A PMH híre szerint néhány nappal korábban a Nemzeti Demokrata Párt Horazdiovicéban [?] népgyűlést tartott – válaszként az égeri német gyűlésre, beszédet mondott Karel Kramar,a párt elnöke,aki Csehszlovákia első miniszterelnöke volt 1918–1919-ben. Említette,hogy a hírek szerint német pártokat akarnak bevenni a kormánykoalícióba,pedig 'az nem tyúkól,ahová mindenki beszállhat'. Ha a németek belépnek a kormányba,akkor minden fontos állami érdekről,katonai titokról értesülni fognak,noha 'a legfőbb érdekük az,hogy gyöngítsék a mi hadseregünk erejét'. Ráadásul nyelvi problémákat is okozna a koalíció németekkel való kibővítése, a központi hivatalok Kramár szerint nem lehetnek más,csakis cseh nyelvűek. (Kramár a hadikölcsönökről és a kormányválságról. PMH,1925. július 19.3. p.)

Az eperjesi Fekete sasban rendezett Hlinka-párti gyűlésen a megjelent agrár- és hivatalnokpártiak verekedést provokáltak,magyarbérencnek nevezve a néppártiakat. Az összetűzésnek négy súlyos és négy könnyebb sebesültje volt.

A Národni Listy szerint Szlovenszkó két új címzetes püspökének – Pavol Jantausch, Joseph Carsky – a Vatikán általi kinevezése 'ugyan nem nyitja meg a kultúrharcot,de megnehezíti a kiegyezést'.

Franciscy Lajos kanonok,az OKP szenátora cikkben tárja fel a Vatikánnak és a Csehszlovák Köztársaságnak a választások miatt a közbeszédben háttérbe szorult viszonyát,kiindulópontként a Marmaggi-affért választva. A nuncius távozásának oka nem egyszerűen a Husz-emléknap hivatalossá tétele volt, a Vatikán ezt önmagában belügynek tekintette volna,amibe nem avatkozhat bele,de az Osservatore Romano állásfoglalása szerint a Szentszék 'nem türheti szó nélkül a Husz-napnak olyan megülését,amely az ország katolikus lakosságának vallási érzületét sérti',márpedig ez esetben a vallási vonatkozások emeltettek ki,és Husz ünneplésében az állam képviselői hivatalosan vesznek részt. Az így kialakult helyzet a Szentszék számára előnyös,mert nem kell hosszú és eredménytelen tárgyalásokat folytatnia a kormánnyal személyi kérdésekben,például a püspökök kinevezése kapcsán. Ugyanis csak egyszer jött létre megegyezés a Szentszék és az állam között,és a kormány annak több pontját – az összes egyházi birtokok átadása,elűzött püspökök életjáradékának fizetése – nem teljesítette. Minthogy azóta semmilyen kérdésben nem jutottak dűlőre,olyan helyzet alakult ki,hogy a Szentszék a kormány 'további megkérdezése nélkül' nevezte ki az egyházfőket. Így tehát ha nincs Prágában nuncius,akkor nem kell tárgyalni sem. A Szentszék ezt a helyzetet mégsem akarja sokáig fönntartani: 'Egy nunciatura,amelynek nincs helyén a vezetője,abnormis diplomáciai szerv. A Szentszék pedig a diplomáciai abnormitásoknak sohasem volt barátja és ma sem az.' És e mostani helyzet előnyei nem érnek föl a hátránnyal,amit a nunciatúra nemléte okozna,hiszen egy nuncius megfigyelései beleilleszkednek 'a pápai diplomácia munkájába','A nunciusok az ország belső viszonyainak megfigyelői azon a helyen,amelyre őket a Szentszék állította',amelynek feladatai betöltéséhez minden oldalról meg kell kapnia a szükséges információkat,ezért Róma ezt a kérdést meg akarja oldani. A csehszlovák kormánynak viszont csak előnye származik abból,ha a nuncius nincs a helyén. Nem akar garanciákat adni,hogy a nunciust többé nem érheti olyan 'inzultus',mint tavaly. Ha ugyanis ezeket megadná,az egyházellenes cseh pártok támadnának ellene. Ha garanciaadás nélkül próbálná elintézni a dolgot,ez újabb sikertelenségekhez vezetne,s ezzel kompromittálná magát. Az igaz,hogy ha a nuncius nincs a helyén,a kormány nem gyakorolhat olyan befolyást az egyházi ügyekre,amilyet szeretne,de hát a Szentszéket eddig sem tudta befolyásolni 'tulzó nemzeti és egyoldalu poitikai' céljai elérésében. Az ország katolikusainak azonban azt kell kívánniuk,hogy a nuncius visszatérjen,mert ő a közvetlen irányítójuk egyházpolitikai kérdésekben,az egyház leghivatottabb képviselője. A parlamentben és a közéleti fórumokon követelniük kell a kormánytól,hogy hárítsa el a nuncius visszatérésének akadályait.

A PMH a berlini Vossische Zeitung alapján közli,hogy a cseh–magyar vegyes bíróság ítéletet hirdetett Hadik gróf a földreformmal kapcsolatos perében, elutasítva Hadik képviseletének kifogásait és téziseit,a csehszlovák állam belső ügyének minősítve a földreformot. 'Az ítélet kifejezetten méltatja a csehszlovák földreform szociálpolitikai jelentőségét.'

Hónapokig tartó betegség után 65 éves korában Érsekújvárban meghal Kurucz Ferenc,a helyi kisgazda-társadalom egyik legjelentősebb alakja,a Kisgazda-,Földmíves- Kisiparospárt,majd a Magyar Nemzeti Párt alapító tagja,az MNP országos pártvezetőségének tagja az újvári körzet elnöke,a városi képviselő-testület és tanács tagja,a,helyi Gazdakör alapító tagja,a Gazda-Dalárda elnöke.

A PMH hírt közöl arról,hogy a Vatikán hivatalos lapja,az Osservatore Romano,mely ritkán szokott megnyilatkozni politikai kérdésekben,a londoni kisebbségi konferencia kapcsán cikkben szögezte le a kisebbségek kérdésében elfoglalt álláspontját. A cikk szerint Európa leginkább orvoslandó kérdései közé tartozik ez a kérdés,mert az igazságtalanságok hatalmas gyúanyagot halmoztak föl. A negyvenmilliónyi európai kisebbséginek nincs szava egyetlen nemzetközi szervezetben sem. A kongresszus vészharangot hongatott meg egy egyre vészterhesebbé válható kérdésben.