A szlovenszkói képzőművészet szervezeti életével kapcsolatos polémiával kapcsolatban – a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületét részben bíráló – nyilatkozatot ad ki a kassai székhelyű Kazinczy Társaság. A helyzet tisztázása érdekében azt ajánlja,hogy minden képzőművészettel is foglalkozó szlovenszkói kultúregyesület küldjön ki egy-egy tagot közös ankét szervezése céljából,'mely az elmérgesedett ügyet szanálja'.

Szikay Ferenc válaszol a Kassai Napló (K. N.-ként jelöli) szeptember 13-i számában megjelent cikkre,'mely felelőssé teszi a szlovenszkói íróegyesületeket,mért nem történt lépés az irányban,hogy a Baumgarten-alapítvány kuratóriumában a szlovenszkói magyar irodalom is képviselve legyen s hogy az alapítvány kamataiból szlovenszkói magyar írókat is jutalmazzanak'. Sziklay szerint a cikk nem korrekt,s nem felel meg a K. N. munkatársa és közte történt megállapodásnak. Ő maga a Kazinczy Társaság megbízásából fölkereste Babits Mihályt,az alapítvány irodalmi kurátorát, megkapta tőle a Baumgarten Ferenc Irodalmi Alapítvány Alapító Oklevelét,amelyben a kiosztás feltételei szerepelnek. Eszerint az alapító célja nem a tehetség jutalmazása,hanem olyan eszményi célokat szolgáló alkotók támogatása,akik 'személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismernek' s 'anyagiakban szükséget szenvednek'. A kuratórium két személyből áll,Babitsból mint író kurátorból és Basch Lórántból mint jogász kurátorból. Tehát a kuratóriumban a szlovenszkói magyar irodalom nem igényelhet képviseleti jogot. Az évdíjakban és segélyekben részesülő írók kiválasztása pályázat kiírása nélkül történik, irodalmi és tudományos társaságok a tanácsadó testület útján ajánlhatnak írókat támogatásra,de az első évdíj,jutalom eleve csak 1929. január 18-án kerül kiosztásra. Azok jönnek tehát számításba,akiket a tanácsadó testület vagy a kuratórium kijelöl,vagy akiket irodalmi és tudományos társaságok ajánlanak. A Kazinczy Társaság élni fog az ajánlás jogával,olyan írók érdekében,akik az alapító intencióinak és a a föltételeknek megfelelnek.

A Kazinczy Társaság közgyűlésének tárgya a szlovenszkói magyar irodalom legújabb sérelme: budapesti lapokban a kritika határát túllépő lekicsinylő írások jelentek meg meg az itteni könyvekről – ezek közül a PMH cikke Gönczy Gábor ügyvezető alelnök beszéde nyomán Illés Endrének a Nyugatban közölt írására utal. Dr. Köves Illés és Gömöry János felszólalása után a választmányi ülés dr. Szepessi Miksa javaslatára az alábbi határozati javaslatot fogadja el:,'A Kazinczy Társaság az irodalmi kritika szabadságának minden tisztelete mellett megütközéssel fogadja,hogy az utóbbi időben egyes budapesti lapokban és folyóiratokban olyan birálatok jelennek meg a szlovenszkói magyar irodalmi müvekről,amelyek a jogos kritika határait messze tullépve a szlovenszkói magyar kisebbség szellemi életének szinvonalát sem átalják kétségbevonni s amelyek az objektiv igazság fényénél helytállóknak nem bizonyulhatnak. E fölényeskedő és lekicsinylő hangu kritizálgatás káros és elcsüggesztő hatásainak leküzdésére az egész magyar szellemiség érdekében fel kell sorakozni,éppen ezért a Kazinczy-társaság fölhívja asz összes magyar kulturtényezőket,hogy a lehetőség szerint vessenek gátat az efajta megnyilatkozásoknak és azokat megfelelő keretek közé szoritsák.– A Kazinczy-társaság a szlovenszkói magyar irodalom életrevalóságának bizonyitására megfelelő módot fog találni és addig is arra kéri a társegyesületeket,hogy e kérdésben való hasonló állásfoglalás mellett nézetüket és álláspontjukat vele közölni sziveskedjenek.'

A kassai Schalkház-szálló nagytermében tartják a pozsonyi Toldy Kör bemutatkozó fellépését. Sziklay Ferenc,a kassai Kazinczy Társaság elnöke a beszédében szól arról,hogy a most megszerveződött Csehszlovákiai Magyar Írók Szövetségébe eddig 3 egyesület tömörült,a Toldy Kör,a Kazinczy Társaság és a komáromi Jókai Egyesület. Ezek felváltva szerepelnek majd egymás városában, az akció bevezetése ez az alkalom.

A Kazinczy Társaság közgyűlése Kassán. Sziklay Ferenc elnök lemondott,elnökké Gömöry Jánost,másodelnökké Pfeiffer Miklóst választják meg.