Szikay Ferenc válaszol a Kassai Napló (K. N.-ként jelöli) szeptember 13-i számában megjelent cikkre,'mely felelőssé teszi a szlovenszkói íróegyesületeket,mért nem történt lépés az irányban,hogy a Baumgarten-alapítvány kuratóriumában a szlovenszkói magyar irodalom is képviselve legyen s hogy az alapítvány kamataiból szlovenszkói magyar írókat is jutalmazzanak'. Sziklay szerint a cikk nem korrekt,s nem felel meg a K. N. munkatársa és közte történt megállapodásnak. Ő maga a Kazinczy Társaság megbízásából fölkereste Babits Mihályt,az alapítvány irodalmi kurátorát, megkapta tőle a Baumgarten Ferenc Irodalmi Alapítvány Alapító Oklevelét,amelyben a kiosztás feltételei szerepelnek. Eszerint az alapító célja nem a tehetség jutalmazása,hanem olyan eszményi célokat szolgáló alkotók támogatása,akik 'személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismernek' s 'anyagiakban szükséget szenvednek'. A kuratórium két személyből áll,Babitsból mint író kurátorból és Basch Lórántból mint jogász kurátorból. Tehát a kuratóriumban a szlovenszkói magyar irodalom nem igényelhet képviseleti jogot. Az évdíjakban és segélyekben részesülő írók kiválasztása pályázat kiírása nélkül történik, irodalmi és tudományos társaságok a tanácsadó testület útján ajánlhatnak írókat támogatásra,de az első évdíj,jutalom eleve csak 1929. január 18-án kerül kiosztásra. Azok jönnek tehát számításba,akiket a tanácsadó testület vagy a kuratórium kijelöl,vagy akiket irodalmi és tudományos társaságok ajánlanak. A Kazinczy Társaság élni fog az ajánlás jogával,olyan írók érdekében,akik az alapító intencióinak és a a föltételeknek megfelelnek.

A PMH közli a Szentiváni Kúriával összefüggésben kiírt pályázatok eredményeit,illetve állapotát. Esterházy János 1931 szeptemberében pályázatot írt ki a magyar nemzet történetének irodalmi színvonalú feldolgozására. A háromtagú bírálóbizottság – Noszkay Ödön,Sziklay Ferenc és Zichy István – – a beérkezett 6 pályamű közül egyiket sem tartja kiadásra alkalmasnak. (Szempontjaik közül kiemelendő,hogy hiányolják például a szellemtörténeti módszert és a modern történeti szakirodalom ismeretét.),Az irodalmi pályázatok – 85 beérkezett pályamunka – közül a 'döntésre hivatott kuratórium' a Balassi Bálint-díjat Győry Dezső Hol a költő? című,1931-es verseskötetének adta. A nógrádiak Madách-díját Sebesi Ernő Sose halunk meg! c. háromfelvonásos eperjesi diákdrámája érdemelte ki. A Baán Bertalan-díjat Gonday-Gontko Milos Emberek az éjszakában és Bálint Aladár MUDr. Darvas című regénye között osztották meg. A Csáky-díjat és a Kadosa Pál-díjat a bizottság nem találta kiadhatónak.

A PMH-ban részben anonim [feltehetően Szvatkó Pál és a vele vitázó Sziklay Ferenc által írt] cikksorozat jelenik meg a szlovenszkói magyar irodalom jellegéről,kereteiről,az irodalmi értékről. [Az egyik cikk szerzőjeként Sziklay neve föl is van tüntetve.]

E napi hírek:,Megjelent Vozári Dezső Szebb a sziréna című verseskötete,amelyet a Masaryk Akadémia már ki is tüntetett a nagydíjjal. Ára 25 korona.Forgalomba kerül A Nemzeti Kultúra Ismerettára című – a Nemzeti Kultúra című tudományos folyóirathoz kapcsolódó – sorozat második darabja,Follajtár Ernő A zobori bencés apátság története című,Komárom,1934 kiadásjelzésű füzete.

Mécs László előadókörútjai Németországban,Romániában és Franciaországban. A korábban beharangozott Mécs-estek sorrendje az alábbiak szerint alakult. Berlinben,majd Münchenben megtartott előadóestjei után Prágán keresztül Erdélybe utazott,s tíz városban lépett föl: Nagyváradon,Kolozsváron,Désen,Gyulafehérváron,Nagyszalontán,Tordán,Brassóban,Nagyszebenben,Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Nagykárolyi előadását betiltották,azt nélküle tartották meg. Azonban nézőként ott volt,páholyból nézte a műsort,míg a rendőrök ki nem vezették. Erdélyből hazatérve Párizsba utazott,ahol 23-án,26-án és 29-én tartott estet,a Sorbonnon,a katolikus egyetemen – ennek védnöke Vedier bíboros volt,Párizs érseke,illetve a párizsi magyarok is estet rendeztek számára.

A Csehszlovákiai Magyar Tudományos,Irodalmi és Művészeti Társaság 'hivatalosan közli',hogy kiadóvállalata 'szóhoz,kenyérhez,nyilvánossághoz' kíván juttatni minden tehetséges szlovákiai magyar írót,akár tagja az a társaságnak,akár nem. Ősszel egy hatkötetes könyvsorozatot jelentetnek meg,ebből egy kötet lírai antológia,öt kötet pedig regény,dráma,novella. Az elnökség fölhívja az írókat,hogy kiadásra kész 12-15 íves műveiket (a fölhívásban meghatározott formában) legkésőbb július 30-áig küldjék be a Társasághoz. A várható tiszteletdíj a maximum 15 íves műveknél 2000 példányban való megjelenés esetén 2500-3000 korona. Ha hatnál több értékes kézirat fut be,a Társaság fenntartja jogát arra,hogy a kéziratokat magánál tartsa a jövő évi sorozat számára.

Sebesi Ernő mutatja be a debütáló költő,Ásguthy Erzsébet Budapesten kiadott verseskötetét.

A PMH közölni kezdeni Komlós Aladár Neró és a VII. b. című maradandó értékű,Karinthy Frigyes által is méltatott lélektani regényét. Komlós szlovenszkói magyar íróként kezdte pályáját,de már az 1920-as években átköltözött Magyarországra.

Neubauer Pál méltatja a PMH-ban Darkó István Égő csipkebokor című,a Franklin Társulat szlovenszkói sorozatában megjelent regényét. Szerinte Tamás Mihály mellett Darkó a szlovenszkói magyar irodalom legmarkánsabb és legtehetségesebb tagja,regénye pedig 'Tisztán és teljesen érzékelteti a szlovenszkói magyar ember életét és az aktuális képben bennfoglaltatik a teljes mult.'

53 esztendős korában meghal Inczinger Ferenc pápai kamarás,szentszéki tanácsos,sztropkói plébános,költő.

A Franklin Társulat tízkötetes sorozatában megjelent novellaantológia recenziója részben Szvatkó Pál bevezető tanulmányát ismertei részletesen,és méltatja is [joggal,hiszen ez a korszak csehszlovákiai magyar irodalmának legjobb korabeli összefoglalója],továbbá utal az antológiába bevont szlovenszkói szerzők széles skálájára. A Franklin a pártpolitikai szempontokon felülemelkedve a jobboldaltól a szélsőbaloldalig igyekezett kiválasztani az értékeket, jó,hogy a vállalkozás nem Pozsonyból indult ki,mert itt vélhetően nem tudtak volna tárgyiiagosak maradni a szelekció során. A Franklin Társulat a sorozattal nagy szolgálatot tett a szlovenszkói magyar irodalomnak.

Kovács Endre recenzálja a fiatal szlovenszkói író,Szabó Béla Ezra elindul című első regényét. Egy nyomorúságos helyzetből induló zsidó fiú életrajza ez inkább,de az író érzékenysége s a benne feldolgozott életanyag érdekessé teszi. Nyugtalanító könyv,amely zsidó regénynek indult,de több lett belőle,annyira emberi.

Neubauer Pál recenzálja Szombathy Viktornak a Franklin Társulat tízkötetes szlovenszkói sorozatában megjelent,Zöld hegyek balladája című könyvét. A regény nem ballada,írja,hanem a szlovenszkói kisváros,táj és a benne élő emberek 'pompás rajza'. Kiemeli a könyv humorát,atmoszféráját, Szombathy tudja,mit akar – írja –,és nem akar többet,mint amennyit tud.

Neubauer Pál recenzálja a fiatalabb írógeneráció tagjának,Bányai Pálnak a regényét. A fedőlap szövege az ismeretlen Szlovenszkó regényének mondja,de 'Új ebben a regényben csupán az a kiméletlenség,amely a tárgyilagosság és az őszinteség köntösében szeretne megjelenni'. Van a regényben valami a forradalmi propagandairodalomból, van benne erő,drámai lüktetés – de a helyzetrajz tendenciózus,ezért a mű nem irodalom.

A PMH beharangozza Egri Viktor népvándorlás kori történelmi-lélektani regényét,melyet két nap múlva kezd folytatólagosan közölni a lap. [A regény utóbb a két világháború közötti csehszlovákiai magyar prózairodalom néhány maradandó értéke egyikének bizonyult.] Másnap Egri nyilatkozik a regényről,részben arról,hogy milyen módszerrel írta,de arra is utal,hogy a művében ábrázolt kor emlékeztet a háború utáni évek zavarosságára. Az ez után következő vasárnapi számban valóban elkezdik a regény közlését.

Kecskeméten,november 5-én kelt tudósítás szerint szlovenszkói magyar írók és költők egy csoportja magyarországi körúton vesz részt. 5-én csütörtökön a kecskeméti városháza dísztermében a helyi Katona József Társaság által rendezett irodalmi esten szerepeltek. Az estet Joós Ferenc,a társaság elnöke nyitotta meg,majd Mezei Gábor tartott előadást a szlovenszkói magyar kisebbség problémáiról,ezután Tamás Lajos verseket,Tamás Mihály és Szombathy Viktor elbeszéléseket olvasott fel.

A PMH előrejelzése szerint e napon jelenik meg a nyitrai Híd szlovenszkói magyar írókat bemutató antológiájának [Szlovenszkó magyar írók antológiája] második kötete. Ebben a területről elszármazott írók szerepelnek,összesen 37-en. Az egyes írások fölött olvasható az írók a szlovenszói magyarsághoz,a szülőföldhöz szóló üdvözlete.

A PMH lévai tudósítójának jelentése szerint Rudnóy 'Teri' lévai tanítónő,akinek a lap több kiváló tárcáját közölte,az Edition International budapesti pályázatán 'irásával értékes dijat nyert', a pályázatot kiíró cég felszólította,hogy küldje el neki összegyűjtött novelláit,mert kötetben akarja megjelentetni őket.

Megjelent a Tátra című irodalmi folyóirat első száma,visszadátumozva januárra – a szerkesztőség ugyanis egész évfolyamot akar megjelentetni (amely 10 számból áll,ugyanis a folyóirat július–augusztusban nem jelenik meg. A főszerkesztő Tamás Mihály,a kiadási hely Kassa. A Tátra szépirodalmi lap,'a magyar élet és irodalom szlovenszkói szemléje'. A bevezetőben olvasható,hogy az orgánum szlovenszkói jó irodalmat akar adni,de annak 'eredményei,ha magukon hordják is a szlovenszkói magyarság kisebbségi sorsának és az együttélő népek egymásrahatásának lelki és szellemi nyomait,mégis osztatlan részei a velük kiteljesedő magyar irodalomnak'. [A PMH nem utal rá,de a Tátra hiányt pótol ugyanis a Magyar Írás megszűnte óta ilyen típusú irodalmi folyóirata a csehszlovákiai magyar szellemi életnek nem volt.]

A Nyitrai Híd csehszlovákiai magyar irodalmi antológiájának 3.a kultúrközeledést szolgáló kötete az előrejelzés szerint 23-án jelenik meg. Ebben azok a szlovákiai magyar műfordítók szerepnek,akik cseh és szlovák írók műveit ültették át magyarra. A kötet terjedelme 244 oldal,Dallos István és Mártonvölgyi László mellett társszerkesztőként Szalatnai Rezső játszott fontos szerepet az összeállításában.