A PMH cikket közöl arról,hogy az aktivista Csánky-féle pártnak nincs esélye a magyar tömegeknek az ellenzéki pártoktól való elhódítására.

Florián Tomanek,a Szlovák Néppárt képviselője a képviselőház ülése után nyilatkozik arról,hogy a hírek,melyek szerint pártja 'új orientálódást keres' (azaz a kormánykoalícióval való együttműködés iránt tájékozódik),légből kapottak. Sem a párt,sem egyes tagjai nem nem tárgyaltak,nem is gondoltak tárgyalásra a kormánnyal. Ezzel szemben a kormánykörök keresik velük a kapcsolatot. Ők azonban hallani sem akarnak a tárgyalásokról.

Megjelenik a PMH-ban Szüllő Gézának az ausztriai Bad Gasteinben írt levele,amelyben leszögezi,hogy a keresztényszocialista párt nem fog aktivista politikát folytatni,és azt is nyilvánvalóvá teszi,hogy miért. Teljes szövege ez:,Nemcsak a Csehszlovák Köztársaság,de az osztrák és magyar lapok is tele vannak azzal a hírrel,hogy a parlamenti polgári pártok a vámtöbbséget állandósítják,a hivatalnokkormányt bizonyos engedmények fejében támogatják,a büdzsét megszavazzák,sőt arról is jelentek meg cikkek,hogy az Országos Keresztényszocialista Párt a Magyar Nemzeti Párttal e célból fuzionál. Az Országos Keresztényszocialista Párt koncessziók fejében ellenzéki álláspontját fel nem adja,olyan törvényt,ami a bizalom jele,meg nem szavaz,s a hivatalnokkormányt nem támogatja. A párt elveihez változatlanul teljességében ragaszkodik. A politika nem utilitarizmus,s az utilitarizmus nem politika. A politikában néha szenvedni,tűrni,áldozni és várni kell. de nem szabad az "elv"-ből engedni. Újabban szokásos lett egy lényegtelennek látszó,alapjában nagyon fontos formula. A pártok kimondják a sokat jelentő szót,"elveink fenntartásával",s azután homlokegyenest ellenkezőt cselekszenek,mint amit a párt politikai elve követel. Ez teljesen hibás eljárás. Jogot lehet fenntartani,de elvet nem. A "jog" az nem erkölcsi szabály,az "facultas agendi",ahogy azt a római jog tanítja. Az "elv" az erkölcsi fogalom,ez fel nem függeszthető,mert ha erkölcsi fogalmat felfüggesztenek csak egyetlenegyszer is,az megsemmisül. Nem lehet a "becsület" fenntartása mellett,a "szüzesség" fenntartása mellett ezzel ellenkezőleg egy percig sem cselekedni. Ellenzéki párt nem függesztheti fel elvét úgy,hogy kormányt támogat költségvetés megszavazásával,adókivetésre jogot ad,mert ha ezt teszi,megszűnik ellenzéki párt lenni. De nem akarok általános elméleti fogalmakkal bíbelődni,a mai tényleges helyzetet nézem. Mi magyarok a Csehszlovák Köztársaságban nemzeti kisebbség vagyunk. Legelső és legfontosabb törekvésünk,túl az anyagi jólét,túl a kényelem és minden materiális fényponton túl,az kell hogy legyen,hogy megmaradjunk nemzeti öntudatunk teljessége mellett magyarnak!,Azt kell néznünk,mi az,ami ezt a törekvésünket elősegíti. , Nekünk ma a nemzetiségi politikát nem szűk pártkeretből,de a világban levő összes erőforrások számbavételével kell folytatnunk. A csehszlovák republika egy politikai agitáció eredménye, nem fegyver,nem hódítás,de diplomáciai éleslátás hozta létre,mert a győző nagyhatalmakat arra a meggyőződésre tudták a cseh politikusok rávenni,hogy egyrészt benne látták az Osztrák–Magyar Monarchia állítólagos nemzetiségeket elnyomó politikájával szemben,Közép-Európában az etnografiai szabadságok biztosítóját, másrészt a Csehszlovák Köztársaságot olyan erős bázisnak tüntették fel,hogy ebben látták a nagyhatalmak a német birodalom Keleten való lebíróját. Hogy ez utóbbi célnak megfelel-e a köztársaság,azt a jövő fogja eldönteni,de hogy a nemzetiségi elnyomást nem szüntette meg,azt mindnyájan tudjuk. Mármost ha a Népszövetség és minden más fórum előtt,a tételes törvényt mindenütt betartva,de a kisebbségi és más törvényre mindenütt támaszkodva,mi magyarok az elnyomás ellen panaszkodunk,s ezzel kimutatjuk,hogy Csehszlovákiában és Közép-Európában a nemzetiségi elnyomás nem szűnt meg,s mi jogfosztottak vagyunk,ilyen panaszunkat vajon komolyan veszik-e,de vehetik-e komolyan,ha emellett a kormányt szavazatunkkal támogatjuk,a költségvetéssel anyagi erőhöz juttatjuk,sőt neki többséget adunk?, A mi pártunk nem ment és nem mehet bele a kormányt támogató koalícióba. Nekünk meg kell maradnunk ellenzéknek,meg kell maradnunk nemzetiségi pártnak. Ebből a szempontból nekünk nem lehet közömbös az,hogy minő erős fajunk államot élő része: Magyarország,s nem közömbös az sem,hogy minő politikát folytat Magyarországgal szemben a mai csehszlovák kormány. Addig,amíg a kormány minden lépésében Magyarországgal szemben az ártani vágyástól vezetteti magát,addig nem is állhatok szóba vele,mert nem feledhetem el soha,hogy ha Magyarország nem is államom,de vérem. A békeszerződés óta állandó az a törekvés,hogy Magyarország lehetőleg sakkban tartassék,és semmi úgy nem tart lekötve,mint a szegénység. Állandó az a törekvés,hogy Magyarország visszafejlesztessék csendes szántó-vető néppé s hagyjon fel iparral és kereskedelemmel,mert a mai korban az anyagi erőknek mégis csak ez a fokozója. A csehszlovák republika kormánya a mostani vámtörvénnyel,nagy ügyességgel ezt a célt szolgálja,s kínos dilemmát állított Magyarország elé. A köztársaság kormánya a gabona vámját és a liszt vámját minimális,vagyis meg nem változtatható vámmal szabta meg. A gabonára 30,a lisztre 70 cseh koronát. Azt minden a kérdést ismerő ember tudja,hogy ilyen magas lisztvám mellett lisztet behozni lehetetlen,vagyis ez a 70 cseh korona vám harci vám. Magyarország így vagy szerződést köt Csehszlovákiával,s akkor megöli malomiparát,amit nem tehet meg,hisz ez öngyilkosság lenne,lévén a liszt Magyarország kivitelének 20 százaléka,vagy vámháborúba lép Csehszlovákiával,ami egy lábadozó betegnél ismét krízist jelent. Mind a két eset azonban Magyarországra az elszegényítés módja anélkül,hogy a köztársasági kisgazdákon ez segítene,mert búza azért bejöhet,csak a liszt nem,és a liszt és a kenyér lesz drágább,s az újonnan építendő malmok járnak jól,de nem maga a gyenge nép. Meggyengítette azonban a republikában ez az ügyes sakkhúzás a nemzetiségi politikát is. A nemzeti öntudat másodlagos lett,sokaknál a gazdasági gondolat lett a predomináns,a gazdasági nézetkülönbség eltávolította a németet némettől,a csehet a csehtől,de el a magyart is a magyartól. Ne feledjük: Egy nemzetiségi politikai párt nem népjóléti intézmény és nem gazdasági szervezet,egy nemzetiségi politikai pártnak legelső feladata az,hogy nemzetiségi elvét csorbítatlanul,ha kell,áldozatok árán is megóvja. Ezért az áldozatos és nem az előnyt nyújtó politika hirdetője vagyok,de a tapasztalat is arra int,hogy az előnyt adni látszó reálpolitikának sincs haszna. A vámtörvényért állítólag rekompenzáció az illetőségi törvény. Ámde rá kell mutatnom arra,hogy ez nemcsak hogy nem rekompenzáció,de átmenet in pejus. Mi a népszövetség előtt azt az álláspontot képviseltük,hogy a magyar közigazgatási jog és a gyakorlat szerint a négyéves állandó egy helyben lakás hallgatólag megadja az illetőséget mint jogot, a lex Dérer ez elől a felfogás elől kitér,és húszéves állandó ittlakás után megengedi azt,hogy kérheti valaki honpolgárságának feltétel melletti elismerését. Hogy ez nem ugyanegy,azt nem kell magyaráznom,de hogy ezek után a Népszövetség,mely szeret a kényes kérdések megoldása elől kitérni,a mi panaszunkat,mint a lex Dérer által immár tárgytalant ad acta fogja tenni,azt sem kell,azt hiszem magyaráznom. Ezért szavazták meg ezt azok,akik a legnagyobb ellenségeink. Mi,keresztényszocialisták nem megyünk a kormány kátyúba esett szekerét húzni,mi nem segítünk azon,aki tudatosan árt a magyarok fajának,mi nem csábíttatjuk el magunkat üveggyöngyökért,mi nem fuzionálunk a morván túli pártokkal,mert egy percig sem mondunk le az önálló szlovenszkói autonómiáról.

A keresztényszocialisták parlamenti klubja határozatot hoz arról,hogy ellenzékben marad,és ezt a következőképpen indokolja:,'Prága,április 5. Az országos keresztényszocialista párt parlamenti klubja a mai napon Prágában megtartott ülésén a következő egyhangu határozatokat hozta:,1. A kormány által beterjesztett katonai javaslatokat elveti és miután ezeknek képviselőházi tárgyalásánál az egybeeső lévai pártnap miatt részt nem vehetett,megbizza Grosschmid Géza dr. szenátortagját,hogy a katonai javaslatoknak szenátusi tárgyalásánál az országos keresztényszocialista párt ellenzéki magatartását kifejezésre juttassa.2. Az adóreform képviselőházi tárgyalásánál a párt ellenzéki álláspontjának kifejtésével Jabloniczky János dr. képviselőtagját bizza meg.3. A kormány ellen beadott ellenzéki bizalmatlansági inditványhoz abszolút ellenzéki álláspontjánál fogva feltétlenül hozzájárul.4. Bárhonnan jöhető beállitással szemben annak a meggyőződésének ad kifejezést,hogy a nemzeti kisebbségek ellenzéki politikájával nem szabad kisérletezni.Az ellenzéki politikától való elfordulás csak úgy volna indokolható,ha az ellenzéki politikának feladása a mai kormányrendszer olyan változásának volna következménye,amely intézményesen egyenjogusitaná a nemzeti kisebbségeket és ezen egyenjogusitást garantálná is. Ilyen eredmény nélkül különösen a magyarság szempontjából mutatkozik végzetesnek a magyarság kettéosztása. Azok a nemzeti,kulturális és gazdasági érdekek,amelyek a kisebbségek nemzeti életének létfeltételeit képezik,nem óvhatók meg egyeseknek,vagy csoportoknak a mai kormány által nyujtott gazdasági kedvezmények árán,mert ezek a szlovenszkói és ruszinszkói autonómia gondolatának elejtésére alkalmasak és a nemzeti tespedésnek s ennek nyomán végeredményben egy később fel sem tartóztatható csendes elnemzetlenitési folyamatnak kiindulási pontját képezhetik.'

A PMH interpretálja és bírálja a cseh Nemzeti Demokrata Párt pozsonyi lapja,a Národny Dennik Lefegyverzett-e már Magyarország című cikkét,amely azzal vádolja a magyar politikát és Szüllő Gézát,az Országos Keresztényszocialista Párt elnökét,hogy erőszakos revízióra törekszenek. Az alkalmat ehhez részben az szolgáltatja,hogy áprilistól megszűnt Magyarország katonai ellenőrzése,részben az,hogy Szüllő bírálja a Magyar Nemzeti Párt aktivista kísérletét. Hivatkozik a cikk Bethlen István és Klebelsberg Kunó az olasz–délszláv konfliktussal kapcsolatos római utazására,továbbá Szüllő lévai beszédére. A PMH viszont arra hivatkozik,hogy egyetlen magyar miniszter sem hirdetett eddig revánspolitikát,ellenkezőleg: a békés úton történő revíziót,hogy a cseh külügyminiszter épp a minap jelentette ki,hogy 'Magyarország mindennek eleget tett és vele szemben az akadékoskodás indokolatlan volna',hogy Szüllő kimondottan a belpolitikai ellenzékiségről beszélt,s végül kijelenti: 'Mindössze egyben adunk igazat a Národny Denniknek: abban,hogy a csehszlovák diplomácia vereséget szenvedett. De ebben nemcsak mi,hanem az egész világsajtó igazat ad neki.'

A Magyar Nemzeti Párt országos pártvezetőségi ülése Léván, Szent-Ivány József pártvezér beszámol a párt kétéves politikájáról. Meggyőződése,hogy a Bund dere Landwirte elhamarkodottan lépett be a kormányba. Utal a Rothermere-akcióra és a revízió problémájára,kijelenti,hogy továbbra is együtt fognak működni a keresztényszocialistákkal,a községi választásokon közös listát fognak állítani.

A Szlovák Néppárt ellenzéki szárnya – a Národni Listy híre alapján –,a két legintranzigensebb képviselője,[Ferdinand] Juriga és [Florián ]Tomanek vezetésével Autonomie címmel politikai hetilapot fog kiadni – Hlinkának tehát nem sikerült a párt ellenzékét megnyugtatnia. A kormánytöbbség csak tízzel több szavazattal rendelkezik,mint az ellenzék,ám az is veszélybe kerülhet. Hlinka saját ellenzéke ellensúlyozására új lapot alapít, az Autonomia első száma az előrejelzések szerint 12-én kerül ki a nyomdából,szerkesztője C. O. [R. C.] Astor-Snaczky [az Astor itt írói álnév],a Slovak volt szerkesztője,és egy szám terjedelme 6 oldal.

A magyar nemzeti párt törvényhozói klubja 1927 november 24-én Törköly József dr. szenátor,a klub helyettes elnökének elnöklése mellett klubülést tartott,amelyen a Bund der Landwirte és a magyar nemzeti párt törvényhozói közös klubjának likvidálásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalta meg. A klub elhatározta,hogy az állami költségvetés ellen fog szavazni. A költségvetéssel szemben a párt hivatalos álláspontját mint hivatalos szónokok Holota János dr. és Füssy Kálmán képviselők,valamint Törköly József dr. és Richter János szenátorok fogják előadni,illetve kifejteni. Tárgyaltatott a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban hivatalosan szervezett aláirásszerzések kérdése. A magyar nemzeti párt klubja elhatározta,hogy az összes parlamenti klubokat megkeresi aziránt,hogy ezen lelki erőszak megszüntetésére a szükséges lépéseket megtegyék. Majd az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt együttmüködésének kérdése tárgyaltatott. Kimeritő és beható eszmecsere után a klub elhatározta,hogy eddigi álláspontját változatlanul fentartja,a magyar együttmüködést a magyar egység kiépitése érdekében feltétlenül szükségesnek tartja és ennek érdekében ezentul is mindent meg fog tenni. A klubülés végül több személyi és adminisztrativ jellegü kérdést tárgyalt meg. (Hivatalos.)''

A PMH a szudétanémet ellenzéki sajtó általános véleményét ismerteti arról,hogy 'a német kormánypártok kiegyezése' megbukott,amit a községi választások rájuk nézve katasztrofális eredményei is mutatnak. Sőt,az aktivista német pártokon belül is nő annak a csoportnak a befolyása,amely a kormányból való kilépést szorgalmazza. Az agrárpárt feltételek nélkül lépett be a koalícióba,nem is tudott javítani a német mezőgazdák helyzetén,és a hivatalos [cseh] körök nacionalizmusa sem csökkent. Ráadásul a cseheknél is erősebb azok hangja,akik ellenzik,hogy német pártok legyenek a kormányban. Az agrárpárttal együtt a német keresztényszocialisták léptek be hat éve a kormányba,de 1929-ben újra ellenzékbe mentek – ennek ellenére a községi választásokon az ő szavazataik száma is csökkent, még nem tudták kiheverni a az aktivizmusukból származó 'nagy hanyatlás'-t. Ezzel szemben a német nemzetiszocialista párt erősödik.

A parlament plenáris ülésén négy német nemzetiszocialista képviselő mentelmi ügyét tárgyalták, a német kormánypárti képviselők nem voltak jelen,a Szlovák Néppárt,'úgy hirlik',tartózkodik a szavazástól. Krebs német nemzetiszocialista képviselő szerint a mentelmi bizottság nem kapta meg az ügyészség konkretizált vádpontjait és a döntéshez szükséges katonai szakvéleményt,mégis döntést hozott a négy képviselő kiadatásáról. Schollich német nemzeti párti képviselő a hazaárulási pereket a politikai élet barométereiként jellemezte, 'Mennél nagyobb a nyomor,mennél rosszabbak a viszonyok,annál idegesebbek az állampolgárok'. Jó lenne,ha a csehek saját államukban is hasonlóan fognák föl a mentelmi jogot,mint annak idején Ausztriában.A magyar pártok közös klubjának elnöke,Szüllő Géza is fölszólalt:,'Tisztelt Ház! A mostani vita magja az,hogy négy német képviselőt a parlament mentelmi bizottsága meg akar fosztani mentelmi joghától,hogy azokat a biróság megbüntethesse azért,mert e négy német képviselőnek nemzeti érzése van és odaállott védelmezni azokat a német fiatalokat,akik a nemzeti érzést ápolni akarják és meg akarnak maradni ebben a poliglott államban fajukhoz hű németeknek.– A mentelmi bizottságnak ez a magatartása kell hogy a legélesebb kritikát váltsa ki minden emberből,aki közjogilag érez. A bizottságnak ez a javaslata a kormány szellemét tükrözi vissza,hiszen ne felejtsük,hogy a bizottságnak nagy része kormánypárti tagokból áll. A kormánynak pedig az az intenciója,hogy elnyomjon minden nemzeti érzést,amely nem cseh s elnyomjon minden olyan megnyilatkozást,amely azt itt levő fajok nemzeti öntudatát erősitené. Én csak célzok arra,hogy Tukát – aki nem tett egyebet,mint szlovák fajtájának jogait akarta megvédelmezni a csehesitéssel szemben – a mentelmi bizottság kiadta,amely tény nélkül Tukát soha olyan sulyosan el nem itélték volna,mint ahogy megtörtént.– Ez a köztársaság a szabadság köztársaságának hirdeti magát. Pedig nem az. Itt éppen annyi szabadság van,mint a régi velencei köztársaságban volt. Mint ahogy ott voltak feljelentések,titkos tanácsok,úgy itt is vannak. Sőt mint ahogy Velencében félretették mindazokat,akik alkalmatlanok voltak,úgy itt is félreteszik azokat. Itt van pl. Pergler,itt van pl. Gajda,itt van pl. Stribrny. Ennek a köztársaságnak a kormánya áfiummal dolgozik. Nem direkt sujt,de indirekt büntet. Ennek eklatáns példája ez a mai eset is,amikor nyilván megfélemlítési szándékkal a németek ellenzékiségét akarják megtörni s ahol nyilván azt akarja kormányzat a maga többségével keresztülvinni,hogy intő példa gyanánt megbüntethesse azokat,akik a fiatalság nemzeti érzését támogatni akarják.- Ez a republika a külföld előtt úgy akar szerepelni,minta szabadság és demokrácia palládiuma. Hát innen mutatok rá,hogy ez nem az! Jugoszlávia és Románia – amely államokkal most ez a köztársaság egységes blokkba tömörült a békekészség nagyobb dicsőségére – csak annyiban különbözik ettől a republikától,hogy ott nyiltan dolgozik az abszolutizmus,itt titokban,de a lélek szabadságát épp úgy megsemmisitik itt is,mint a másik két államban.– Mi itt lévő magyarok szoldárisnak érezzük magunkat valamennyi testvérnéppel,akik ebben az államban inkorporálva vannak mint nemzetiségek,mint kisebbségek. Ennek következtében kijelentem itt,hogy a legnagyobb mértékben elitéljük mindannyian azt a magatartást,amelyet a német képviselőkkel szemben a mentelmi bizottság elfoglalt. E képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséhez a mi szavazatainkkal hozzá nem járulunk, mert ez az egész akció nem egyéb,mint megfojtani akarása annak a német népléleknek,amely most fejlődik ki s most éri el azt az öntudatot,amelyet sajnos hosszu ideig bizonyos áramlatok meg akartak semmisiteni.'

E napon fogalmazzák meg az alábbi nyilatkozatot:,'A magyar nemzeti párt országos elnökségének 1933 április 3-án kelt nyilatkozata kapcsán alulirott szövetkezeti igazgatóság kijelenti,hogy Dzurányi László a 'Prágai Magyar Hirlap'-nál töltött esztendők alatt több izben visszaélt a belépje helyezett bizalommal,nevezetesen a szövetkezetet csalárd módon anyagilag megkárositotta,sőt fenyegetésekkel kisemberektől is fölvett jogtalanul pénzeket.A szövetkezet igazgatósága szükségesnek tartja leszögezni,hogy a vállalat érdekében nem tartotta szükségesnek Dzurányi László csalárd ténykedéseit annak idején a nyilvánosságra hozni,annál kevésbé,mert Dzurányi László mindenkor igéretet tett,hogy az okozott kárt megtériti,illetve a vállalatot a kártól mentesiti.Ezen igéreteit Dzurányi László nem teljesitette és rövid idő mulva különböző indokokból a vállalat kötelékéből kivált és vele az alulirott vállalat igazgatósága minden magyar kisebbségi együvétartozást és összeköttetést megszüntetett.Pozsony,1933 április 4.A 'PRÁGAI MAGYAR HIRLAP',lapkiadóvállalat szövetkezetének igazgatósága.'

E napon kelt hír szerint Milan Višnovsky,az agrárpárt ruszinszkói titkára akinek a magyar falvak beszervezése és magyar pártlap szerkesztése lett volna a feladata,s akit korábban (formálisan) menesztettek,s aki új magyar pártot próbál alakítani,együttműködik az újabban Ungváron megjelent és tárgyalásokat folytató Dzurányi Lászlóval,aki most a Magyar Ujság szerkesztője. A párt- és a lapalapítás összekapcsolódik,az akció központja Ruszinszkóban lenne,az új párt tagjait látszólag az agrárpártból,gyakorlatilag a magyar pártok tagjaiból akarja toborozni. Az állellenzéki párt célja valószínűleg az ottani pártok legyöngítése,hogy ne legyen meg az egy képviselőhöz szükséges szavazatszámuk sem.

A német Agrárpárt Bömisch-Leipában [Česká Lípa] népgyűlést tart,amelyen körülbelül 4000-en vesznek részt. Spina miniszter beszédében kiemeli,hogy a Szudétanémet Párt,amely arra törekszik,hogy a német mezőgazdákat kiszakítsa az agrárpártból,szerinte 'elvesztette jelentőségét és el van szigetelve,ugyhogy ma már a szudétanémet nép letargiájáról lehet beszélni'.

Bizalmas értekezlet Prágában a kormánykoalícióhoz tartozó három német párt vezetőségei,parlamenti klubjai és a városban tartózkodó német miniszterek részvételével. Tárgy: a februári 'nemzeti kiegyezés' óta történt események és a politikai helyzet- Az értekezleten 'szenvedélyes felszólalások' hangzanak el,a német területeken még mindig nem német vállalkozók kapják a közmunkákat,akik messziről hozatják munkásaikat – a helybeli német munkanélküliek kenyérjegyet kapnak. A nemzeti kiegyezésnek gyakorlati eredményei nincsenek,a február 18-i nyelvjogi utasításokon kívül. Tárgyalják az 'aktivista munkaközpontok' ügyét,melyek révén talán munkához jutnak a német munkanélküliek,viszont ez önsegély-vállalkozás,nem a kormánytól származik. Nagy siker ettől sem várható, a kormánypárti németek száma csökken,a tömegek a szudétanémet párton keresztül akarják kivívni követeléseiket. Tárgyalnak a községi választások közös irányelveiről. Viszont ezekben a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták 'nehezen tudnak közös alapot teremteni'.