E napi hír: Pálóczi Czinke István református püspököt 'Hanes Emil' járásfőnök kizárta a rimaszombati képviselő-testületből. A Kisgazdapárt helyi vezetősége a döntés ellen fellebbezéssel élt.

Az Országos Hivatal november 9-én publikált rendelete értelmében két és fél év után megszüntetik Rimaszombatban a kormánybiztosi rendszert,a város visszakapja önkormányzatát. Falragaszok hirdetik,hogy december 4-én megtartják a községi választást. A jelöltlistákat november 20-áig kell benyújtani. A város polgársága a kormánybiztosi rezsim kezdete óta küzd Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő vezetésével az önkormányzat visszaállításáért, Daxner Vladimir állami közjegyző mint kormánybiztos (ugyanis) tetemes költségekbe verte a várost – milliós szerződéseket kötött a polgárság tiltakozása ellenére, pl. a rimaszombati villanytelepet eladta a közép-szlovenszkói közhasznú villamos részvénytársaságnak. Az Országos Hivatal most belátta,'hogy a kormánybiztosi rezsim fenntartása teljesen tarthatatlan'.

A rimaszombati magyar városi párt választási népgyűlése a Tátra szálló nagytermében,csehszlovák pártok exponenseinek jelenlétében. A szónok,Törköly József nemzetgyűlési képviselő összefoglalja a kormánybiztosi rezsim tanulságait: a költségvetés egyensúlya fölbillent,a deficit nőtt,rendkívüli kiadásokat kellett beiktatni. Az önkormányzat föloszlatásának valódi oka az volt,hogy a kormánybiztos a város egyik legnagyobb jövedelmi forrását jelentő villanytelepet átjátszhassa a Közép-Szlovenszkói Közhasznú Villamosműveknek – ráadásul hatáskörét túllépve. Ezzel szemben a városi párt jogorvoslatot fognak igénybe venni,törvényes jogaik gyakorlásában a rimaszombatiak akkor sem engedik magukat megakadályozni, hogyha 'nem alkalmazkodás esetén' az önkormányzatot újra föloszlatják – mindenképpen a többségi magyarság akaratának kell érvényesülnie a város életében,ami nem jelenti más nyelvű polgártársak jogainak csonkítását. Erre a képviseleti ciklusra megalakították a városi magyar pártot,amelyben az MNP-n kívül ott van az OKP,továbbá a város kereskedő- és iparostársadalma,mezőgazdái,szellemi és fizikai munkásai. A város egész magyarsága. Listájukat a Magyar Nemzeti Munkáspártéval,a munkanélküliek és a magyar cigányok listájával kapcsolják. A csehszlovák pártok egyáltalán nem adtak programot. Az ő programjuk a kisebbség uralomra jutása a magyar többség fölött,a Hlinka-pártnak a városban nincs talaja – egyébként a szlovákokat a magyarok a városban testvérüknek tekintik. A zsidó párt külön listával indul,de Törköly ezt is a magyar sorsközösséget vállaló pártnak tekinti. A városi párt programjából (a tudósító interpretálásában,illetve Törköly beszédéből kétórás programbeszédéből idézve): 'Teljes és független önkormányzat,amely a városi helyi ügyek egészére,a vagyonkezelésre,szabályrendelet alkotására,a választások irányitására,a város háztartásának vezetésére és ellenőrzésére,a költségvetés megállapitására,a községi adók bevezetésére,kivetésére,a középületek fenntartására stb. terjedjen ki és a helyi hatósági jogkör (rendőrbiráskodás,iparhatóság),a szervezeti szabályrendelet értelmében a város polgármesterét és az önkormányzati tisztviselőket illesse. Az önkormányzat teljesen különittessék el az államigazgatás körébe vágó adminisztrációtól. […] Érvényt kell szerezni a legfelső közigazgatási biróság azon döntésének,hogy Rimaszombat hivatalos nyelve a magyar. Az ügykezelési és ügyvezetési nyelve a magyar.',A gyűlésen jelen vannak és megszólalnak két olyan magyar város képviselői,ahol a magyar listák kapcsolásával sikerült biztosítani a magyar többséget a városvezetésben: Holota Járnos érsekújvári polgármester,nemzetgyűlési képviselő,és Hámornyik János,a Magyar Nemzeti Munkáspárt lévai titkára.

Rimaszombat város képviselő-testületének díszülése dr. Eszenyi Gyula városbíró elnöklésével. Egyetlen napirendi pontja van: Edvard Beneš köztársasági elnök a város díszpolgárává való választása. Jelen van Hanesz György kerületi elnök. A köztársasági elnököt egyhangúlag választják díszpolgárrá. Ezt követően Telek A. Sándor (Magyar Nemzeti Párt) szólal föl,de előterjesztése fölött a városbíró és az állami főjegyző indítványára vita nélkül napirendre térnek. f