A PMH 'tíznapos évnyitó hírlapi háború'-nak nevezi a cseh koalíciós pártok sajtójának január eleji éles polémiáit,és idézi-ismerteti az agrárpárti Venkov erről írt cikkét: 'Amit most a csehszlovák sajtó csinál,az nem politikai vita. Tiz nap leforgása alatt politikai életünk legsötétebb,legkínosabb s legalacsonyabb sajtókampányának voltunk a szemtanúi." ,,A kormányelnököt megvádolták azzal,hogy állami pénzből pénzel egy lapot,az agrárpárt elnökét megvádolták azzal,hogy a cikkét nem ő irta,cikkét szándékosan félremagyarázták,a pártot magát megvádolták azzal,hogy zsarolni akar. A Lidové Listy egyenesen azt hazudta,hogy a köztársasági agrárpárt a föld törvényének ideológiáját a német hitlerizmusból vette át. Ez a vita lehangoló és kínos.' ,Az ellenzéki és a kormányajtó közötti viták természetesen ugyanígy nélkülözik az objektivitást. A sajtóháború 'csattanója': a csehszlovák kommunista párt első pártelnökségi ülésén olyan határozatot hoztak,amely gyakorlatilag a koalícióhoz való csatlakozás igényét tartalmazza,mert 'a jubileumi évben a köztársaság nem szabad hogy jobbra kiszélesített kormányt kapjon,hanem ellenkezőleg,következetesen demokrata,antifasiszta és a népuralomért harcoló kormányt".

A PMH sajtószemléjéből kiderül,hogy a csehszlováki belpolitikai érdeklődés központi kérdésévé a kisebbséggekkel való tárgyalások terve vált. A cseh orgánumok szerint döntő lépésre van szükség e téren – egyedül a kommunisták ellenzik a szudétanémetekkel való tárgyalásokat. A magyar aktivista sajtó sem tiltakozik a magyar ellenzékkel való tárgyalások ellen,sőt sürgeti őket. A miniszterelnök fogadta a cseh nemzeti liga és a kommunisták képviselőit,és a kormány politikai bizottsága is ülést tartott.A Venkov összegzi a kisebbségekkel való tárgyalások lefgfontosabb pontjait: ,'1. A községi választások megejtése. Valószínűleg részletekben kerül reájuk sor. Szükség szerint egyidejűleg ki kell küszöbölni a pártfeloszlatási törvény következményeit,mert ezáltal igen sok volt pártfunkcionáriust megfosztottak a működés lehetőségétől s éppen azt a politikai réteget,amely minden nemzetnél a legaktívabb.' ,2. Könyv- és folyóiratbehozatal. . ,3. Közkegyelem kérdése. Körülbelül 900 embert érint, nem vonatlkozhat az állam biztonsága ellen elkövetett bűncselekményeket,hazaárulást vagy kémkedést elkövetőkre. ,4. Iskolai önkormányzat.5. A magasabb rendű önkormányzat kérdése. Itt az egyik fő probléma,hogy nehéz a nemzetiségi járások határát meghúzni.6. A németek által követelt nyelvi intézkedések.–,Az egyik legjelentősebb cseh közíró,Fedinand Peroutka a Prítomnostban írja,hogy a németkérdésben a cseh jobb- és baloldal egyaránt illúziókban ringatta magát. A jobboldal azt hitte,hogy nem lesz szükség a kisebbségi kérdés rendezésére,a baloldal viszont alábecsülte a Henlein pártját. 18 évem az alkotmányozás idején volt a legkedvezőbb a németkérdés rendezésére. De már annak is 12 éve,hogy a németek először beléptek a kormányba. A legerőletátóbb hazafiak,akik akkor hirdették a megegyezés szükségességet,amikor Németország még bénult volt,gyanúsítások és terror céltáblájává váltak. Most már egy pángermán párttal kell tárgyalni. Most már nem lehet szó látszatmegoldásról,ma Európában ez a 'legégetőbb kérdés',amelynek rendezését 'várják tőlünk barátaink is,akik hajlandók ugyan védelemben. részesíteni becsületünket és biztonságunkat,nyakasságunkat azonban nem'. Tévednek,akik azt gondolják,hogy Heinlent be lehet vonni a kormányba úgy,hogy ' valami lényegeset adnánk neki'.