A betegségéből lassan felépülő Szent-Ivány József,az Országos Magyar Kisgazda-,Földmíves- és Kisiparos Párt vezére – Beje,1923. június 23. kelettel – nyílt levelet tesz közzé a Prágai Magyar Hírlapban, ebben a készülő,illetve tervezett törvényhatósági választások kapcsán tulajdonképpen közös programot fogalmaz meg a magyar ellenzéki pártok számára. Erre hívja föl a figyelmet a lap aznapi vezércikke is.A nyílt levél arra figyelmeztet,hogy a negáció és az irredentizmus politikáját a magyaroknak el kell utasítaniuk,az értelmes cél a gyakorlati munka,a nemzeti kisebbségi jogok biztosításának kiharcolása és a többi szlovenszkói nemzetekkel együttesen a prágai centralizmus legyőzése,az autonómia megszerzése. Ez gazdasági szempontból is nagyon fontos, ennek értelméről meg kell győzni Szlovenszkó lakosait. A parlament mai összetétele nem felel meg a lakosság politikai meggyőződésének,ezért is nagy horderejű,ha a centralista pártok elveszítik a községi választásokat. Az autonómiáért való küzdelmet a magyarok sokáig nem tekintették fontosnak a kisebbségi jog szempontjából,részben azért,mert annak gyakorlatba való átültetését Prágától várták,miközben az önkormányzat bevezetéséért küzdő Hlinka-féle párt nacionalizmusa taszította és óvatosságra intette őket. Mára beigazolódott,hogy az önkormányzat az együtt élő nemzetek közös érdeke,s ha többséget kap a választásokon,egyben az is nyilvánvaló lesz,hogy nem 'egy kisebbség programja,vagy jelszava'. Fontos cél Csehszlovákia és Magyarország viszonyának rendezése,a két ország közötti gazdasági és politikai kérdésekben való megegyezés is. A kisgazdapárt saját programjával indul a választásokon,de barátságos viszonyt kíván fönntartani és kooperálni szeretne az Országos Keresztényszocialista Párttal,a Szepesi Német Párttal és a magyar jogpártokkal. A konkrét programból Szent-Ivány ezután a gazdasági élettel összefüggő részeket ismerteti. Lényeges,illetve két év múlva válik aktuálissá,hogy már ekkor az agrárvámok behozatala mellett foglal állást.

Az Országos Hivatal november 9-én publikált rendelete értelmében két és fél év után megszüntetik Rimaszombatban a kormánybiztosi rendszert,a város visszakapja önkormányzatát. Falragaszok hirdetik,hogy december 4-én megtartják a községi választást. A jelöltlistákat november 20-áig kell benyújtani. A város polgársága a kormánybiztosi rezsim kezdete óta küzd Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő vezetésével az önkormányzat visszaállításáért, Daxner Vladimir állami közjegyző mint kormánybiztos (ugyanis) tetemes költségekbe verte a várost – milliós szerződéseket kötött a polgárság tiltakozása ellenére, pl. a rimaszombati villanytelepet eladta a közép-szlovenszkói közhasznú villamos részvénytársaságnak. Az Országos Hivatal most belátta,'hogy a kormánybiztosi rezsim fenntartása teljesen tarthatatlan'.

A kormánybiztosi rezsim utáni első választott képviselő-testület alakuló ülése és polgármester-választás Rimaszombatban,a városházát megszálló rendőrségi készültség közepette. Húsz szavazattal polgármesterré választják a magyar pártblokk,a zsidó párt és a 'Micsura-párt' közös jelöltjét,dr. Eszenyi Gyula városi főorvost (aki a rimaszombati református egyház főgondnoka is). A csehszlovák pártok közös jelöltje,dr. Hudiczius István szociáldemokrata 9,a kommunista Réthy István 7 szavazatot kapott. Első helyettes bíró 20 szavazattal dr. Bartos Gyula járásbírósági elnök ('Micsura-párt'),második helyettes Löcherer Géza dr. ügyvéd (keresztényszocialista). [Emil] Hanes járásfőnök óvást jelentett be,mert a választás nem szavazólapokkal,hanem név szerinti szavazással történt, ennek dacára a bizottsági választások is megtörténtek,majd az egészet megismételték,most már szavazólapokkal.

Törvényhatósági választások Csehszlovákiában. A PMH az egyesült Magyar Párt döntpő választási győzelmét emlegeti. Pozsonyban autonomista többség került be a törvényhatóságba,a magyar községekben százszámra a Magyar Párt győzött. A kommunista és a szocialista pártok a cseh területeken erősödtek,magyar területeken nagy vereséget szenvedtek. A PMH részletes választási listákat közöl. A Szudétanémet Párt a csehországi német szavazatok több mint 90%-át szerezte meg. Henlein pártja után a magyarok erősödtek meg a legnagyobb mértékben, a magyar városokban a szavazatok száma 36'1 százalékkal,a községekben 45'9 százalékkal nőtt,s a magyar választók sok helyütt ' többszörösen túlhaladják a népszámlálási adatokat'.