A Szlovenszkói és Ruszinszkói Református Egyház Egyetemes Konventjének megbízásából küldöttség érkezik Prágába,hogy a kormánnyal tisztázza a református egyház helyzetét és sérelmeit,illetve – a 29-i cikk szerint – rávegye az államvezetést,hogy tegyen valamit 'a vallásszabadság szentségének megóvása érdekében'.Ezt a helyzetet Péter Mihály két héttel korábbi cikke ismertette. Eszerint a háború utáni passzivitás a békeszerződés megkötéséig tartott,utána az egyház elkezdett szervezkedni,megalakultak az egyházkerületek,a konvent mint legfőbb közigazgatási hatóság,sőt,október 8-án megkezdődik a törvényhozó testületnek,a zsinatnak a működése is Léván,hogy a korábban érvényben volt egyházi törvényeket az új helyzetre alkalmazza. (A 29-én megjelent cikkből már kiderül,hogy ez még csak igen távoli terv. A küldöttség föltehetően nem tudott tárgyalni Masaryk elnökkel,mert az nem tartózkodott az országban. E cikkben már az szerepel,hogy 'Az őszre tervezett zsinat megtartására vonatkozó kérelmet a magyarság egyenesen Masarykhoz intézte s az erre vonatkozó kérelmet el is küldötték Kapriba a köztársaság elnökéhez.'),A zsinatot előkészítő konvent május 17– 18-án Pozsonyban átnézte a törvényeket,ahol kellett,törvényjavaslatokat készíttetett, a zsinattartás engedélyezésére kérvényt visz fel a köztársaság elnökéhez Prágába (ez az engedélyezés az ő jogkörébe tartozik). A küldöttséget Czinke István püspök és Lukács Géza egyházkerületi főgondnok vezetik,tagjai még Idrányi Barna és Péter Mihály konventi tagok. Több memorandumot is visznek magukkal,mert a kormány animozitással viseltetik a református egyház iránt – noha demokratának tartja magát,az egyház pedig valódi népegyház,a történelemben először a kálvinista egyház írta zászlajára a demokráciát,a szabadelvű demokratikus államkormányzásra pedig a kálvini egyházalkotmány mutatott először példát. Az bizalmatlanság oka a kormány részéről az egyház magyar volta, nem tudnak felemelkedni arra a magaslatra,ahonnan beláthatnák,hogy Csehszlovákia nemzetiségi állam,amelyet nem veszélyeztet a kisebbségek kultúrája.A Prágában átadandó memorandumok közül a szerző néhányat ismertet. Az első az 1919–1920. évekből elmaradt államsegélyekre vonatkozik. Az elmaradás hivatalos indoklása az,hogy a református lelkészek csak a békeszerződés ratifikálása után tettek hűségfogadalmat,ezért nem jár nekik az államsegély ezekre az évekre. Ezzel szemben az akkori református püspök és a minisztérium között írásbeli megállapodás született,amely azt tartalmazta,hogy a miniszter az elmaradt államsegélyeket kiutalja. (Ezekből a pénzekből egyébként a szlovák nyelvű egyház lelkészei – feltehetően a szlovák nyelvű gyülekezetekben szolgálatot teljesítő református lelkészekről van szó – kaptak.) 'Nem emlékszünk rá – írja Péter Mihály –,hogy az előző rezsim ily kérdésben különbséget tett volna szlovák,román,szerb között.',Egy másik memorandum azt tárgyalja,hogy a reformátusoknak 'engedtessék meg' egy teológiai akadémia és egy tanítóképző felállítása,addig pedig hadd hozathassanak lelkészeket és tanítókat Magyarországról. Egy ilyen értelmű felterjesztésre Prágából nem kaptak választ,a kormány ugyanis azt szeretné,ha a reformátusok a a pozsonyi szlovák nyelvű [evangélikus] teológiára küldenék fiaikat. (Ahol tehát olyan nyelven tanulnának,amin egy szót sem értenek.) a konvent tehát ragaszkodik a teológiához és a tanárképzőhöz,és fenntartja a középiskolák létesítésére vonatkozó igényét is,hiszen nincs egyetlen középiskolája sem.Memorandum tárgyát képezi a lelkészek nyugdíja,özvegyek,árvák segélye,az egyházi közigazgatás költségeinek fedezése – az 1848:20. tc.-ben foglalt alapokon (amelyek az állam kötelezettségeit tartalmazzák).Nagyon sok sérelem éri az egyházi iskolákat is,ezeket az egyház autonómiája ellenére a kormány úgy tekinti,mintha államiak volnának,a konvent 'e tekintetben konkrét sérelmeket sorol fel,amelyek protestáns egyházunk gyászévtizedére emlékeztetnek'. Tiltakoznak a felekezeti és az állami iskolai tanítók közötti különbségtétel ellen – amely a fizetés kérdésében érvényesül –,továbbá a lelkészekkel,tanítókkal szemben jog- és törvényellenesen gyakorolt kivételes intézkedések ellen. A református egyház célja a konszolidáció,de ehhez a két tényező kölcsönös megértése kell.

A PMH idézi a Lidové Novinyból: 'A pásztorlevél kiadása előtt két nappal tudomására jutott a kormánynak,hogy a szlovenszkói püspökök azt kihirdetik. A miniszterelnök Dolanský dr. igazságügyi minisztert bízta meg azzal,hogy Marmaggi nunciussal a pásztorlevél visszavonása érdekében tárgyaljon. Dolanský miniszter intenciójának eredményeképpen Marmaggi nunius táviratot intézett a szlovenszkói püspökökhöz,hogy a pásztorlevelet ne hirdessék ki. Más értesülések szerint Marmaggi nuncius távirata kétértelmű volt,ami az eredményen is meglátszott: egyes püspökök kihirdették a pásztorlevelet,mások nem. A legközelebbi minisztertanács aztán utasítást adott az illetékes szakminisztereknek,hogy a pásztorlevelet kihirdető püspökök ellen a szükséges lépéseket tegyék meg. Ezek után Marmaggi nuncius [fölkérte] a cseh és morva püspököket,hogy a szlovenszkói püspökökkel szolidárisnak jelentsék ki magukat,s ez meg is történt. Marmaggi nunciusnak azt vetik a szemére,hogy állandóan elodázza,sőt lehetetlenné teszi a cseh kormánynak a Vatikánnal való megegyezését az egyházpolitikai kérdésekben.'

A PMH cikke szerint a szlovenszkói magyar evangélikusok orgánuma 'legújabb számában' az egyházi ünnepnapok eltörlésével kapcsolatos problémákról ír: 'Azt mondja,hogy a [szlovák] katolikusok sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel,csak az evangélikusok hallgatnak. Jánoska püspök ugyan a tizenkettedik órában igen szerény hangon arra kérte a kormányt,hogy legalább a nagypénteket vegyék be az ünnepek közé,lévén a nagypéntek nemcsak az evangélikusok,hanem az egész keresztény világ ünnepe. A kérelmeket azonban a kormány semmibe vette.' []

A PMH ismerteti a Národni politika 'értesülését',mely szerint a Bund der Landwirte benyújtotta Josef Mayer és dr. Georg Hanreich mandátumának elvételét célzó petícióját. [A két német képviselő ellenezte,hogy a párt belépett a kormánykoalícióba.]A választási bíróság kiadta a vádiratot a két képviselőnek,ellenvélemény benyújtására 14 napot kaptak.A petíción állítólag föl van tüntetve,hogy a választási blokk többi pártjai – a Német Iparospárt,a Magyar Nemzeti Párt és a Szepesi Német Párt – is támogatják,de ha ez igaz,akkor azt feltétlenül vissza kell utasítani,ugyanis a két utóbbi párt nem adott hozzá felhatalmazást.

A rozsnyói kultúrházak 8 éve katonai célokra vannak lefoglalva. A PMH híre szerint Michal Bubnič rozsnyói püspök beszédet tartott a helyi Katolikus Legényegylet díszelőadásán,s szóvá tettek az kultúregyletek [és egyéb épületek] – pl. a Legényegyesület székháza,a premontrei gimnázium – tarthatatlan helyzetét.

Kassa város képviselő-testülete az elhunyt Polák Gyula helyére megválasztja alpolgármesternek Tost Barna plébánost,az OKP tagját.

A Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség közgyűlése Pozsonyban Bándy Endre lévai főesperes mint egyházi és Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő mint világi elnök vezetésével. Szent-Ivány megnyitó beszédében utal a szövetség tízéves múltjára,de fontosabbnak tartja az elkövetkezendőkre való fölkészülést: 'A megujhodás korát akarom hozni a mi munkánkban és programot adok. Az első feladat magyar evangélikus egyházaink organikus összefogását keményre kovácsolni a magyar evangélikus szövetség keretében.' Fontos szerepet szán az ifjúságnak,fölemlíti a szövetség állandó követelését,a magyar evangélikus egyház egyenjogúságát a szlovenszkói evangélikus egyetemes egyház kebelében. 'Demokráciával született egyházunk organizmusát nem engedjük elveszni és tiltakozunk az oktroj ellen.' Megerősíti,hogy nem mondanak le a magyar egyházmegye megteremtésének igényéről, a belmissziói munkában modern eszközöket fognak alkalmazni.Lic. Fizély Ödön titkár jelentésében elhangzik,hogy a zsinati törvényeket revideálni kell,a németek és a szlovákok már beadták erre vonatkozó kérvényüket a püspöki karhoz, mindkettő megfeledkezik a magyar egyházmegyéről,a németek szerint két szlovák és egy német püspökséget kell felállítani. E jelentésben szerepel,hogy a magyar egyházmegyét célzó memorandum kidolgozásához jogügyi bizottságot választottak dr. Törköly József nemzetgyűlési képviselő vezetésével, ennek tagjai Schmid István,Fábry Viktor és Fizély Ödön.A tisztújítás során ismét Bándyt és Szent-Iványt választják meg elnököknek.Kiemelendő,hogy a szövetség megalakulása óta először fordul elő,hogy a szlovák evangélikusok elküldték megbízottjukat – Milos Hodža modori evangélikus esperes személyében.