Petrogalli Oszkár L'udevít Okániknak a tanácsköztársaság északi hadjárata idején elesett cseh legionisták emlékművének avatásán mondott beszédére reflektálva bírálja a köztársaság demokráciáját. Okánik kijelentette: 'Ez a szent sírhalom nekünk biztosíték arra,hogy a még elmagyarosított Érsekújvár csakhamar ismét a miénk – egészen szlovák lesz.' Petrogalli szerint a köztársaság alkotmánya szemfényvesztés. 'Beneš dr. Génuában azt a kijelentést tette,hogy a Cseh-Szlovák Köztársaságban az elnemzetlenítő kísérleteket mint hazaárulást büntetik. És mégis Okánik úr jelzett kijelentéseit a köztársaság kormánya és katonai hatalma képviselőinek jelenlétében tette meg. Megtette ugyanabban az időben,amikor a Nemzetek Szövetségének uniója összeült a köztársaság fővárosában,hogy a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról tanácskozzék. Okánik dr. kijelentései ellen nem hangzott el egy tiltakozó szó,ellenkezőleg,a lap híradása szerint azt általános helyesléssel fogadták. Márpedig ha ezek a szavak nem tartalmaznak nyilvános helyen elhangzott felhívást egy népnek nemzetiségétől való megfosztására,úgy nincs egyáltalán elnemzetlenítés. De viszont mindaddig,míg ez a rendszer uralkodik itt,amíg ez a kormány intézkedik és határoz az itt élő népek sorsa és jövője fölött,addig előttünk sem áll más út nyitva,mint a harc eme rendszer megsemmisítéséért,s ebben az a tudat ad nekünk erőt,hogy ez a harc a mi nemzetünkre életet vagy halált jelent.

A losonci tudósító jelenti,hogy a Schöpflin Aladár író,esztéta,a PMH munkatársa a losonci irodalombarátok meghívására Ady meghasonlása címmel előadást tartott a losonci YMCA-ban.r

A rimaszombati magyar városi párt választási népgyűlése a Tátra szálló nagytermében,csehszlovák pártok exponenseinek jelenlétében. A szónok,Törköly József nemzetgyűlési képviselő összefoglalja a kormánybiztosi rezsim tanulságait: a költségvetés egyensúlya fölbillent,a deficit nőtt,rendkívüli kiadásokat kellett beiktatni. Az önkormányzat föloszlatásának valódi oka az volt,hogy a kormánybiztos a város egyik legnagyobb jövedelmi forrását jelentő villanytelepet átjátszhassa a Közép-Szlovenszkói Közhasznú Villamosműveknek – ráadásul hatáskörét túllépve. Ezzel szemben a városi párt jogorvoslatot fognak igénybe venni,törvényes jogaik gyakorlásában a rimaszombatiak akkor sem engedik magukat megakadályozni, hogyha 'nem alkalmazkodás esetén' az önkormányzatot újra föloszlatják – mindenképpen a többségi magyarság akaratának kell érvényesülnie a város életében,ami nem jelenti más nyelvű polgártársak jogainak csonkítását. Erre a képviseleti ciklusra megalakították a városi magyar pártot,amelyben az MNP-n kívül ott van az OKP,továbbá a város kereskedő- és iparostársadalma,mezőgazdái,szellemi és fizikai munkásai. A város egész magyarsága. Listájukat a Magyar Nemzeti Munkáspártéval,a munkanélküliek és a magyar cigányok listájával kapcsolják. A csehszlovák pártok egyáltalán nem adtak programot. Az ő programjuk a kisebbség uralomra jutása a magyar többség fölött,a Hlinka-pártnak a városban nincs talaja – egyébként a szlovákokat a magyarok a városban testvérüknek tekintik. A zsidó párt külön listával indul,de Törköly ezt is a magyar sorsközösséget vállaló pártnak tekinti. A városi párt programjából (a tudósító interpretálásában,illetve Törköly beszédéből kétórás programbeszédéből idézve): 'Teljes és független önkormányzat,amely a városi helyi ügyek egészére,a vagyonkezelésre,szabályrendelet alkotására,a választások irányitására,a város háztartásának vezetésére és ellenőrzésére,a költségvetés megállapitására,a községi adók bevezetésére,kivetésére,a középületek fenntartására stb. terjedjen ki és a helyi hatósági jogkör (rendőrbiráskodás,iparhatóság),a szervezeti szabályrendelet értelmében a város polgármesterét és az önkormányzati tisztviselőket illesse. Az önkormányzat teljesen különittessék el az államigazgatás körébe vágó adminisztrációtól. […] Érvényt kell szerezni a legfelső közigazgatási biróság azon döntésének,hogy Rimaszombat hivatalos nyelve a magyar. Az ügykezelési és ügyvezetési nyelve a magyar.',A gyűlésen jelen vannak és megszólalnak két olyan magyar város képviselői,ahol a magyar listák kapcsolásával sikerült biztosítani a magyar többséget a városvezetésben: Holota Járnos érsekújvári polgármester,nemzetgyűlési képviselő,és Hámornyik János,a Magyar Nemzeti Munkáspárt lévai titkára.

A pártfeloszlatási törvény által életbe léptetett mandátumtanács tárgyalja a feloszlatott német nemzetiszocialista párt képviselőinek és szenátorainak ügyét – a 201. [?] törvény alapján mindannyian elvesztik mandátumukat. A parlamenti képviselők száma ezután 292,a szenátoroké 146.

Június 22-i hír szerint Úrnapján [június 20-án] nagy ünnepség keretében fölavatták és megkoszorúzták Kersék János költő,szerkesztő síremlékét. Ünnepi beszédet Balogh Elemér református püspök tartott,utána Czeglédy Pál barsi esperes beszélt. (Kersék ugyanis a református zsinat és a konvent tagja,a Szlovenszkói Református Irodalmi Társaság elnöke volt. 1927-ben halt meg.) Utána emlékestet tartottak a színházban.

Esterházy János megtartja első,viharos fogadtatásban részesülő parlamenti beszédét,melyben állást foglal Szlovenszkó autonómiája mellett.

A lévai járási magyar közművelődési bizottság megkérte a lévai származású (ez idő szerint más források szerint Budapesten élő) Szenes Piroskát (aki utóbb a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom egyik legjelentékenyebb epikusának bizonyult),hogy tartson előadást az egy évvel korábban 38 évesen elhunyt Bányay Kornélról (akit viszont nemzedéke legtehetségesebb költői között tartottak számon. A róla szóló hír szerint ebből érdekes előadás,versekből szőtt portré született. Bányay a hegyvidék költője volt (Újbányáról származott),szűkebb hazájáról szóló kiadatlan költeményeit most fogják sajtó alá rendezni.

Július 20-i hír: Dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő a prágai iskolaügyi minisztériumban személyesen nyújtotta át a ruszinszkói szülők memorandumát az ungvári magyar gimnázium megnyitása érdekében. A miniszter megígérte,hogy még a nyári szünet megkezdése előtt a minisztertanács elé viszi az ügyet.

Az Újpest futballcsapatát Kassára várták,hogy összemérje erejét a KAC [Kassai Atlétikai Club] csapatával. A kassai rendőrség azonban nem adott engedélyt a mérkőzésre azzal az indoklással,hogy a futballmeccs tüntetésekre szolgálhatna alkalmul. A KAC vezetősége megpróbált közbenjárni az ügyben – sikertelenül. Most az Országos Hivatalhoz fognak fellebbezni. Ha a találkozót nem engedélyezik,ez felboríthatja 'a két ország között meglévő sportbékét'.

Martin Rázus a Národnie Novinybe írt vezércikkében azt állítja,hogy Szlovenszkón divatba jött a 'magyarón' elnevezés,illetve olyan személyeknek 'magyarónság'-gal való vádolása,akik soha azelőtt és most sem adtak erre okot. Zoch püspök zsupánsága végén például 'egy kicsit ellenzékieskedni kezdett',és Prágába már az a hír jutott el,hogy magyarón. Hasonló történt a szintén elhunyt Ruman János kassai zsupánnal is,de maga Rázus is hasonló cipőben jár. A magyarónság keresése ragályos betegség,'társadalmi szadizmus'. Rázus figyelmeztetni szeretné a cseheket,hogy a valódi magyarónok ellen az lesz a jó eszköz,ha Szlovenszkón 'igazságosság fog uralkodni'.

Megjelenik ez a felhívás. De ekkor először? Az aláírások tördelése piramisszerű:,'A Rimaszombat közelében lévő régi zsidó temetőben alussza örök álmát Kiss Józsefnek,a »Gedővár asszonya« és a »Simon Judit« költőjének édesanyja.A sir évtizedek óta jeltelenül huzódik meg az ósdi temetőben,annak ellenére,hogy régebben már több megmozdulás történt a sirkő felállitásának érdekében,de ezek a kezdeményezések,különböző okoknál fogva,mind hajótörést szenvedtek.A mult év őszén a rimaszombati ifjuság egyhangu lelkesedéssel elhatározta,hogy megvalósitja a régi tervet: felállitja a költő édesanyjának siremlékét. A megválasztott rendező bizottság benyujtotta a szükséges kérvényt a gyüjtés engedélyezése érdekében és a pozsonyi országos hivatal kézbesitette az engedélyező végzést. ,A rendező bizottság az adományok gyüjtését csupán Rimaszombat város területén eszközli. Miután azonban tudjuk,hogy a halhatatlan Kiss Józsefnek számos tisztelője él Szlovenszkó-szerte,továbbá azért is,miután ez irányban több oldalról intéztek hozzánk kérdést,ezuttal kérjük mindazokat,akik a felállitandó siremlék költségeihez hozzájárulni óhajtanak,hogy önkéntes adományaikat,nevük teljes megjelölésével,szíveskedjenek postautalványon elküldeni,50 fillér portóköltséggel együtt,a bizottság pénztárosának: dr. Reinitz Vilmos urnak cimére,Rimaszombat-Rimavská Sobota,Rózsa-utca.Már most hálás köszönetet mond a rendező-bizottság az adakozók áldozatkészségéért,mert minden legkisebb önkéntes adomány is elősegiti a kitüzött nemes célnak mielőbbi,teljes sikerü elérését.Rimaszombat,1935 julius hó.A bizottság nevében:,Márkus László,elnök.Dr. Baráth László,jegyző.Dr. Weinberger Tibor,titkár

A népművészeti hagyományairól ismert Martoson Balogh Elemér református püspök és Szombathy Viktor SZMKE-főtitkár,valamint a járási főnök és a főjegyző jelenlétében fölavatták a SZMKE kultúrházát. Létrejöttében az egyesület helyi titkárának,Vecsey Lajosnak volt a legfontosabb szerepe.

E napi hír szerint a lévai Református Nőegylet és a protestáns Leányegylet közös adventi rendezvényén – ahol Sörös Béla losonci teológiai igazgató is előadást tartott – Tolnay Lenke Ady Endre két Isten-versét mondta el. Állítólag: 'Ezen a vallásos estén szavaltak […] Ady-verset először templomban'. (Valószínűleg úgy értendő,hogy Szlovenszkón.)

A losonci kerületi hivatal erkélyén leleplezték Masaryk volt köztársasági elnök mellszobrát,Majerszky László pozsonyi szobrászművész alkotását.

11-i budapesti jelentés szerint Griger Miklós apát,magyarországi [legitimista,azaz ellenzéki] politikus Besztercebányán meglátogatta betegeskedő húgát. Szabályos útlevéllel utazott, öt napig békén hagyták,a hatodikon beidézték a rendőrségre,kihallgatták,majd kiutasították az országból.

A PMH híre szerint Igló város 'most' tartott tanácsülésén döntést hoztak a római katolikus templom előtti parkban lévő,a 48-as szabadságharcot idéző honvédemlék eltávolításáról.

Befejeződik az európai nemzeti kisebbségek 12. kongresszusa. A PMH idézi a kongresszus határozatát:,'A nemzeti kisebbségi kongresszus behatóan tanulmányozta az európai nemzeti kisebbségek tényleges és jogi helyzetét. Megállapitotta,hogy számos európai államban a legelemibb nemzeti kisebbségi szabadság- és kulturjogok megtagadása válságosan kiélezett helyzetet teremtett. A népszövetség reformjára vonatkozó eddig ismertté vált jelentések egyáltalán nem emlitik meg a nemzetiségi kérdést. Pedig a nemzetiségi kérdés azok közé a kérdések közlé tartozik,amelyeknek megoldása vagy megnemoldása a békét és a háborut döntheti el. Ezért rövidesen meg kell találni a nemzeti kisebbségi kérdés megoldásának módját. A nemzeti kisebbségi kongresszus ez okból negyvenmillió európai ember nevében a leghatározottabban követeli,hogy a népszövetség reformjánál ne mellőzzék a nemzeti kisebbségi kérdést. A nemzeti kisebbségi értekezlet elvárja,hogy a népszövetségi reformjavaslatok megvizsgálásánál a nemzeti kisebbségi kérdést illetően,mint az európai nemzeti nemzeti kisebbségek egyetlen átfogó szervét,meghallgassák és szakértőként a munkába bevonják.',Határozathozatal előtt a napirend fontos pontjaihoz a jugoszláviai magyarok részéről dr. Deák Leó,a romániai magyarok részéről Jakabffy Elemér szólt hozzá – a Szüllő Gézáéval megegyező álláspontról.

Országh József' elnökletével ülést tart Szlovenszkó országos választmánya. A kulturális ügyek kapcsán dr. Giller József egyesült párti képviselő felhívja a választmány figyelmét a tervezett Jókai-emlékszoborra,s a költségek fedezésére 'nagyobb segélyösszeget' kér. A választmány ehhez elvben hozzájárul,de az összeget még nem állapítja meg.

A lőcsei tudósító írja,hogy az 1848–1849-es szabadságharc halottainak az iglói római katolikus plébánia elől eltávolítandó emlékművét a tanács a köztemetőben fogja fölállítani,régi helyén a világháború hősi halottainak emlékműve áll majd. 'Szlovák hirforrások szerint a honvédemlékmü eltávolitása a pozsonyi oprszágos hivatal rendeletére történt.' római k

A PMH a Jókai Egyesület kérésére bekapcsolódik a Jókai-szobor gyűjtőakciójába,e napon hívja föl először olvasóit az adományozásra.

A november 3-i hír ugyan 'tegnap'-ra utal,de azt is nyilvánvaló teszi,hogy Mindenszentek ünnepén történt,hogy a kassai Rozália-temetőben az egyesült párt kassai vezetői jelenlétében felavatták Blanár Béla emlékművét. A Kazinczy Társaságot ez alkalmon Gömöry János,a tűzoltóságot Haiszig János képviselte. Dr. Pajor Miklós mondott beszédet. Ugyanekkor koszorút helyeztek el a párt halottainak,Várnay Enőnek,Polák Gyulának,Balázs Gézának,Ravasz Istvánnal és Juraskó Gyulának a sírján.

Milan Hodža miniszterelnök e napi hír szerint karácsonyi ajándékként az Országos Hivatalon keresztül tízezer koronás adományt juttatott el a Jókai-szobor céljaira. Átadása a szoborbizottság rendkívüli ülésén történt meg,a Jókai Egyesület képtártermében.

Komáromi jelentés: a Jókai-szoborbizottság a nagy érdeklődésre,illetve konkrét kérdésre válaszolva közli,hogy a Jókai-szoborra való gyűjtés végső határideje július 31.

Kassa város tanácsának ülésén a Rákóczi-szoboralap ügyével foglalkoznak. Évtizedekkel korábban az országos gyűjtés során majdnem háromnegyed millió korona gyűlt össze,ami azóta kamatozott. A gyűjtést eredetileg azért rendezték,hogy II. Rákóczi Ferencnek lovasszobrot emelhessenek Kassán. A pénz felhasználásával többször foglalkozott már a tanács, ezen az ülésen a szobor felállítását nem tartják időszerűnek. Részben eleget teendő viszont az adományozók akaratának,felmerül egy a dómban elhelyezendő mellszobor készíttetésének terve. Ehhez persze az Országos Hivatal jóváhagyására és az állami műemlékvédő hivatal hozzájárulására is szükség van.

A Jókai Egyesület Jókai-szobor bírálóbizottsága dr. Szijj Ferenc elnökletével a beérkezett pályázatokról született szakértői előterjesztéssel foglalkozik. 16 pályamű érkezett be,s a követelményeknek egyik sem felelt meg maradéktalanul. A pályázati kívánalmakat a négy szakértő szerint leginkább Berecz Gyula 2 pályamunkája (ülő és álló szobor) közelítette meg. A szakértők azt javasolják,hogy őt bízzák meg a kivitelezéssel – azzal a kitétellel,hogy a kívánt változtatásokat vegye figyelembe ('a pályázati felhivásban a változtatásokra fenntartott jog alapján'). A bizottság elfogadja a szakvéleményt,s megbízza Berecz Gyulát a szobor megmintázásával. A 2. díjat Mack Lajos,a 3. díjat Bán Pál kapta,Csicsátka Ottokár szobrát pedig megállapodás esetén megvásárolják.

A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület pozsonyi helyi csoportja július 1-jén választmányi ülést tartott dr. Prenghy Árpád elnökletével,s egyik határozatában kimondta,hogy országos mozgalmat kezdeményez a magyar tudomány,művészet és irodalom nagy alakjai sirjainak karbantartására és megőrzésére. A városi tanácsnak jegyzéket adtak át ezekről a sírokról. A PMH hangsúlyozza,hogy fontos volna,ha a mozgalom Szlovenszkó minden városára és falvára kiterjedne. A pozsonyi SZMKE-csoport valamennyi helyi csoportot felszólít hasonló jegyzék elkészítésére. Dr. Fleischmann Gyula is beadott egy indítványt a magyar családok tulajdonában lévő történelmi ereklyék,okmányok,kéziratok,képek,művészi tárgyak összegyűjtésére és múzeumban való elhelyezésére. Indítvány született a pusztulásra ítélt könyvtárak az SZMKE-nek való adományozására is,amelyekből a helyi csoportok könyvtárát lehetne kiegészíteni.

A kassai vári tanács dönt arról,hogy a Rákóczi-szoboralap kamataiból hatvanezer koronát bocsát a felállítandó Rákóczi-emléktábla céljaira. Az emléktábla leleplezésének napja: július ,24.

Rákóczi-emléktáblaavatás Kassán. A demnonstráción nagy tömeg vesz részt, többek között a prágai magyar követség,a magyarországi kulturális egyesületek is koszorút helyeznnek el a táblán. A nagy ünnepi beszédet Mécs László mondja el. Délután a színielőadáson Gömöry János,a Kazinczy Társaság elnöke mond ünnepi beszédet.