Késmárkon tiltakozó nagygyűlést tartottak a Szepesi Német Párt és vezetője,Nitsch Andor részvételével,tiltakozásként a Tátrában létesítendő nemzeti parkkal összefüggő kisajátítások ellen. A terv a tiltakozók szerint 'legalább' húsz szepesi és liptói község pusztulását jelentené. Az itt ismertetett memorandumot el kívánták juttatni az illetékes minisztériumnak,a képviselőháznak és a szenátusnak,az országos gazdasági tanácsnak,az illetékes megyei,járási,községi képviselő-testületnek.

A PMH cikke szerint a Kapatendeutsche Partei tízéves fennállásának 'nemrég' Pozsonyban tartott ünnepségén a Szudétanémet Párt prominensei,Konrad Henlein,Frank és Karmasin képviselők és Keil szenátor is beszédet mondtak. Állításaik szerint ha elmaradt volna az 1918-as államfordulat,akkor a magyar nacionalizmus miatt a németség Szlovenszkón és Kárpátalján 'megszűnt,eltűnt és felszívódott' volna. Az elnyomás magyar politikája rafináltan igyekezett a németeket identitásuk önkéntes föladására bírni,a cipszerek például csatlakoztak is a magyarokhoz,és ennek 'csökevénye“ a Szepesi Német Párt politikája. Ezt a szemléletet a Szepesi Német Párt hivatalos lapja,a Karpathen Post is és a Szepesi Híradó is elutasítja. A PMH ez utóbbi lap vezércikkét ismerteti,amely részletesen leírja a cipszer–magyar azonosság kialakulásának folyamatát,kezdve a reformáció és az ellenreformáció idején kezdődő s a Habsburg elnyomás ellen folytatott közös küzdelmekkel. Aki a történelmi előzményeket és a z 1867 utáni helyzetet ismeri,az tudja,'lelki folyamat volt az a szeretet és ragaszkodás,amellyel a cipszerek a magyar nemzettel szemben viseltettek'.Ugyanakkkor éppen az 'elmagyarosodás' idején jött létre a sazepességi német nyellvű irodalom. A Szepesi Híradó egyértelműen állást foglal amellett,hogy a Karpathendeutsche Partei,amelynek élére 1935-től szudétanémet vezetők kerültek,nem akarja megérteni a cipszer álláspontot s azt,hogy a szepesieket 'geopolitikai és mentalitásbeli különbségek választják el' a szudétanémetektől és a nagynémet ideológiától.

A PMH közli a Szepesi Német Párt nemzetiségi,közművelődési és gazdasági követeléseit :,'1. Tekintettel arra a körülményre,hogy a Szepesség nyolcszáz év óta német települési területet képez,kívánják annak ebbeli jellegét elismerni és biztosítani. Kívánják ennélfogva a tulnyomólag némettöbbségü községeknek egy közigazgatási egységben való összefoglalását a legmesszebbmenő közigazgatási,közművelődési és gazdasági önkormányzat megvalósításával. ,2. A Szepesség területén kívül lakó németség részére a közművelődési és gazdasági önkormányzat szintén biztosítandó. ,3. Közművelődési téren kívánják az önkormányzat teljes megvalósítását,szabad és minden korlátozás nélküli elhatározási jogot az iskolaügyekben és nemcsak szabadkezet és a legmesz- szebbmenő anyagi támogatást az iskolaügy fejlesztése terén,de egyúttal az eddig elkövetett sérelmek és károk teljes jóvátételét,értve ezalatt a megszüntetett elemi és középiskolák,különösen pedig a lőcsei német reálgimnázium,továbbá a Szepességre nézve annyira fontos szakiskolák,úgymint kereskedelmi akadémia,szövő- és fémipari szakiskola újbóli felállítását,azonkívül további szakiskolák,nevezetesen mezőgazdasági,fafeldolgozó és vendéglős szakiskolák létesítését,valamint a németnyelvű ipari szakoktatás fejlesztését. ,4. Kívánják a szepességi ipari,bánya- és kohóvállalatok újbóli fejlesztését,továbbá mindazon akadályok megszüntetését,amelyek a Szepesség gazdasági fejlődését meggátolják. Elengedhetetlen jóvátételként követelik a hadikölcsönkötvények beváltását és a háboruelőtti követelések gyors elszámolását. ,5. A szepességi kereskedelem és kisipar részére megfelelő óvóintézkedések foganatositandók. ,6. A szepességi mezőgazdaság részére olyan hathatós segítség nyújtandó,hogy azáltal a korszerű gazdasági módszerekhez teljesen hozzáidomulhasson. Önálló német szövetkezetek létesítése és kifejlesztése elengedhetetlen követelmény. ,7. Követelik az idegenforgalom hathatósabb támogatását és minden akadály elhárítását,amely azt korlátozhatná vagy megbéníthatná. Egyúttal tiltakoznak mindennemű káros és gátló beavatkozás ellen. ,8. A népjóléti intézkedések terén szintén követelik a legmesszebbmenő önkormányzatot,valamint a nyelvi jogoknak és gazdasági érdekeknek teljes érvényesülését.9. Teljes szabadságot követelnek a szepesi német közművelődési és társadalmi egyesületek számára,különösen pedig a korlátozás nélküli gyülekezési és egyesülési jogot s evégett kívánják az egységes,minden fölösleges gát nélküli egyesülési törvény megalkotását. ,10. Kívánják végül,hogy a német nyelvi jogok minden hivatali viszonylatban,különösen pedig a bíróságnál,postánál és a vasútnál teljes mértékben érvényesüljenek.'

A miniszterelnökség meghívására a Szepesi Német Párt elnöke,Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő és volt szebnátora,Varga Omre főesperes kihallgatáson volt a miniszterelnöknél,ismertették a párt álláspontját a folyamatban lévő nemzetiségi tárgyalásokról,és emlékiratot nyújtottak át neki közigazgatási,iskolaügyi,egyházi,pénzügyi és közgazdasági követeléseikről, eszerint 'a szepesi németség teljes mértékben csatlakozik a német és a magyar népcsoportok által benyújtott követelésekhez". ,'A közigazgatás terén a kuriális rendszerű önkormányzatot kívánják a németek,vagyis hogy az önkormányzati intézményekben valamennyi fokon az egyes nemzetiségek alosztályai (kúriái) maguk rendelkezzenek a saját ügyeik felől. ,A kulturális követelések közt a legfontosabb az,hogy a Pozsonyban létesítendő országos iskolatanácsban német osztály legyen,a német iskolák fölött német országos tanfelügyelő álljon,a Szepesség,Körmöcbánya és Pozsony vidéke német iskoláit három német tanfelügyelőség hatásköré alá osszák be. Továbbá kívánják a párhuzamos osztályokként szereplő német iskolák önállósítását,a négyszáz éves múltra visszatekintő lőcsei gimnázium,a gölnici fémipari és a késmárki kereskedelmi és szövőipari iskola visszaállítását s a késmárki líceum mellett az evangélikus német tanítóképző engedélyezését. ,Egyházi téren az emlékirat követeli az evangélikus német szuperintendensi hivatal megvalósítását,.Külön szóvá tették a szepesi német párt vezetői a lelkészek nyugdíjéveinek méltányo- sabb beszámítását olyan esetekben,amikor a lelkészek hosszú évek után megkésve kapták meg az állampolgárságot,s szolgálati éveiket nyugdíjba csak az állampolgárság megadásának napjától számították be,úgyhogy egyesek 20-24 szolgálati évet is vesztettek el. Gazdasági téren az emlékirat a német bankok teljes egyen- jogositását követeli,nevezetesen,hogy ezek a pénzintézetek is jogosítva legyenek közpénzeket betétekül elfogadni. A szövetkezetek számára is megfelelő támogatást kíván a memorandum s az állampolgársági kérdés gyökeres és kielégítő rendezését sürgeti.'