A PMH cikke szerint a Kapatendeutsche Partei tízéves fennállásának 'nemrég' Pozsonyban tartott ünnepségén a Szudétanémet Párt prominensei,Konrad Henlein,Frank és Karmasin képviselők és Keil szenátor is beszédet mondtak. Állításaik szerint ha elmaradt volna az 1918-as államfordulat,akkor a magyar nacionalizmus miatt a németség Szlovenszkón és Kárpátalján 'megszűnt,eltűnt és felszívódott' volna. Az elnyomás magyar politikája rafináltan igyekezett a németeket identitásuk önkéntes föladására bírni,a cipszerek például csatlakoztak is a magyarokhoz,és ennek 'csökevénye“ a Szepesi Német Párt politikája. Ezt a szemléletet a Szepesi Német Párt hivatalos lapja,a Karpathen Post is és a Szepesi Híradó is elutasítja. A PMH ez utóbbi lap vezércikkét ismerteti,amely részletesen leírja a cipszer–magyar azonosság kialakulásának folyamatát,kezdve a reformáció és az ellenreformáció idején kezdődő s a Habsburg elnyomás ellen folytatott közös küzdelmekkel. Aki a történelmi előzményeket és a z 1867 utáni helyzetet ismeri,az tudja,'lelki folyamat volt az a szeretet és ragaszkodás,amellyel a cipszerek a magyar nemzettel szemben viseltettek'.Ugyanakkkor éppen az 'elmagyarosodás' idején jött létre a sazepességi német nyellvű irodalom. A Szepesi Híradó egyértelműen állást foglal amellett,hogy a Karpathendeutsche Partei,amelynek élére 1935-től szudétanémet vezetők kerültek,nem akarja megérteni a cipszer álláspontot s azt,hogy a szepesieket 'geopolitikai és mentalitásbeli különbségek választják el' a szudétanémetektől és a nagynémet ideológiától.