E napon keltezett cikk szerint Kanner Henrik publicista,a Die Zeit korábbi,a háború idején a békekötésért küzdő főszerkesztője röpiratot jelentetett meg egy lipcsei könyvkiadónál. Eszerint a dunai államok egesítési tervének a korábbi elképzelések,a dunai konföderáció és Páneurópa nem felel meg – de egyébként sem lehet őket megvalósítani. A Népszövetség túl sok problémára kell hogy odafigyeljen. Az ő javaslata szerint a Közép-Európai Államok Szövetségét kell létrehozni a német államszövetség mintájára,a Balkán és az 'orosz határállamok' bevonásával. A Szövetség a következő államokból állna: Finnország,Lettország,Észtország,Litvánia,Danzig,Lengyelország,Csehszlovákia,Ausztria,Magyarország,Románia,Jugoszlávia,Olaszország,Bulgária,Albánia,Törökország. Ha egyelőre csak néhány állam csatlakozna,akkor is meg kell kezdeni a munkát. Mindegyik tagnak megmaradna az államformája,kormánya,politikája,egymás közötti vitás ügyeik rendezésére létre kellene hozni a közös döntőbíráságot vagy effélét.

A PMH cikkében idézi az Expresst a minisztertanács munkaprogramjáról: 'A belső nyugalom érdekében föl fognak lépni különféle egyenruhás egyesület[ek] ellen,melyek az egyes politikai pártok kebelében épültek föl s a demokrácia igért védelme helyett csak politikai ellenfeleiket terrorizálják teljesen antidemokratikus módon.' Utal az Express közleménye arra is,hogy a kormány fontolgatja: az Alkotmánytörvény 61. paragrafusa alapján indítványozni fogja az [állam]elnökhelyettesi funkció életbe léptetését.

Kánya Kálmán magyar külügyminiszter a Petit Parisiennek adott nyilatkozatában összefoglalja a magyar kormány a dunai államokhoz való közeledésének feltételeit. Pontokba foglalva:,'1. El kell ismerni Magyarország egyenranguságát a többi állammal,különösen a katonai egyenranguság tekintetében.2. Magyarország nem hajlandó lemondani »a trianoni szerződés további szabad vitájáról«.3. A szomszédokhoz való politikai közeledést ezenkivül a kisebbségekkel való bánásmód megváltoztatásától teszi függővé. Magyarországnak az a szándéka,hogy a népszövetség legális keretein belül foglalkozzék az utódállamokban lakó magyar kisebbségek kérdéseivel,amely kisebbségek száma tulhaladja a két és félmilliót.4. A dunai államokkal való politikai együttmüködés esetében Magyarország nem hajlandó ujabb feltételeket magára vállalni. Nem fogadja el a kölcsönös megsegitésre vonatkozó alapelveket,mert lehetetlen,hogy olyan helyzet keletkezzék,amelyben Magyarország kénytelen volna megvédeni Románia vagy Jugoszlávia mai határait. Magyarország legföljebb támadást kizáró szerződéseket hajlandó kötni.5. Magyarország nem vállalhat olyasmit,ami rosszabitaná mai helyzetét.Ezzel szemben Magyarország hajlandó együttmüködni a kisantanttal. De csak abban az esetben,ha az együtttmüködést Olaszország,Németország és Ausztria is helyesli. Végül Kánya kijelentette,hogy Magyarország teljesen szabad kezet követel a Németországgal szemben való politikában. Ezenkivül számitásba kell venni,hogy Magyarországot köti az a szerződés,amelyet Rómában Olaszországgal és Ausztriával kötött.'

A képviselőház és a szenátus is elfogadja a honvédelmi előképzésről szóló törvényjavaslatot. ,A szenátusban iskolaügyi vita folyik,melyben Pajor miklós és Turchányi Imre szólal föl.

A PMH méltatja Fülöp Zsigmondnak a Jókai Egyesület történetéről írott könyvét – illetve enek révén ismerteti a Kör történetének főbb vonásait.