A Ruszin Népbiztosság elrendelte a beregi, a máramarosi és az ungi ruszin körzeti tanácsok megszervezését, 1919. április 9-én a Ruszin Vörös Gárda felállítását, 1919. április 12-én közzétette Ruszka Krajna alkotmánytervezetét.

A csehszlovák megszállás alatt levő Ungváron az eperjesi, az ungvári és a huszti ruszin tanácsok Avgusztin Volosin elnökletével tartott közös gyűlésükön megalakították a Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanácsot (?????????? ?????? ??????? ????). Elnök: Beszkid Anton. Alelnökök: Volosin Avgusztin, Sztripszkij Miron és Brascsajko Mihajlo. A Tanács kimondta a Csehszlovákiához való „önkéntes” csatlakozást. A határozatot az Avgusztin Volosin vezette több mint száztagú küldöttség adta át T. G. Masaryk köztársasági elnöknek Prágában. - 1919. augusztus 12.

A Saint-Germain-en-Laye-ban aláírt szerződés értelmében a régió (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék nagyobb része) Podkarpatszka Rusz néven a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került. E szerződés 10–13. cikkelyeiben a Csehszlovák Köztársaság kötelezte magát, hogy a területet önkormányzattal rendelkező autonóm egységként szervezi meg, autonóm gyűlést állít fel, amelynek törvényhozó hatalmat kell kapnia a nyelvhasználat, az oktatásügy, a vallásügy terén, valamint a helyi közigazgatás kérdéseiben. (A csehszlovák törvénykezésben 508. sz., kihirdetve 1921. december 31-én.) - (Masaryk Kárpátalja helyzetéről a Csehszlovákiához csatolás után: „a mai viszonyok magyarázatát a régi rezsimben kell keresni. Ott is magyarosítottak az iskolában és az egyházban, különösen az egyház játszott nagy szerepet ebben és elnyomták a népet. Első kötelességünk, hogy a népet a parlamentáris tevékenység magaslatára emeljük. Mindenekelőtt különbséget kell itt tennünk a magyar és egyéb kisebbségek között. A magyar kisebbség művelt és előjogai voltak a többiekkel, az analfabéta lakosság nagy részével szemben. Ezért kell elsősorban megfelelő számú iskolát adni a népnek, itt tényleg a kulturális ábécével kell kezdeni a munkát. Egészségügyi szempontból is szigorú intézkedésekre és modern intézményekre van szükség, mert valóban ezen a földön kell a keleti járványoknak útjába állni. - Fontos probléma a földreform is. Ennek a végrehajtása Podkarpatszka Ruszban valódi kulturális küldetés, mert a földművelés ott teljesen középkori színvonalon van: egyáltalán nem ismeri a technika lehetőségeit, extenzív és a nép kizsákmányolásán alapszik. [...] Röviden szólva: Podkarpatszka Rusz három alapvető reformra szorul: iskolák felállítására, egészségügyi intézményekre és földreformra. Mikorra ezeket a feladatokat elvégezzük, akkorra az autonómia is érvénybe lép teljes mértékben, ahogyan erre vonatkozóan megegyeztünk.”)

Beregszászban megalakult a Bereg Megyei Kisgazdapárt. Elnök: Rátz Miklós badalói református lelkész. Alelnök: Tóth Bálint beregújfalui gazdálkodó.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „a központi hatóságok későn küldik szét a rendeleteket az első fokú hatóságoknak és hivataloknak. Számtalan esetben megtörtént, hogy a rendeletben kitűzött határidő lejárta után érkezett az akta rendeltetési helyére.”

Egry Ferenc kisgazda pártelnök a sajtón keresztül informálta a magyar gazdákat, hogy megállapodásra jutott a kormányzóval a gabonarekvirálás rendjéről.

A beregszászi és a munkácsi ügyvédek küldöttsége felkereste az igazságügyi referátust, hogy szóvá tegye: a beregszászi törvényszéknél és a munkácsi járásbíróságnál a magyar bírák elbocsátása miatt „valóságos törvénykezési szünet állott be.”

Ungváron ankétra hívták meg a kárpátaljai pártok képviselőit, melynek tárgya a közélelmezés volt. Frankenberg miniszteri tanácsos arról számolt be, hogy a területen a rekvirálást „szabad felajánlásra” csökkentették, bizonyos mértékben kezd jelen lenni a szabad kereskedelem, Ruszinszkó önálló élelmezési egységgé lett, mely Romániából és Jugoszláviából szerzi be az élelmet cukor fejében. Kaminszki József (Földműves Szövetség) felhívta a figyelmet, hogy a szegénység tömeges kivándorláshoz vezet. Korláth Endre (magyar pártszövetség) szerint „a gazdasági sérelmek összefüggésben vannak a magyarság többi sérelmeivel és általában az itteni őslakosság sérelmeivel. Ezeket ketté osztani, eltagolni nagy politikai hiba lenne. […] a magyar földműves nép gazdasági közreműködése hiányzik az itteni terület kormányzatának a munkájából. […] kifejezést kell adnom annak, hogy a magyarságot ma nem lehet részeire tagolni. A magyar kisgazdapárt csak egy szerves része a ruszinszkói magyar pártok szövetségének, a ruszinszkói magyar pártok szövetsége pedig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok szövetségének. Ha tehát a csehszlovák kormányzati rendszer a megértés politikáját keresi, akkor nem széttagolva kell minket tárgyalásokra hívni, hanem a csehszlovák területen élő egész magyarsággal kell annak gazdasági, kulturális és politikai sérelmeiről olyan értelemben tárgyalni, amelyet az érettségénél fogva megérdemel és követelhet.” Korláth memorandumot nyújtott át, mely rámutat, hogy „a gazdasági téren való kívánatos közeledést föltétlenül meg kell előznie a generális politikai sérelmek orvoslásának”. A memorandumban megfogalmazott követelések: l. helyezzék hatályon kívül a statáriumot, 2. nyissák meg Ungváron és Munkácson a magyar gimnáziumot, 3. ismételjék meg a népszámlálást, 4. a kereskedelemben biztosítsák a szabad forgalmat, 5. vegyék ismét alkalmazásba az esküt nem tett és a kiutasított tisztviselőket, 6. vonják vissza a nemzeti színekre és dalokra vonatkozó tilalmat, 7. szűntessék meg az idegenek betelepítését, 8. csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a Kaposi és a Szobránci járás, valamint Zemplén, Abaúj, Sáros és Szepes megyék „idevonatkozó” részeit, 9. szűnjön meg a helyi iparosok kizárása a szállításokból, 10. biztosítsák a helyi kereskedelem érdekeinek védelmét, 11. oldják meg a „nyelvkérdést”.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A kommunista párt a legélesebb harcot jelentette be a rendtörvény ellen. Az egész köztársaság területén hatalmas népgyűléseket tart a párt, melyen nemcsak a kommunista párthoz, de a szociáldemokrata és nem szocialista pártokhoz tartozó munkásság, sőt sok helyen a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárság is részt vesz. - Ruszinszkóban február 25-én folytak le a tiltakozó népgyűlések Ruszinszkó több centrumában Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Nagybocskón, Aknaszlatinán és Szolyván. Ugyancsak ezen a napon volt meg a tiltakozó népgyűlés a szlovenszkói, de szervezetileg a ruszinszkói kommunista párthoz tartozó Csapon is.”

A Magyar Nemzeti Párt képviselői és szenátorai a közigazgatási reformról tartottak értekezletet Prágában. Az MNP a reformtervezettel alapjában egyetért, ám követeli, hogy a közigazgatási területeket, amelyek létesítését a reformtervezet előírja, a volt magyar vármegyék határainak megfelelően rendezzék, a kárpátaljai szojmban a magyar nemzeti kisebbség létszámának arányában vehessen részt. Korláth Endre szerint a ruszinok évszázadokon keresztül küzdöttek a magyarokkal együtt Rákóczi zászlaja alatt szabadságukért. Akkor mi voltunk többen – mondja Korláth – és ők kevesebben, most pedig ők vannak többen és mi vagyunk kevesebben. Ők segítettek nekünk akkor, most pedig mi segítünk nekik, és megyünk velük a közös szabadság kivívásáért, úgy mint őseink tették.

Ungváron megalakult a Ruszinszkói Magyar Újságírók Szövetsége. A szindikátust Dzurányi László elnök és Kasztor Ernő ügyvezető képviselték. Elnök: Havas Emil. Alelnök: Kovács Béla. Titkár: Garas Nándor. Pénztáros: Bálint Miklós. Ellenőrök: Rácz Pál, Simon Menyhért. Választmányi tagok: Voith György, László Ernő, Zombory Dezső, Katrics József, R. Vozáry Aladár. ~ Csehszlovákia és Magyarország kereskedelmi szerződést kötött a legnagyobb kedvezmény elve alapján (érvényben maradt 1930. december 15-ig).

Kilépett a medréből a Tisza, a Latorca, az Ung, a Laborc. A kár tetemes. Kárpátaljára látogatott Jan Černy miniszterelnök és Slavik földművelésügyi miniszter, hogy végigjárják „az árvizek és jégverések sújtotta vidékeket”.

A Kárpátaljai Magyar Színtársulat Ungváron bemutatta Fülöp Árpád ungvári gimnáziumi tanár – Köszörű Károly szerint a „csendes visszavonultságban, reklámmentes levegőben hangyaszorgalommal munkálkodó nagy költő” – Kapisztrán című színművét.

Petrigalla Péter polgármester Prágában tárgyalt arról, hogy Munkács legyen Podkarpatszka Rusz közigazgatási székhelye.

Ungváron megalakult a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület. Elnök: Szerényi Ferdinánd. Alelnökök: Mónus Gyula, Balogh Sándor, Bán János, Nagy Gáspár. Főtitkár: Kormos Gerő.

A Prágai Magyar Hírlap írta: az igazságügy-minisztérium azzal az indoklással, hogy a beregszászi törvényszék kerületének nagy része Magyarországra esik, a törvényszéket megszünteti és kerületét részint a huszti, részint az ungvári törvényszékhez csatolja. Ezentúl Beregszásznak sem törvényszéke, sem járási hivatala nem lesz.

A prágai parlament ülésén kiosztották a képviselőknek a Kurtyák-párt által kidolgozott autonómia-tervezetet, amit támogatnak a magyar keresztényszocialista, a magyar nemzeti, a német nemzeti és a német nemzetiszocialista pártok is.

A Duchnovics Társaság nagy ünnepség keretében állított szobrot Munkácson Alekszandr Mitrák papköltőnek.

A kormány rendeletet bocsátott ki az 1914–18. évekbeli politikai üldözés miatti károk megtérítéséről, valamint a háború és a háború utáni időkben okozott károk felszámolásáról. A kár megtérítésére azok is igényt tarthatnak, akik Kárpátalja román megszállása következtében szenvedtek kárt.

A munkácsi városi tanács határozatban mondta ki, hogy „a város szükségesnek találja a magyar tannyelvű párhuzamos gimnáziumi osztályok létesítését, Munkács arra a legteljesebb mértékben jogosult.” Az ügyben Rozsypal Antonínhoz, a kárpátaljai Országos Hivatal elnökéhez és Ivan Dérer iskolaügyi miniszterhez küldik Péter Zoltán orvost és Petrigalla Péter polgármestert.

Nagyszőlősön a kárpátaljai magyar dalárdák részvételével megrendezték az I. országos magyar dalos ünnepélyt. - 1934. március 11.

Korláth Endre kárpátaljai szenátor interpellációt nyújtott be az iskolaügyi miniszterhez, melyben tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a június 2-i ungvári revízióellenes tüntetésen a kárpátaljai tanügyi referátus hozzájárulásával az iskolások is részt vehetett. „Pedagógiai szempontból helytelen, hogy az ifjúságot politikai tüntetésekbe vonják be.” ~ A Kárpátaljai Magyar Színtársulat vezetéséről lemondott Juhász Árpád, a helyébe Nádas József lépett. - 1933. június 17.

éa 1940. május 17. között Beregszászban naponta 800-1100 személy részére szolgáltattak ki egyszeri ebédet.

Ung vármegye törvényhatósági kisgyűlésén döntést hoztak Radvánc és Gerény-telep Ungvár thj. városhoz csatolásáról, Palágy és Palágykomoróc egyesítéséről Palágykomoróc néven, Nagyszelmenc és Kisszelmenc egyesítéséről Nagyszelmenc néven, megalakították a törvényhatósági testnevelési bizottságot, a vármegye hordójelző hivatalát.

Megay László polgármester felhívása Ungvár lakosságához: „Régi szokás, hogy a keresztény lakosság a húsvéti ünnepek alkalmával húsvéti tojást készít. A mai háborús világban ezt a szokást nem lehet folytatni. A nemzetnek minden élelmiszerkészlettel takarékosan kell bánni. […] Felhívom ezért a város lakosságának a figyelmét, hogy a húsvéti tojás készítéséről ebben az évben mondjon le.”

Beregszász város vezetése figyelmeztette a lakosságot: a legszigorúbban tartózkodjon „a bankettezéstől, a lakomáktól, a társasvacsoráktól.” Aki „ilyen eszem-iszomokat fog rendezni, a legszigorúbb büntetést vonja magára.”

Megalakult a Magyarországi Görögkeletiek Országos Jóléti Egyesülete. Elnök: Popoff Mihály nagyprépost, érseki helynök.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: megnyílt a Tisza záróvonala, bevonulhatnak csapattestükhöz azok, akik a lezárás miatt ezt nem tehették meg, megindult a vasúti közlekedés Budapestre, az utazáshoz a csendőrség által láttamoztatott arcképes igazolvány szükséges, zsidók további intézkedésig vonaton nem utazhatnak.