Beregszászon 63 magyar falu,a városiak és Dolha község ruszin képviselőinek jelenlétében,körülbelül 10 000 fő részvételével megtartották az Országos Magyar Kisgazda,Földmíves és Kisiparos Párt ruszinszkói területi zászlóavató ünnepségét. Zászlóanya Szent-Ivány Józsefné.A fontosabb beszédeket Szent-Ivány József,Egry Ferenc kerületi elnök és Árky Ákos,a ruszinszkói magyar pártszövetség és az Autonóm Párt elnöke mondja el,a ruszinok nevében Jakab Jenő beszél. Miért van aláhúzva? Július 8-án a Beregszászba érkező Szent-Ivány József rendőrségi átiratot kapott Hron rendőrkapitány aláírásával,hogy az összejövetelnek nem lehet politikai jellege,és a szónokok nem érinthetnek politikai témát. 

A PMH budapesti szerző által írt cikke tételesen bizonyítja a csehszlovák–magyar gazdasági kapcsolatok kiépítésének elengedhetetlen voltát.

A pozsonyi Ítélőtábla közzétette az igazságügy-miniszter 35186. számú,1922. június 15-én kiadott rendeletét,mely szerint szeptember 1-től a pozsonyi bíróságon beszüntetik a magyar nyelvű tárgyalásokat. Ennek alapja az,hogy a népszámlálás szerint a bírósági járáson belül a magyar anyanyelvűek száma nem éri el a 20%-ot. 

1922. július 22. A keresztényszocialista párt népgyűlése Nagymihályban. Szónokok és témák: dr. Fleischmann Gyula,a párt főtitkára: a magyar--szlovák viszony, Fedor Miklós [szepességi titkár]: A szlovákság alárendelt helyzete,a demokrácia szemfényvesztése és a keresztény internacionálé,Gazsovs[z]ky Gyula,a Földművesszövetség titkára: a földművesek sérelmei. 

1922. július 23. A PMH vezércikkírója,Flachbarth Ernő (Fl.) 'Straka Antal' – Anton Straka – kimutatását idézi,mely szerint Csehszlovákiában 67 magyar nyelvű folyóirat jelenik meg. A 'forradalom' óta 59 magyar nyelvű folyóirat indult,melyeknek egy része megszűnt. Összesen 30 szűnt meg az államalakulás óta [nyilván az újonnan indultakból és a régiekből együtt],illetve Straka szerint 7-et betiltottak. Magyar nyelvű napilapból 12 jelenik meg,ezekből 3 bevallottan egyetlen párt szolgálatában áll. Ezzel szemben német lap csak 10 van az országban,s ebből 5 napilap. A ruszinoknak egyetlen napilapjuk van. Flachbarth szerint 7-nél lényegesen több magyar lapot tiltottak be,ugyanis Straka megfeledkezett például az egyébként 'tarthatatlan ürügyek' alapján beszüntetett Rozsnyói Híradóról és a Szepesi Értesítőről. A cenzúra nem csak a magyar,hanem a cseh ellenzéki lapokat is sújtja. Volt cseh lap,amely a cenzúra által törölt közleménye helyére kétfejű sast nyomatott,arra emlékeztetendő,hogy e vonatkozásban a köztársaságban a korábbi ausztriai állapotok uralkodnak,vagy malíciából az alkotmánylevélnek a sajtószabadságról szóló részét idézték az üres helyen. A számok egyébként önmagukban nem mérvadóak,szerepel a vezércikkben,hiszen a magyar nyelvű újságok egy része nem a kisebbség akaratát közvetíti,hanem kormánylap.

A Lidové noviny bírálja a nagymegyerendszer gyakorlati kivitelezését.Magát a közigazgatási átszervezés célját,a szlovákok megszervezését helyesnek tartja.

A PMH e napi számának híre arról,hogy a szociáldemokrata Pravo Lidu megírta: Edvard Beneš a csehszlovák nemzetiszocialista párt tagja lett.

Cseh 'ébredő' különítmények fellépése Kassán,sebesültekkel. A rendőrök nem léptek közbe,illetve állítólag az egyik sebesültet a rendőrök is megverték. A kasssai rendőrség vezetője utóbb azt nyilatkozta,hogy készen állnak az atrocitások megfékezésére.

Az országos Madách-ünnepség rendezőbizottságának utolsó értekezletén dr. Giller János ügyvéd beszédének hatására elhatározták,hogy mauzóleumot állítanak az írónak. A 6 tagú bizottságba beválasztották Forgách Gézát,Kövy Árpádot és Vallentiny Dezsőt.

Hat héttel az ellene elkövetett merénylet után meghal Alois Rasin pénzügyminiszter. A merénylet volt az államvádelmi törvényjavaslat benyújtásának fő indítéka.

A betegségéből lassan felépülő Szent-Ivány József,az Országos Magyar Kisgazda-,Földmíves- és Kisiparos Párt vezére – Beje,1923. június 23. kelettel – nyílt levelet tesz közzé a Prágai Magyar Hírlapban, ebben a készülő,illetve tervezett törvényhatósági választások kapcsán tulajdonképpen közös programot fogalmaz meg a magyar ellenzéki pártok számára. Erre hívja föl a figyelmet a lap aznapi vezércikke is.A nyílt levél arra figyelmeztet,hogy a negáció és az irredentizmus politikáját a magyaroknak el kell utasítaniuk,az értelmes cél a gyakorlati munka,a nemzeti kisebbségi jogok biztosításának kiharcolása és a többi szlovenszkói nemzetekkel együttesen a prágai centralizmus legyőzése,az autonómia megszerzése. Ez gazdasági szempontból is nagyon fontos, ennek értelméről meg kell győzni Szlovenszkó lakosait. A parlament mai összetétele nem felel meg a lakosság politikai meggyőződésének,ezért is nagy horderejű,ha a centralista pártok elveszítik a községi választásokat. Az autonómiáért való küzdelmet a magyarok sokáig nem tekintették fontosnak a kisebbségi jog szempontjából,részben azért,mert annak gyakorlatba való átültetését Prágától várták,miközben az önkormányzat bevezetéséért küzdő Hlinka-féle párt nacionalizmusa taszította és óvatosságra intette őket. Mára beigazolódott,hogy az önkormányzat az együtt élő nemzetek közös érdeke,s ha többséget kap a választásokon,egyben az is nyilvánvaló lesz,hogy nem 'egy kisebbség programja,vagy jelszava'. Fontos cél Csehszlovákia és Magyarország viszonyának rendezése,a két ország közötti gazdasági és politikai kérdésekben való megegyezés is. A kisgazdapárt saját programjával indul a választásokon,de barátságos viszonyt kíván fönntartani és kooperálni szeretne az Országos Keresztényszocialista Párttal,a Szepesi Német Párttal és a magyar jogpártokkal. A konkrét programból Szent-Ivány ezután a gazdasági élettel összefüggő részeket ismerteti. Lényeges,illetve két év múlva válik aktuálissá,hogy már ekkor az agrárvámok behozatala mellett foglal állást.

A csehszlovák legionáriusok kongresszust tartanak Prágában. Délelőtt harmincezer fős legionáriustömeg vonult a régi városháza elé,benne három miniszter,köztük Edvard Beneš is. Az ismeretlen katona sírjánál memorandumot olvastak fel,az ebben foglalt követelések: az állam és az egyház szétválasztása,a közélet megtisztítása,Szlovenszkó és Ruszinszkó fejlesztése,világdemokrácia,a bányák és kohók kisajátítása.

A PMH vezércikkét Fleischmann Gyula írta Stuhlmann Patrik jászói premontrei házfőnökről,teológiai íróról,abból az alkalomból,hogy Magyarországra távozik.

A nemzetgyűlésben Udrzal nemzetvédelmi miniszter válaszol Szent-Ivány József interpellációjára: igaz-e,hogy a Prágai Magyar Hírlapot kitiltották a laktanyákból? A válaszból: 'A katonai kormányzat nem helyesli,hogy a katonaság és a katonai különítmények olyan államellenes irányú lapokat járassanak,amelyek a köztársaságot állandóan támadják. Minthogy a Prágai Magyar Hírlap ilyen irányt követ,hadseregbe való járatása betiltatott.' i

Kassán tárgyalják Taussig képviselő ügyét. A vád: hatóság elleni erőszak,a köztársasági elnök megsértése,hatóságok megrágalmazása, többek között Ungváron tilalom ellenére gyűlést tartott,sértegette a rendőröket,sőt,erőszakra buzdított ellenük. Másnapi hír szerint a képviselőt tízhavi börtönre és 780 korona pénzbüntetésre,valamint polgári jogai elvesztésére ítélték – de az ítéletet felfüggesztették.

Késmárkon tiltakozó nagygyűlést tartottak a Szepesi Német Párt és vezetője,Nitsch Andor részvételével,tiltakozásként a Tátrában létesítendő nemzeti parkkal összefüggő kisajátítások ellen. A terv a tiltakozók szerint 'legalább' húsz szepesi és liptói község pusztulását jelentené. Az itt ismertetett memorandumot el kívánták juttatni az illetékes minisztériumnak,a képviselőháznak és a szenátusnak,az országos gazdasági tanácsnak,az illetékes megyei,járási,községi képviselő-testületnek.

Kassán zászlót bont a Magyar Nemzeti Párt,de a Schalkház nagytermében tartott nagygyűlést 30-40 kommunista Goldhammer Géza párttitkár és Weisz Tibor szerkesztő vezetésével megzavarja, Szent-Ivány József programbeszéde után a rendőrség a gyűlést feloszlatja. Ezt a PMH kassai tudósítója úgy értékeli,hogy 'a választási terror legellenszenvesebb és legelitélendőbb módszerét,a szabad véleménynyilvánitás elfojtását ebben a választási harcban a kommunisták kezdeményezték és ezzel minden erkölcsi alapot kirugtak magok alól,amikor a választási terror ellen panaszkodnak'. A tudósításból érezhető a megdöbbenés, mintha most dőlt volna el,hogy a kommunisták nem a kormánykoalíció ellen,hanem a magyar társadalom megszervezése ellen lépnek föl. Blanár Béla elnök megnyitó beszédét arra építi,hogy bár eddig is magyar egységről beszéltek,de korábban minden pártmozgalom szétforgácsolódott – 'Részben a vallás,részben a foglalkozás ütött rést sorainkban' – most már azonban halaszthatatlan az egység megteremtése. A Magyar Nemzeti Párt szervezkedésének két pillére: A magyar nemzeti érzés és a nemzeti demokrácia.Ezután tartotta meg Szent-Ivány a kommunisták által közbeszólásokkal és ordibálásokkal meg-megszakított beszédét. Ő abból indult ki,hogy a magyarság kis lélekszáma és szellemi széttagoltsága nélkülözhetetlenné teszi a közös kisebbségi sorsban élőkkel való együttműködést. Ha a magyar egységet nem sikerült létrehozni,ez nem rajta múlt. Tovább kell haladni,lépésről lépésre, kihasználva az adódó politikai konstellációkat. Ezután ismerteti koncepcióját, hangsúlyozva,hogy az egység akadályai közül a keresztényszocialisták elkülönülése 'tiszteletreméltó indokokból és a jelenlegi helyzetből folyik'. Bízik abban,hogy a domináló magyar politikai frakciót a magyarság többsége létre fogja hozni – logikusan az új pártszerveződés révén. Döntő lépés a szövetségesek megnyerése. A magyar Párt,illetve az ő vezetése alatt álló Országos Magyar Kisgazda-,Földmíves és Kisiparos Párt párt a Moldván túli és a szlovenszkói német pártok 'jelentékeny részével' együtt vesz rész a választási harcban,aztán a parlamenti munkában. Ez a csehszlovákiai német–magyar egység nemcsak helyi jelentőségű,hanem egy magasabb ideált is szolgál,'a hivatalos Német- és Magyarország közeledését'. Az európai kisebbségek sorsának jobbrafordulása függ Németország hatalmának és befolyásának az európai 'koncern'-ben való növekedésétől. Emellett soha nem fogja feladni a szlovákokkal való együttműködés lehetőségét, a magyaroknak támogatniuk kell a szlovák nemzeti önkormányzat létrejöttét,de egyrészt feltételek megszabása,másrészt a magyar nemzeti érdekek feladása nélkül,'szeparáltan… a nemzeti orgánizmus szilárd és egységes alapján'. A továbbiakban szembenéz a lehetséges vádakkal. Cáfolja,hogy a keresztényszocialista pártot akarná tönkretenni,azzal szemben a választási harcban és egyébként is lojalitást követel meg a híveitől. Ő a parlamenti együttműködés feltételeit a kerszocok számára a németekkel közös blokkban is biztosította. Súlyos bűn (nyilván: támadói szemében) a liberalizmusa, de ez a fogalom ma annyit jelent,hogy keresztényi türelmet kell gyakorolni más vallások és nemzetek iránt, liberalizmus nélkül szocializmus sem létezhet- A progresszió lerombolta a gazdasági liberalizmus kinövéseit,a liberalizmusnak mára az értékei maradtak meg: 'az individuum fejlődési szabadsága,mely ha szellemi és veszélyes,a társadalom megfelelő nevelésével paralizálva van,ha pedig gazdasági,akkor az esetek túlnyomó részében produktív és közhasznú.' Erre a liberalizmusra egy nemzeti politika iránynak is szüksége van. Vádak érhetik őt politikai realizmusa miatt is,ő azonban nem hajlandó 'vállalni a felelősséget népünk és a történelem előtt azért az improduktivitásért,mely ha nem így tennék,politikánkban bizonyosan bekövetkeznék'. Újabb rágalom,hogy elhagyta az agrárgazdasági alapot,ezzel szemben közéleti munkája döntően az agrármozgalomban zajlott le,s ő mai is azoknak kisgazdáknak a vezetője,akik már a fordulat előtt az ő elnöklete alatt működő gazdasági szervezetben tömörültek, most is az ő nevükben keresi földművelők és polgárok szövetségét. Gazda,kereskedő,munkás és iparos közösen kell hogy a védelmi küzdelmet folytassa. Enélkül 'elveszünk mindnyájan'.

Szent-Ivány József – Jabloniczky János írására válszolva – cikkben ismerteti saját verzióját a tervezett keresztényszocialista-nemzeti párti választási közös lista történetéről,meghiúsulásáról,a keresztényszocialistáknak a német–magyar blokkból való kimaradásának okairól,és ismét leszögezi,hogy a kisebbségi közösség céljainak elérése csakis az ő módszerétől várható, a németekkel szövetségben meg fogja valósítani a magyar követeléseket,szemben a szűk pártpolitikai szempontokat követni szándékozó keresztényszocialistákkal.

A PMH karácsonyi számában Forgách Géza idézi a tíz hónapja elhunyt Petrogalli Oszkár emlékét. Ez talán a kanonizálás egyik első,fontos,lépése, a szövegből érezhető,hogy Petrogallit a magyar kisebbség politikai egységének szimbólumává próbálja emelni,valószínűleg a később is sokszor pozitív példaként hivatkozott érsekújvári egyezmény tető alá hozatala miatt. A példára nyilván az 1925-ös választások előkészítése idején és folyamán kirobbant viták miatt van szükség: 'A karácsonyi magunkbaszállás óráit Petrogalli Oszkár emlékének kell áldoznunk! És az elkövetkező ujesztendőben Petrogalli Oszkár élete-müvének a mögöttünk álló tiz hónap alatt önkezünkkel lerombolt falait ismét föl kell épitenünk!'

Pálóczi Czinke István,a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke,Lukács Géza és Szilassy Béla egyházkerületi főgondnokok vezetésével konventi határozat értelmében református küldöttség keresi föl Kállay minisztert az egyház és a kormány közötti megállapodások érdekében. Ismertetik sérelmeiket,és sürgetik az egyházi törvények jóváhagyását.

A PMH a nyelvtörvény végrehajtási rendeletéről: 'A kormány a legfelsőbb közigazgatási biróság ismeretes döntvénye következtében engedett a nemzeti demokraták nyomásának és a végrehajtási rendeletet úgy szövegezte meg,hogy a nemzeti kisebbségek az államnyelvet mindenütt kötelesek elfogadni,viszont a hatóságok a nemzeti kisebbségi nyelveket csak kivételes esetekben és helyeken fogadhatják el. A végrehajtási rendeletben a kormány teljesen a nemzeti állameszme alapjára helyezkedett,s a nemzeti kisebbségek jogait annyira korlátozta,amennyire csak lehetett.'

A szudétanémetek pártok fölötti nagy tiltakozó gyűlést tartanak Aussigban (Ústí nad Labem) a nyelvrendelet kapcsán. Spina dr.a képiselőház alelnöke harcot hirdet a rendelet ellen,felszólalnak Krumpe és Patzel képviselők, a tiltakozó felhívást Tschapek szenátor olvassa fel. Ezt a PMH így interpretálja:,'A felhívásban a német városok és falvak lakossága,a német munkás,gazda és polgár egyöntetüen tiltakozik a február 3-án kihirdetett nyelvrendelet ellen. […] A miniszterelnök öt és fél évvel ezelőtt megígérte,hogy a nyelvrendelet megszövegezésének munkájába a német törvényhozókat is bevonja,most tehát megszegte szavát. […] A tiltakozó gyülés felszólitja a német törvényhozókat,hogy minden megengedett eszközzel vegyék fel a harcot a nyelvtörvény igazságtalanságai ellen úgy az országban,mint a nemzetközi fórumok előtt is. Mindaddig nem lehet béke az országban,amíg ezt az igazságtalanságot jóvá nem teszik és a német nyelv egyenjogúságát el nem ismerik.'

A PMH beszámol arról,hogy a České slovo karácsonyi száma közli Beneš elnök Klofáč nemzeti szocialista pártelnökhöz intézett,december 17-én kelt levelét. Ebben Beneš azt kéri,hogy mivel a köztársasági elnök a nemzet fölött áll,a pártelnök az ő elnökké választása esetén jelentse be a párt végrehajtó bizottságának,hogy a párt alelnökségéről lemond,és a továbbiakban a pártkereteken kívül marad. Egyben az is közli,hogy a külügyminiszteri tárcát továbbra is ő fogja betölteni.

A PMH vezércikkében azt tárgyalja,hogy a Genfben másnap kezdődő 12. kisebbségi kongresszus a magyarok számára különösen aktuális,mert 'hetek,hónapok óta híre jár',hogy a kisebbség sorsában döntő változás készül,amit egy államfői nyilatkozat fog bejelenteni. A cikk azt siugallja,hogy hivatalos válasz érkezik a magyar pártok [illetve az egyesült magyar párt] sérelemgyűjteményére,s ez talán pozitív lesz.Bár vannak rossz előjelek is – például a beregszászi iskolaviszonyok. Új hírek szerint Beregszászban nem telik könyvre,füzetre,tintára,sőt még osztálynaplóra sem,tüzelőre,iskolaépületre pláne. Van,ahol szünetel a tanítás,mert nincs elég osztályterem. Kassán a tanfelügyelőség nem engedte meg a magyar tanonciskola megnyitását,mert az igazgató kinevezése miatt összekülönbözött a városi felügyelőbizottsággal.

Neubauer Pál recenzálja a fiatalabb írógeneráció tagjának,Bányai Pálnak a regényét. A fedőlap szövege az ismeretlen Szlovenszkó regényének mondja,de 'Új ebben a regényben csupán az a kiméletlenség,amely a tárgyilagosság és az őszinteség köntösében szeretne megjelenni'. Van a regényben valami a forradalmi propagandairodalomból, van benne erő,drámai lüktetés – de a helyzetrajz tendenciózus,ezért a mű nem irodalom.

30-i hír szerint még egy Szent-Ivány József-ügyet tárgyalt a [rimaszombati] bíróság,egy 3 évvel ezelőtti éppen rimaszombati beszéde miatt emelt vád kapcsán. A magyar képviselőt ezúttal 14 napi fogházra ítélték.

14-i PMH-hír szerint a Poledni List a koalíciós sajtóban terjedő információkra vagy jóslásokra reagálva,melyek a kommunista párt lehetséges feloszlatásával kapcsolatosak,azt pedzegeti,hogy a kommunisták minden eshetőségre fölkészültek,'tarsolyukban tartják a teljesen kidolgozott uj szervezési tervet',s már az ez esetben megalakítandó új párt nevét is kiötlötték. Betiltás esetén tehát azonnal elkezdik az új párt szervezését,amely a Radikális Szocialista Párt nevet venné föl. 'Ez lehetővé tenné a kormányszocialisták között való agitációt is.'

Reprezentatív kiállításról számol be a PMH: Prága egyik legelőkelőbb kiállítóhelyiségében,öt teremben mutatják be – nemzetiségi és világnézeti különbség nélkül – a szlovenszkói és ruszinszkói festők és szobrászok legjobb,'európai viszonylatban is számottevő' eredményeit. Neubauer Pál több szlovák,ruszin és magyar alkotó munkásságát elemzi röviden,a magyarok – vagy legalábbis akkoriban magyarként számon tartottak – közül Angyal Géza,Palugyay Zoltán,Weiner Imre,Reichental Ferenc,Gwerk Ödön,Erdélyi Béla és Mészáros Anna teljesítményét méltatja.

51 éves korában meghal dr. 'Petrigalla Péter' főorvos,egészségügyi tanácsos,1923 és 1933 között Munkács városának a kormány által kinevezett polgármestere. Sáros megyei ruszin családból származott,a magyar kultúrával való kapcsolatait a fordulat után is ápolta,a háború előtt egy időben Ady Endre kezelőorvosa és barátja volt.

Hír a PMH-ban: Kinevezték dr. Zeipelt Rudolf országos hivatali tanácsost a minisztertanács referensei sorába. Hatáskörébe tartoznak a kormánytöbbség nemzetiségi megegyezésének végrehajtásával kapcsolatos ügyek. Arról is van hír,hogy a kárpátaljai ügyek számára is szerveződik egy referensi állás.

A PMH írja,hogy a kárpátaljai iskolai referátus jelentése szerint a ruszin iskolák tanítási nyelvéről tartott szülői népszavazás a 12 járásból 10-ben lezárult. 299 iskolában a nagyorosz,58-ban a kisorosz nyelvi irányzat győzött.