköszöntő kapcsán bűncselekmény elkövetésére való felbujtással vádolják. A bíróság ez ügyben bizonyítás.-kiegészítést rendelt el és elnapolta a tárgyalást.

30-i hír szerint még egy Szent-Ivány József-ügyet tárgyalt a [rimaszombati] bíróság,egy 3 évvel ezelőtti éppen rimaszombati beszéde miatt emelt vád kapcsán. A magyar képviselőt ezúttal 14 napi fogházra ítélték.