Petrogalli Oszkár Losonc,szeptember 30. keltezésű cikkében bejelenti a PMH-ban,hogy a lap szindikátusa ő kérte föl főszerkesztőnek. Ettől kezdve a fejlécen ez áll: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja. Korábban: Politikai napilap. A cikk szövege:,'A szindikátus,amely ideiglenesen átvette a Prágai Magyar Hírlap felett a rendelkezési jogot,szükségesnek találta,hogy nevem mint a lap főszerkesztője a lap homlokára kerüljön. E határozathoz csatlakoztak a magyar pártok vezetőségei. Elhatározásukat azzal okolták meg,hogy a lap hivatása a köztársaságban lakó egész magyarságnak érdekeit megvédelmezni ama program alapján,amely szövetkezett pártjaink együttműködésének alapját képezi. Ezt kívánja kifejezésre juttatni egyrészt ama,ugyancsak a lap homlokára tett megjelöléssel,hogy az a szövetkezett ellenzéki pártok lapja,másrészt azzal,hogy a szerkesztőség élére engem állított. Személyemben azért állapodtak meg,mert eddig is,amikor a pártok Központi Irodájának vezetésével bíztak meg,olyan feladatok elé állítottak,amelyeknek helyes és becsületes teljesítése megkövetelte tőlem,hogy az egész magyarságnak hű és odaadó szolgája legyek. Nehéz helyzetben,súlyos harcok idejében mindenkinek,aki a küzdelemből ki akarja venni a részét,kötelessége fönntartás és habozás nélkül elfoglalni azt a helyet,amelyet részére a vele együtt küzdő polgártársai kijelölnek. Ezen kötelességérzettől áthatva parancsnak tekintettem ezt a velem közölt kívánságot,és meghajoltam előtte. Bizalmat és erőt ad az,hogy a lap szerkesztősége eddig is azt az irányt,amelynek érvényesítésére kiküldetett,híven képviselte. Az én kötelességem fönntartani az eddigi irányt,és nem azon változtatni. Bizalmat és erőt ad az a remény,hogy a nemzet jövőjéért és jogaiért folytatott küzdelemben a nemzet támogatni fog minket. Ezzel a bizalommal és erővel felvértezve nyugodtan számolunk azzal,hogy e munkánkban egy ellenséges indulatú hatalommal fogunk állandóan szemben állani. Nehéz küzdelmeket állottunk ki,és talán még nehezebbek várnak reánk. De ez nem riaszthat vissza,hiszen mi nemzetünkért,nemzetünk jogaiért és igazságaiért harcolunk,és e harcban a győzelem a miénk lesz.

Csánki Aladár nyilatkozik arról,hogy nem fog pártot alapítani, egyébként megítélése szerint ő az egyetlen magyar októbrista Szlovenszkóban

Körülbelül 100 fő részvételével közgyűlést tart Ótátrafüreden a Cseh-Szlovákiai Gyáriparosok Központi Szövetségének szlovenszkói országos csoportja. Elnöki jelentést tesz Borsody Egon,a pozsonyi kábelgyár vezérigazgatója,a gazdasági válságról Tarján Ödön tart előadást. A gyáriparra nehezedő terhek az előző év óta 50%-kal növekedtek. Létfontosságú az adók,a vasúti szállítási tarifák és a postadíjak leszállítása.

A kommunisták Prágában tüntettek a rendtörvény ellen. A tömeg a Zsófia-szigetről vonult a régi városháza felé. Itt oszlatta föl őket a redőrattak.

Az ungvári Korona szálló nagytermében megalakult a Ruszinszkói Hitelszövetkezetek Szövetsége. Megválasztották az elnököt – Lescsisin György (Szerednye) –,az alelnököt – Kalmár Marián (Radvánc) – és a 14 tagú választmányt.

A PMH közli Fischer-Colbrie Ágostnak a szlovenszkói és ruszinszkói római katolikus püspökök és apostoli adminisztrátorok pásztorleveléről 1924. december 31-én kifejtett véleményét. A kassai püspök mondja: 'Mindenekelőtt meg kell cáfolnom egyes lapoknak azt a jelentését,hogy a pásztorlevelet az egész cseh-szlovákiai püspöki kar bocsátotta ki. A pásztorlevelet a szlovenszkói püspökök és apostoli adminisztrátorok írták alá és tudomásom szerint már a kassai egyházmegye legtöbb egyházközségében föl is olvasták. A pásztorlevélről nem óhajtok nyilatkozni és nem is kritizálhatom azt és csak azt kívánom megjegyezni,hogy a pásztorlevelet a holland,német és svájci püspökök példájára adták ki. Ezek a püspökök ugyanis teljesen hasonló tartalmú pásztorlevéllel fordultak híveikhez.' A cikk szerint 'állítólag' még egy plébános ellen sem indítottak eljárást a pásztorlevél fölolvasása miatt a titkos rendelet alapján.

Tegnap' tárgyalták Trebátzky Ernő plébános ügyét,aki 1924. decemberében nyilvánosan szidta a cseheket,akik elveszik az iskolát,a szlovákok vallását,nyelvét. A bíróság végül bizonyításkiegészítést kért.

E napon megjelenthír: 'A szlovenszjói református egyház megbízottai a legutóbbi napokban tárgyaltak a pozsonyi iskolaügyi referátusnak az egyházi alkotmánytörvények jóváhagyását illetőleg. A kormány jóváhagyása végett benyújtott egyházi törvény olyértelmű módosítását kíkívánja,hogy jobban kitűnjék az,hogy csehszlovákiai egyházról van szó,továbbá,hogy a csehszlovákiai kálvinistáknak megfelelő képviseletet biztosítson a törvény az egyház vezetőségében. – Minthogy az alkotmánytörvény tervezetét csakis az egyetemes konvent biztosíthatja,röviden sor kerül ennek összehívására.'

A PMH idézi a Lidové Novinyból: 'A pásztorlevél kiadása előtt két nappal tudomására jutott a kormánynak,hogy a szlovenszkói püspökök azt kihirdetik. A miniszterelnök Dolanský dr. igazságügyi minisztert bízta meg azzal,hogy Marmaggi nunciussal a pásztorlevél visszavonása érdekében tárgyaljon. Dolanský miniszter intenciójának eredményeképpen Marmaggi nunius táviratot intézett a szlovenszkói püspökökhöz,hogy a pásztorlevelet ne hirdessék ki. Más értesülések szerint Marmaggi nuncius távirata kétértelmű volt,ami az eredményen is meglátszott: egyes püspökök kihirdették a pásztorlevelet,mások nem. A legközelebbi minisztertanács aztán utasítást adott az illetékes szakminisztereknek,hogy a pásztorlevelet kihirdető püspökök ellen a szükséges lépéseket tegyék meg. Ezek után Marmaggi nuncius [fölkérte] a cseh és morva püspököket,hogy a szlovenszkói püspökökkel szolidárisnak jelentsék ki magukat,s ez meg is történt. Marmaggi nunciusnak azt vetik a szemére,hogy állandóan elodázza,sőt lehetetlenné teszi a cseh kormánynak a Vatikánnal való megegyezését az egyházpolitikai kérdésekben.'

A Národni Listy szerint Szlovenszkó két új címzetes püspökének – Pavol Jantausch, Joseph Carsky – a Vatikán általi kinevezése 'ugyan nem nyitja meg a kultúrharcot,de megnehezíti a kiegyezést'.

Minthogy sok embert érint,a PMH szó szerint közli az iskolaügyi minisztérium 1928. július 14-én kiadott,37.164-IV. számú rendeletét a magyar diplomák nosztrifikálásáról és a magyar főiskolákon végzett tanulmányok elismeréséről.:,'Tekintettel a csehszlovák és magyar főiskolák tanulmányi anyagának és a fölvétel különbözőségére,valamint a magyar abszolvenseknél szerzett tapasztalatokra és a diplomák nosztrifikálására,illetőleg a magyar iskolákon végzett tanulmányok elismerésére vonatkozó kérelmek jelentős számára,az iskolaügyi minisztérium arra figyelmezteti az érdekelteket,hogy a magyar főiskolákon az 1928 október 1-je után szerzett diplomákat egyáltalában nem fogja nosztrifikálni és a jelzett határidő után nem fogja elismerni a magyar főiskolákon végzett tanulmányokat. Az említett dátum előtt végzett tanulmányokat és megszerzett diplomákat csak abban az esetben lehet elismerni,illetőleg nosztrifikálni,ha igazolást nyert azoknak teljes egyenrangúsága és ha az elismerés,illetve a nosztrifikálás ellen más kifogások nem fognak felmerülni. A volt pozsonyi Erzsébet-egyetemen (a forradalom után Budapesten,illetőleg Pécsett) és a volt kolozsvári Ferenc József-egyetemen (a forradalom után Budapesten,később Szegeden) – mely egyetemeket a csehszlovák köztársaság (Pozsony),illetőleg a Román Királyság (Kolozsvár) megszüntette – végzett tanulmányokat,illetve ),semmi körülmények között nem fogják elismerni és az azok alapján szerzett okleveleket nem fogják nosztrifikálni,még abban az esetben sem,ha 1928 október 1-je előtt elvégzett tanulmányokról van szó.Az iskolaügyi minisztérium ezt az összes főiskolák tudomására hozva,kéri,hogy e rendelet alapelveihez alkalmazkodjanak a magyar főiskolákon szerzett diplomák nosztrifikálására,illetve az ott végzett tanulmányok elismerésére vonatkozó javaslataiknál.' ,,

A PMH híre szerint cseh lapok,így a Večer és a Bohemia arra hívják föl a figyelmet,hogy a cseh nemzetiszocialisták közeledni próbálnak a Szudétanémet Párthoz, Jaroslav Stránský,a cseh párt egyik vezetője részt vett például egy Henlein-párti értekezleten.

Prágában,24-én fogalmazott hír szerint már korábban történt kezdeményezés egy szervezet alapítására,amely a magyar városok és községek 634 könyvtárának ügyét koordinálná és megkönnyítené a könyvellátást. Most a pozsonyi MAKK kezdett akciót egy ilyen – pártpolitikától mentes – szövetség minél gyorsabb megteremtéséért, az akadémikusok az ehhez szükséges pénz összegyűjtését 1000 koronás adománnyal kezdték meg. A Törvények és Rendeletek Gyűjteményében 1919. július 22-én 430. szám alatt kihirdetett törvény könyvtár létesítésére kötelez minden magyar községet,illetve minden olyan községet,ahol legalább 100 [a szám rosszul látszik] magyar lakos él. Az akadémikusok fölhívnak minden magyar kultúregyesületet,szervezetet,szövetséget,intézményt,szövetkezetet, 'valamint minden magyar sorstestvért',hogy anyagilag támogassák az Országos Magyar Könyvtáros Szövetség létrehozását.

A járási képviselő-testület alakuló ülésén az OKP a Hlinka-párttal kooperált, a Népppártnak 4,a keresztényszocialista pártnak 1 választmányi tagja van. Magyar még egy választmányi póttag is. Az Agrárpárt 3 tagjával szemben 5 ellenzéki van a választmányban.

Neubauer Pál méltatja a PMH-ban Darkó István Égő csipkebokor című,a Franklin Társulat szlovenszkói sorozatában megjelent regényét. Szerinte Tamás Mihály mellett Darkó a szlovenszkói magyar irodalom legmarkánsabb és legtehetségesebb tagja,regénye pedig 'Tisztán és teljesen érzékelteti a szlovenszkói magyar ember életét és az aktuális képben bennfoglaltatik a teljes mult.'

A Franklin Társulat tízkötetes sorozatában megjelent novellaantológia recenziója részben Szvatkó Pál bevezető tanulmányát ismertei részletesen,és méltatja is [joggal,hiszen ez a korszak csehszlovákiai magyar irodalmának legjobb korabeli összefoglalója],továbbá utal az antológiába bevont szlovenszkói szerzők széles skálájára. A Franklin a pártpolitikai szempontokon felülemelkedve a jobboldaltól a szélsőbaloldalig igyekezett kiválasztani az értékeket, jó,hogy a vállalkozás nem Pozsonyból indult ki,mert itt vélhetően nem tudtak volna tárgyiiagosak maradni a szelekció során. A Franklin Társulat a sorozattal nagy szolgálatot tett a szlovenszkói magyar irodalomnak.

Május 11-i hír: E hónapban van 3 éve,hogy az országos hivatal feloszlatta Lőcse képviselő-testületét,és kormánybiztost állított a város élére. A hivatalban lévő kormánybiztos,Bohuslav Souček a Prágai Városi Takarékpénztár lőcsei fiókjának vezetője, a szanálás nehéz munkája oly mértékben igénybe vette,hogy most felmentését kérte, ez a napokban megtörtént. Az Országos Hivatal elrendelte a községi választások megtartását,a lőcsei járási hivatal annak időpontját június 7-ére tűzte ki.

A PMH a Prager Film-Korrespondenz jelentése alapján közli,hogy Magyarország visszavonta a a Jánošíkról készült film ellen nemzetközi filmfórumoknál emelt panaszát. A csehszlovák–magyar filmkapcsolatok korábban e panasz miatt szűntek meg,most tehát elhárult az akadály a kapcsolatok újrafelvétele elől.[Valószínűleg az 1935-ben,Martin Frič rendezésében készült Jánošík című filmről van szó.]

21-i hír szerint a magyar falvak kultúrélete hiányosságainak pótlására a SZMKE a kelet-szlovenszkói vegyes ajkú vidékekre,ahol vagy nincs könyvtár,vagy van,de évekkel korábbi megalapítása óta állományát nem fejlesztették,5 gondosan összeállított,ládákba pakolt mozgókönyvtárat indít útnak karácsony körül. A könyvtárakban ott lesz a legjobb magyar irodalom 'amely a magyar nép lelkületének hangján' közli mondanivalóját,a következő tárgykörökben: falusi foglalkozások,szakismeretek irodalma,gazdasági szakkönyvek,történelmi regények,ifjúsági olvasmányok,a legújabb magyar irodalom nagy teljesítményei 'arányos összeállitásban'. A SZMKE kelet-szlovenszkói titkársága a mozgókönyvtárak és a birtokában lévő vetítőgép fölhasználást illetően is az érdeklődő szervezetek rendelkezésére áll.

A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga előadássorozatának első előadása a pozsonyi kereskedelmi grémiumban,Szüllő Géza elnöklete alatt és megnyitójával. Duka Zólyomi Norbert előadásának címe: Kisebbségi jogok védelme – A csehszlovákiai magyarság helyzete az írott jog alapján . Duka Zólyomi egyik tétele: 'Kisebbségi tudomány még nincsen,csak jogi ágnak nevezik. De a kérdés már régen tuljutott a jogi kereteken: mert jelentősége áthat a gazdasági,szociális és kulturális életre is.' Az előadó vázolja a a kisebbség fogalomtörténetének alakulását s a kisebbségi jog történetét. A háború utáni kisebbségvédelmi szerződésekről azt mondja,hiányosságuk,'hogy nem ismerik a nemzeti kisebbségek fogalmát,csupán nyelvi,vallási és faji kisebbségekről tesznek emlitést. Azonkivül ezek a szerződések nem ismerték a kisebbségek kollektiv jogait sem és nem nyujtanak védelmet a kisebbségnek a gazdasági elnyomatás ellen'.Az előadás utáni vitát a rendőrségi megbízott nem engedélyezte,azzal,hogy a rendőrhatósági engedély csak az előadásra szólt,a vitára nem.

Reggel öt órakor a prágai katonai fogház udvarán kötél által kivégzik Krezja őrmestert. Februárban ítélték halálra kémkedés miatt, a magyar hírszerző szolgálatnak szolgáltatott adatokat. Törzsőrmester létére csak olyasmiről tudott jelentést tenni,amit gyakorlatok alkalmával látott,vagy harmadik személytől hallott. 'Ez volt az első kivégzés,amelyet katonai árulás miatt az uj védelmi törvény óta végrehajtottak.'

A PMH a Kárpátaljai Autonóm Fölművesszövetség Ruskij Vistnik című hivatalos lapjából átvett (egy héttel később közölt) híre szerint a két rivalizáló ruszin autonomista párt,az Autonóm Földművesszövetség és az Orosz Nemzeti Autonóm Párt,a Kurtyák- és a Fencsik-párt técsői járásbeli 'bizalmi férfiai' megállapodtak abban,hogy a jövőben együtt fognak működni. Úgy értékelték,hogy a Fencsik-párt a ruszin nemzeti erők megosztását célozta,illetve eredményezte. Erről az egybegyűltek kiáltványt tettek közzé,amelyben a 'kárpátorosz nép' nyomorúságos gazdasági helyzetét,a kulturális helyzet negatívumait a békeszerződésekben szavatolt autonómia elszabotálására vezették vissza. Viszont abban,hogy a kormány nem teljesítette ezzel kapcsolatos kötelességeit,szerepe volt kárpátaljai népei 'széttagozódöttságá'-nak és 'széthúzásá'-nak. A koalíciós pártok,amelyek elfogadták a kormányzó jogkörének bővítéséről szóló törvényt,'elárulták a népet,feladták az autonómiát'. A két autonomista pártnak közös frontot kell alkotnia,és követelnie kell az Orosz Nemzeti Tanács autonómiatervének életbeléptetését.A Ruskij Vistnik szerint a konferenciát,amelyen a járás minden falva képviseltette magát,a Fencsik-párt técsői szerveze kezdeményezte,a pártok központi vezetőségének tudtán kívül.A Fencsik-párt részéről hivatalos nyilatkozat nem született a konferenciáról,Andrej Bródy viszont nyilatkozott a Kurtyák-párt lapjában: ,'Ámbár nem volt titok előttem [..], hogy a népben a két autonómista tábor egyesítése iránt él a vágy,azonban megvallom,a técsői járási autonómisták nyilvános fellépése és határozott követelése kissé meglep. Ezért érdemleges nyilatkozatot ebben a kérdésben egyelőre nem tehetek,mindaddig,mig pártunk illetékes tényezőivel nem tanácskoztam. Azonban kijelenthetem,hogy én semmi akadályát nem látom annak,hogy a nép kívánsága teljesüljön. Sőt meg vagyok győződve arról,hogy ezt nem is lehet megakadályozni,mert a mozgalom nem áll meg a téesői járásban,hanem egész Kárpátaljára tovább terjed.'

UNGVÁR. — Szerkesztőségünk telefon jelentése.) Kárpátalja országos képviselőtestülete szerdán délelőtt tíz órakor összeült,hogy megtárgyalja az 1936-ik évi zárszámadást. Az ülés folyamán R. Vozáry Aladár,a kárpátaljai magyarság tartománygyülési képviselője részben élőszóval,részben pedig elnöki rendelkezés folytán írásban több előterjesztést tett. Mindenekelőtt deklarációt olvasott föl a magyar nyelv tartománygyülési használata ügyében valamint Kárpátalja autonómiájának bevezetése tárgyában. […] Nagyjelentőségű volt a magyar szónok megnyilatkozása a kárpátaljai katasztrofális mérvű aszálykárok ügyében. E tekintetben javaslatot is terjesztett be a károk megállapítására és a kárvallott gazdakö zönség megsegítése érdekében. Végül az emlékezetes munkácsi kaszárnyaellenes tüntetés ügyét tette szóvá és több kérdést intézett az országos alelnökhöz.',A PMH a későbbiekben közli-kivonatolja a magyar tartománygyűlési képviselő beszédét,melynek a város szanálására és az aszálykár összeírásárára vonatkozó javaslatait a közgyűlés elfogadta.

Duka Zólyomi Tivadar arról ír cikket,hogy a csehszlovákiai magyarságnak nincs sem tudományos társasága,sem tudományos folyóirata. A lefontosabb kisebbségi tudományos folyóirat,a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség a szlovenszkói könyvtárakban nincs meg,Pozsonyban is csak két helyen lehet kézbe venni. E folyóiratnak be kellene vonulnia a magyar kisebbség életébe,részben az itteni szakemberek együttműködése,részben támogató érdeklődők révén.

A PMH úgy értékeli,hogy a szeptember 2-i bulla megjelenése a modus vivendi végrehajtásának első pontja. A csehszlovák kor,ány rendeletben szünteti meg az egyházi vagyon kényszerkezelését.

A PMH szerint a Szudétanémet Párt Teplitzben a választások kiírásával kapcsolatban rendezett népgyűlésén a Londonból folytatott tárgyalások után hazatért Henlein beszédet tartott a nemzetiségi államról. Állítása szerint tárgyalófelei is belátták,hogy Csehszlovákiai nem nemzeti állam. A PMH interpretációja szerint ezt fejtette ki: ' Csehszlovák[ia] jövője és Európa békés fejlődése attól függ,hogy ezt a tényt tudomásul veszik-e és az ebből folyó szükséges következtetéseket levonják-e. Csehszlovákiában minden népnek szabadon kell fejlődnie. ,Egész Európa rajta tartja szemét ezen az államon. Európa tudja,hogy itt olyan harc folyik,amely például szolgálhat valamennyi nemzetiségi állam számára.',A beszéd után a gyűlés tüntetéssé alakult,amelyet a rendőrség feloszlatott. Három rendőr és több polgári személy megsebesült. Frank szudétanémet képviselőt néhány órára letartóztatták.A szudétanémet párt harmadik közjogi értekezletét,mely ezzel egy időben zajlott Leitmeritzben,fölfüggesztették,az értekezlet vezetője táviratozott a miniszterelnöknek,fölhíva figyelmét az esemény történelmi jelentőségére.A németországi sajtó elítéli az eljárást,a berlini csehszlovák követ emiatt panaszt tesz a német külügyminiszternél,aki visszautasítja a hivatalos csehszlovák tiltakozást.

Újabb választ Reisz Gyula tartománygyűlési beszédére,most egy zsidó vallású magyartól:,'PRÁGA. — Dr. Reisz Gyula sokat idézett,hírhedt,kijelentésével kapcsolatban számos levél és cikk érkezik hozzánk Szlovenszkó és Kárpátalja minden részéből. Zsidó vallású magyarok tiltakoznak Reisz Gyulának a szlovenszkói tartománygyülésben elhangzott azon állítása ellen,hogy a zsidók okozták,hogy Kassán és Pozsonyban a magyarság létszáma húsz százalék alá esett. A különböző oldalról hozzánk érkező cikkeket és levelek tömegét helyszűke miatt nem közölhetjük,de néhány érdekesebb megnyilatkozásnak helyt adunk. Alább közöljük egy pozsonyi zsidó vallásul magyar polgártársunk érdekes nyilt levelét Reisz Gyulához.,Nyílt levél dr. Reisz Gyulához ,,Ön a szlovenszkói tartó mánygyülésen,ez országrésznek legszélesebb nyilvánossága fórumán úgy nyilatkozott,hogy a legutóbbi,1930-ban lefolyt népszámlálás tanúsága szerint a zsidóság magatartásának tudható be az,hogy Kassán és Pozsonyban a magyarság nem érte el a 20 százaléknyi számarányt,s igy nem gyakorolhatja a minősített kisebbséget megillető jogokat. Kijelentésének tartalmi valódiságát határozottan kétségbevonom. Sajnos,állítását sem bizonyítani,sem megcáfolni nem lehet,minthogy a népszámlálás személyi adatai hozzá nem férhetők. ,Magamról,családomról,valamint számos zsidóvallású ismerősömről tudom,hogy magukat magyarnak vallottuk. Tettük azt kizárólag azért,minthogy lelkiismereti parancs számunkra,hogy a feltett kérdésekre a valóságnak és meggyőződésünknek megfelelő választ adjunk. ,Szlovenszkón a magyar anyanyelvű zsidó vallású polgárok egyrésze – úgy mint a katolikusok és protestánsok egyrésze is – más nemzethez tartozóknak vallották magukat. Feltételezem ezen hitteistvéreimről is,hogy meggyőződésük és lelkiismeretük szerint jártak el,amikor ezt tették. ,A nemzeti hovatartozás kérdése egyesek szerint a faji leszármazástól függ. Ezt az elméletet főképen a német Rassentheorie hivei,továbbá a zsidó nacionalisták alkalmazzák a gyakorlatban. A nyugati államokban s általában nálunk is elfogadott elmélet a nyelvben és kultúrában,legfőképen a nemzeti öntudatban látja az egyes nemzetek közötti válaszfal lényegét. ,Nem tudom és nem akarom eldönteni,vajjon zsidó polgártársaink egy része miért vallotta magát zsidó »nemzetünek«,azért-e,mert meghódították őt a fajelmélet tanai – bár azok a német birodalmi példa tanúsága szerint a zsidóságnak ártottak legjobban – vagy pedig azért,mert felfedezte magában a zsidó nemzeti öntudatot. ,Mindenképen rágalom az a beállítás,amit ön szavalnak meílékzöreje gyanánt éreztetett,hogy a zsidó vallásu polgárok egy része azért vallotta magát nem-magyarnak,hogy így a magyarság egyes községekben – igy Pozsonyban és Kassán – megfosztassék a minősített kisebbségeknek törvény által biztosított jogaitól. ,Ha felszólalásában nem ezt akarta mondani,úgy kötelessége félreértett szavainak megfelelő értelmezést adni. Erre alkalma volt az első sajtóközlemény megjelenése után. ,Kérdem Öntől,kinek vagy kiknek a szempontjából előnyös az,hogy Pozsonyban és Kassán nincsen minősített magyar kisebbség? Mennyiben sértené szlovák polgártársaink érdekeit az,hogy a csak magyarul tudó ügyes-bajos emberek (hogy ilyenek nagy számban vannak,azt bármily nemzethez tartozó biráink és tisztviselőink igazolni fogják) magyarul is tárgyalhassanak a bíróság és a hatóságok előtt? De ,nem jól felfogott érdeke-e magának az államhatalomnak,hogy magyar nyelven gondolkodó és beszélő polgárai élvezhessék kisebbségi jogaikat és használhassák azt a nyelvet,melyen magukat legjobban meg tudják értetni? A kormány felelős tényezői számos esetben kijelentették,hogy nem céljuk a kisebbségek elnemzetlenitése. Az elnemzetlenítés tilalma egyébként törvénybe is lett nálunk iktatva. ,Végül érdeke-e a zsidó vallásu és magyar anyanyelvű lakosságnak,hogy ne tudja magát anyanyelvén könnyen és érthetően kifejezni,ha a hatóságoknál és bíróságoknál eljár? Mennyi félreértés,milyen erkölcsi és anyagi károk származtak már abból,hogy az államnyelven nem teljesen jól beszélő fél vallomása helytelenül lett jegyzőkönyvezve. ,Vajon valóban lehetségesnek tartja dr. Reisz Gyula ur,hogy saját személyén kívül voltak más zsidóvallásu és magyar anyanyelvű polgárok,akik rosszul értelmezett hiperlojalitásból tagadták meg nemzetüket a népszámlálás alkalmával és vallották magukat meggyőződésük ellenére nem-magyarnak? Akik ezt tették csak azért,vagy részben azért is,hogy elősegítsék azt,hogy a magyarság elveszítse kisebbségi jogait,azok nem várhatnak elismerést egyetlen komoly oldalról sem. Eljárásuk minden tisztességes emberben,– legyen az keresztény vagy zsidó,cseh,szlovák vagy magyar — csupán megbotránkoztatást,utálatot és lenézést fog kiváltani. (Ez természetesen nem vonatkozik azokra,akik magukat meggyőződésből vallják csehszlováknak vagy zsidónak. Ezek ugyancsak kötelességüket teljesitik,amiért azonban nem járhat dicséret. Az erre,mint az állammal vagy a csehszlováksággal szembeni érdemre való hivatkozás csak devalválja az ilyképen szavazó zsidókat,akik tehát az Ön beállítása szerint nem szivük szerint gyakorolnák polgári jogaikat.) ,Ön mint zsidó tudja mily veszedelmes a zsidók számára az általánositás,felszólalása tág teret fog nyújtani az antiszemita jelszavaknak,melyek a zsidókat materialistáknak,megbizhatatlanoknak-és nemzetárulóknak bélyegzik. ,A zsidók ismert lojalitása az államhatalommal szemben nem jelenti azt,hogy el kell hagyniok azt a magyar nemzetet,amellyel évtizedeken és évszázadokon keresztül jóban és rosszban összeforrtak. Ne alázatosságból,sem kényszeredett hálából,de nemzeti érzéstől és a sorsközösség tudatától vezérelve valljuk magunkat magyarnak. Ezért tiltakozunk az ön nyilatkozata ellen.Egy zsidó vallásu magyar a sok közül.'