A PMH idézi Kramar brünni pártkongresszzusi beszédéből:,'Legyünk őszinték! Nekünk az osztrákoknál az elmúlt tíz[!] esztendőben nem is volt olyan rossz dolgunk,a mi politikánknak volt az eredménye. Kulturális és gazdasági téren rohamosan megerősödtünk. De mindemellett elnyomottaknak éreztük magunkat,hogy csak gép vagyunk idegen hazában.'

16-án vasárnap kormánypárti magyarokat,a Csánki-Neumann köztársasági pártja tagjait vonultatták föl Prágában,két,csehszlovák zászlókkal fellobogózott különvonattal érkeztek,nemzeti viseletbe,zsinóros dolmányba öltöztetve.Oravecz István,Selmeczy István gutai ügyvéd és Csomor István vezette őket, a pártvezér nem utazott a fővárosba. A felvonulókat a kormánykoalíciói vezetői helyett Zika cseh agrárpárti és Duhaj 'republikánus' szenátor köszöntötte,továbbá Milan Hodza magántitkára. A Vencel téri programon körülbelül kétezren vettek részt.

Szent-Ivány József az illetőségi törvény vitájában felolvassa a Magyar Nemzeti párt deklarációját:,'A magyar nemzeti párt az illetőség és állampolgárság kérdésében a trianoni békeszerződés által meghatározott törvényes alapon áll. A trianoni béke 1. szakasza az állampolgársági jogot úgy adja meg a csehszlovák köztársaság fennhatósága alá került volt magyar állampolgároknak,hogy ahhoz a csehszlovák köztársaság engedélye nem szükséges. (Ugy van!),Az illetőség az állampolgárság alapja s amint ismeretes,abban a kérdésben,hogy az 1886:XII. magyar törvény alapján ki szerezte meg az illetőséget,vita támadt és ebben a legfelsőbb közigazgatási biróság a magyar joggal és annak alapján álló joggyakorlattal ellentétes álláspontra helyezkedett,dacára annak,hogy a nemzetközi jog szerint a status kérdéseiben mindig a kérdéses területen érvénye jog az irányadó. (Ugy van!) A legfelsőbb közigazgatási biróságnak ez a szerintünk téves álláspontja több százezer itt lakó volt állampolgár exisztenciáját veszélyeztette és veszélyezteti s ezért a magyar nemzeti párt beadta törvényjavaslatát,amellyel az illetőség hallgatólagos megszerzésének lehetőségét kivánta törvény által elismertetni.Ennek a javaslatnak és a Dérer Iván dr. által beadott javaslatnak egyesitett tárgyalásakor meggyőződött a párt arról,hogy a mai pártiszonyok között álláspontunk teljes érvényesitéséhez többséget szerezni nincs módunkban s hogy a ma elérhető eredmény maximuma az,amit a tárgyalás alatt levő javaslat tartalmaz. Választanunk kellett tehát aközött,vajon egy lényeges,de csak részletmegoldást vigyünk-e keresztül,vagy pedig türni az eddigi állapotot és az állampolgárság,illetve illetőség nélkül levőknek helyzetét tétlenül nézni.Ez a javaslat a jogfosztottak nagyobbik felének adja meg a reparációt s mi ünnepélyesen kijelentjük,hogy teljesen szabad kezet tartunk fenn a teljes és állapotunknak megfelelő megoldás kiküzdésére s erre minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközt fel fogunk használni. (Ugy van!).A magyar nemzeti párt tehát kötelességének tartotta a mai politikai helyzetet kihasználni arra,hogy ez a kérdés most feltétlenül a törvényhozás elé kerüljön és meg van győződve arról,hogy energiájának latbavetése nélkül e kérdés bármilyen törvényhozási rendezésére csak nagyon hosszu idő eltelte után került volna a sor,vagy talán soha.Világosan és félreérthetettlenül kijelentjük,hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot az állampolgárság kérdésében,a magyar nemzeti kisebbség jogos követelésének érvényesüléséhez,csak kiindulási alapnak tekintjük s azt csak ezen álláspontunk leszögezése mellett szavazzuk meg,úgy azonban,hogy az ellenünk beállitott szakaszok ellen foglalunk állást. Meg fogjuk találni a módot arra,hogy ennek a törvényjavaslatnak erélyes tilltakozásunk ellenére beerőszakolt pontjait megváltoztassuk.'

Este a szocialista pártok nagy tiltakozó népgyűlést tartanak Prágában a szociális biztosítás novellája miatt. Ez az első olyan munkásgyűlés,amit együtt rendeznek a cseh nemzetiszocialisták a cseh és a német szociáldemokratákkal. t

A PMH szerint az érsekújvári városi 'tanács' legutolsó közgyűlésén a városi főmérnöki hivatal kimutatja,hogy nyolc év alatt több mint ezer lakást építettek a városban. A fellendülés 1923-ban kezdődött meg. Ez évben is nagyszabású építkezések lesznek.

Pozsony,december 30[?]. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A pozsonyi városháza egyes ügyosztályain s a városi közmüvek hivatalaiban is pénteken [28-án] rendeletet olvastak fel,amely szerint a tisztviselőknek és alkalmazottaknak magánérintkezésben is csakis az államnyelvet szabad használniok. A rendelet a városi közmüvekre is vonatkozik,bár ezeket eddig magánvállalatokként kezelték. Eddig nem sikerült megállapitani,hogy a rendeleteket ki adta ki. Értesülésünk szerint az országis keresztényszocialista párti városatyák interpellációt nyujtottak be a polgármesterhez az alkotmánytörvénnyel összenemegyeztethető rendelet ügyében.'

Életének 69. évében meghal Zaborovszky Béla pápai prelétus,eperjesi római katolikus plébános. A fordulat előtt a Néppárt egyik szervezője és vezetője volt,utóbb az Országos Keresztényszocialista Párt országos vezetőségi tagja,a párt részéről tagja a városói tanácsnak és képviselő-testületnek. tagja

A 'második államnemzet' fogalmának bevezetése,mely újabban sokszor fölmerült a kisebbségpolitikai vitákban,voltaképpen azt jelentené,hogy Csehszlovákia nemzetiségi állam,amelyben a német is államnemzetnek minősülne. Kamil Krofta külügyminiszter viszont idézett karlsbadi beszédében egyértelművé tette,hogy az állam a nemzetiségeket nem ismeri el közjogi személyként. Spina német miniszter a fogalom átértelmezésére tett kísérletet a PMH által ismertetett zwittaui [Svitavy] beszédében: 'Sem Belgiumban,sem Svájcban nem mondják,hogy két,vagy három államnemzet létezik',ott az államnemzet azon polgárok összességét jelenti,akik az államot támogatják,a sajátjuknak tekintik,engedelmeskednek a törvényeknek,részt vesznek az állam fejlődésében,azt tökéletesítik,szükség esetén pedig megvédelmezik. Minden ilyen polgár az államnemzethez tartozónak vallja magát,tehát ezekben az országokban egy államnemzet van,mely az államban élő nemzetiségekből tevődik össze. Csehszlovákiában is van egy nemzetiségileg elkülönülő csoportokból álló államnemzet, 'Van tehát cseh államnemzet,de van német államnemzet is,vagyis mindazok a német polgártársaink,akik feltétel nélkül teljesitik az állam iránti kötelességeiket.' Abból,hogy a németek részei ennek a z államnemzetnek,következik minden jogra való igényük. 'Švehla szavaival: egyenértékű és egyenlő jogu német része vagfyunk az államnemzetnek.',Spina ezt azt az elméletet vitakezdeményező alapnak szánja.

A budapesti központi urbánus folyóirat szerkesztői/munkatársai csehszlovákiai körútjuk során,melynek keretében a korábbi napokban Komáromban,Érsekújvárban és Pozsonyban léptek föl,Prágában is tartottak két előadást. A budapesti vendégek: Ignotus Pál,Fejtő Ferenc,Nádas József és Remenyik Zsigmond. József Attila,a csoport ötödik tagja betegsége miatt nem tudott részt venni az előadókörúton. Október 18-án este a magyar írók a cseh Príitomnost Klubban tartottak német,illetve francia nyelvű előadásokat,amelyeket 'a cseh szellemi élet számos kiválósága' meghallgatott, a klub megbízottja a vendégeket köszöntve említette,hogy ezek az előadások a csehszlovák-magyar kulturális közeledés határkövei lehetnek. Az esemény cseh sajtója kitűnő. Másnap a vendégek az Arany Lud szálló különtermében nagyszámú magyar közönség előtt szerepeltek a prágai Petőfi Kör szervezéslben. Itt Ignotus Pál azt hangoztatta,hogy 'bármily ellentétek választják is el otthon a magyar írókat egymástól,amint átlépik a határt,csak magyar irók,akik minden pártvillongást félretéve csak a magyar kultúra közösségének kívánnak szolgálni'. Itt a prágai magyar királyi követség Mottkó Géza sajtóelőadó révén klépviseltette magát.