T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (Üzenet a nemzetgyűlésnek és a kormánynak): „A párizsi béke nem szervezte meg Európát pontosan a nemzetiségi elv alapján. Ez az elv volt ugyan a vezérlő elv, de mellette érvényesült – jelentős mértékben – a történelmi elv is. S éppen köztársaságunk mutatja meg gyakorlatilag, hogyan kapcsolták egybe a nemzetiségi és történelmi elvet köztársaságunk alapításánál. Más nemzetek jelentős részei élnek velünk. Kölcsönös viszonyunkat a humanista program szabja meg, kisebbségeink az igazi nemzetköziség szervei lehetnek. A kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolat köztársaságunkból példaképet csinálhat Európa és az egész emberiség részére.”

J. Pesek tanügyi referens értekezletet tartott, melyen kijelentette: nem lesz állami magyar tannyelvű gimnázium Ungváron, a folyó tanévben a ruszin gimnáziumban fenntartják a még meglevő III–VIII-ikos magyar párhuzamos osztályokat azzal, hogy oda új tanulók nem vehetők fel, így a magyar oktatás fokozatosan megszűnik. A meglevő magyar osztályokban a volt kir. kat. főgimnáziumból átvett tanárok fognak tanítani. A római katolikus hitközség akkor nyithat magángimnáziumot, ha az ahhoz szükséges minden feltételnek önerőből eleget tud tenni.

Az ausztriai Bruckban Teleki Pál magyar és Eduard Beneš csehszlovák miniszterelnök a két ország gazdasági közeledéséről tárgyalt. Június 10–23. között Bánffy Miklós külügyminiszter és E. Beneš miniszterelnök ugyanerről a csehországi Marienbadban tanácskozott.

Korláth Endre a ruszinszkói magyar pártok nevében a következő felhívást tette közzé: „Polgártársaink és Testvéreink! Magyarok és Ruszinok! Az idő múlik és mi lassan de biztosan sorvadunk, pusztulunk a nagy nyomás alatt. Tovább már nem tűrhetjük ezt! Van még a helybeli kormányzóságon kívül egy magasabb fórum is, ahol a tisztultabb politikai belátás és elfogulatlanabb ítélet nekünk, Ruszinszkó őslakosainak föltétlenül igazságot fog adni. Ez a Köztársasági Elnök személye! - A ruszinszkói magyar pártok szövetsége elhatározta, hogy jogaink, kívánságaink és sérelmeink orvoslása érdekében egy hatalmas küldöttséget vezet a köztársasági elnök elé […] Jelentkezzetek minél számosabban”.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap tudósítója felkereste G. Zhatkovych-ot, hogy megkérdezze: önként mondott-e le a kormányzói tisztről. A lap másnapi számából kiderül, hogy Zhatkovych kitérő választ adott. „Hangsúlyozta, hogy a lemondásra kényszerítve van, mivel nem lévén elegendő hatáskörrel felruházva, nem képes megvalósítani Podkarpatszka Rusz részére szerződésileg és ígéretekkel biztosított autonómiát. Ezenkívül a határok kérdésében sem tud megállapodásra jutni a prágai kormánnyal. Lemondását indokoltan azzal terjesztette a köztársasági elnök elé, hogy állását IV. 1-jén föltétlenül át akarja adni az utódjának. Ezért tegnap táviratilag ismét megsürgette az ügyet.”

Részlet T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (üzenet a nemzetgyűlésnek): „Podkarpatszka Rusz a leginkább elhanyagolt terület. A háború előtti magyar abszolutizmus és magyarosítás kihatásait éppen Podkarpatszka Ruszban érezzük leginkább. Ott sokkal inkább, mint Szlovenszkóban. A podkarpatszka ruszi polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni. E tekintetben igazgatásunk derekas munkát végzett. Zsatkovics kormányzó minduntalan megerősítette előttem, hogy a podkarpatszka ruszi közigazgatás tisztességes, sokkal tisztességesebb, mint amilyen a régi rezsim alatt volt. - De Podkarpatszka Ruszban nagy előszeretettel művelik az ún. magas politikát. Kivált az intelligencia jelentős része, amely elidegenült a néptől, űz meddő pártpolitikát a politikátlan nép rovására. - Podkarpatszka Ruszban, mint Szlovenszkón is, végre kell hajtani a földbirtokreformot, de ugyanakkor a népet meg kell nevelni a földművelésre, eddig a túlságosan külterjes gazdálkodást szokta meg, kivált a legelőgazdálkodást. Magától értetődik, hogy eredményes közigazgatási reformok a lakosság műveltségét követelik meg, az iskola és a közművelődési tevékenység ezért oly halaszthatatlan követelés. E tekintetben már szintén sokat végeztünk, de három év alatt nem lehet behozni, amit egész korok hanyagoltak el.” „Nézetem szerint a cseh–német kérdés a legfontosabb, sőt tulajdonképpen csak ez az egy kérdésünk van. Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz kérdése sokkal könnyebb. Nemzeti kisebbségeink kérdésénél meg kell különböztetnünk kisebbségeinket kvantitás és kvalitás alapján. Sablonos megoldás nem lehetséges.” „A republikánus és demokratikus politikának minden téren kulturálisnak kell lennie a szó legjobb értelmében, igazi demokrácia műveltség nélkül lehetetlen.”

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Ruszinszkó legmagyarabb városa Beregszász. Ha pedig a csehek részéről ok nélkül ruszinoknak tartott görög katolikusokat, úgyszintén a hivatalosan zsidó nemzetiségként kezelt izraelitákat is magyaroknak vesszük, aminthogy a tényleges helyzetnek megfelelően azoknak is kell vennünk, egyenesen színmagyar városnak is mondhatjuk, ahol csak a tisztviselők és a katonák nagyobb része tartoznak más nemzetiséghez. A ruszinszkói magyarságnak és a volt magyar kultúrának tehát Beregszász a természetes középpontja. - Beregszász e szép és fontos feladatnak – sajnos – nem tud, helyesebben mondva nem akar megfelelni. Beregszász városa Ruszinszkó magyar kultúréletére nézve ma semmiképpen sem az a név, amely a vérkeringést az egész szervben irányítja, amire pedig fekvésénél és múltjánál fogva tagadhatatlanul hivatva van.”

A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa Prágában rendkívüli közgyűlésen „visszaállította a ruszinszkói kerület működését.” ~ Ungváron értekezletet tartottak a római katolikus papok, melyen követelték a kongrua-törvény módosítását.

Kassán megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dalos Szövetség. Kárpátaljáról Munkács és Nagybereg magyar dalos egyesületei képviseltették magukat. A szövetség védnökei: Takács Menyhért (Jászóvár), Giller János (Losonc), Polchy István (Beregszász). Elnökök: Konrády Lajos, Jankovics Marcell (Pozsony), Egry Ferenc (Kisgejőc), Kövy Árpád (Losonc).

Kárpátaljai ellenzéki képviselők memorandumot nyújtottak át a miniszterelnöknek a cseh agrárpárt ruszinszkói politikája ellen, amit gyarmati politikának minősítettek.

Beregszászban a kárpátaljai szőlőbirtokosok, borszövetkezetek és gazdasági társulások képviselői nagygyűlésen vitatták meg a súlyos gazdasági helyzetből adódó nehézségeket.

Eduard Beneš külügyminiszter kárpátaljai útjának első állomására, Ungvárra érkezett. Ungvári beszédében kijelentette: „az autonómia ügye súlyos pénzügyi kérdést jelent”, „Podkarpatszka Rusz először a republikáé és aztán az idevaló népé.”

Ungvárra érkezett Teleki Pál miniszterelnök Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, Incze Péter osztálytanácsos és Bródy András társaságában. Innen Szobráncra, Munkácsra, Beregszászra, Husztra, Ökörmezőre, Szolyvára és a Vereckei szorosra vitt az útjuk. Teleki elhangzott beszédeiben kiemelte a magyar–ruszin történelmi sorsközösséget, a politikai és lelki kiengesztelődést, a közelmúlt szükséges feledését. ~ A Magyar Nemzetben Ferdinandy Mihály fejtette ki elképzeléseit a kárpátaljai autonómiáról, az Új Magyarságban Milotay István fogalmazta meg annak szükségességét.

Volosin Avgusztin Berlinbe érkezett. ~ Kozma Miklós varsói beszédéből: „Ez év március 16. óta ott messze délen, az Erdős-Kárpátok ormain egymás mellé leszúrt lengyel és magyar zászlókat lenget a Kárpátok tavaszi szele. […] A trianoni béke a feltámadt Lengyel- és megcsonkított Magyarország közé beszúrta a Ruszinszkót, mint a csehszlovák állam egyik területét. […] ez a probléma megszűnt probléma lenni […] köztudomású, hogy Masaryk és Beneš a Ruszinföldet nem azzal a gondolattal akarta Csehszlovákiához csatolni, hogy azt örökre megtartsák, hanem azért, hogy azt alkalmas időben Oroszországnak átengedhessék. […] Időszerű kérdés, hogy Magyarország milyen berendezést fog adni a Ruszinföldnek. Magyar alapvető tétel, hogy a ruszin terület a magyar Szent Korona integráns része. Ruszinszkó van, de ruszin–lengyel határ nincs, csak lengyel–magyar határ. De van Magyarországon ruszin nép és Ruszinföld, amely meg fogja kapni mindazt, amit magyar őszinteséggel nehéz időkben nekik ígértünk és amire szüksége van. Meg fogja kapni mindazokat a szabadság- és egyéb jogokat, amelyek ellentétben a cseh kirakat-autonómiával és a mögötte folyó kizsákmányolással a ruszin nép tényleges, népi és gazdasági szükséglete.”

Kozma Miklósnak a kormányzói biztosi hivatal átvételekor elhangzott beszédéből: „Kárpátalja sorsa tehát éppen úgy, mint bármily más országrészé, a magyar sors függvénye. Ez a gondolat lesz alapja és vezérlő eszméje kárpátaljai működésemnek. […] Az ország határain túl nyúló politikát kizárólag és egyedül a magyar kormány csinálhat. Aki ilyet mégis megkísérel, az idegen célok politikai ügynöke és lakat alá való. […] Felekezeti villongásokat tűrni nem fogok. […] A honvédelmi kötelességek teljesítése első kötelesség. […] A tisztviselőktől a néppel való érintkezésben a legudvariasabb modort és szívélyes előzékenységet várok el. A néppel való érintkezésben a hivatalnokok a nép nyelvén beszéljenek. […] De nem szorul magyarázatra, hogy a más nyelvű magyar állampolgároknak, bár számukra a magyar nyelv megtanulása nem kötelező, annak tudása a legnagyobb előnyükre válik, mert lehetőséget és könnyebb boldogulást ad. A magyarul még nem tudó tisztviselők esete más. Tőlük meg kell kívánni, hogy a magyar nyelvet minél előbb megtanulják. […] Megkövetelem tehát, hogy a nyelvhasználatból senki ne csináljon politikai kérdést […] és csupán gyakorlati kérdés jellegét kapja. […] minden, a magyar állameszmétől és nemzethűségtől történő elhajlás a legsúlyosabb megtorlás alá esik. […] Kárpátalja intelligenciájának is van egy nagy átka, éspedig az egymás közötti veszekedés és visszavonás. […] A jövőben tehát szűnjön meg minden vádaskodás és kölcsönös befeketítés, annál is inkább, mert ma már nem akad egy ember sem, kinek egyéniségével, érdemeivel, hibáival, vagy esetleg bűneivel is ne lennénk tisztában. - Zsidókérdés Kárpátalján is van. Sőt a zsidóság számarányánál fogva még fokozottabb mértékben van, mint az ország többi részében. A zsidókérdésben hozott törvényeket és rendeleteket valamint a kormány politikáját teljes mértékben érvényesíteni fogom, de nem tűrnék el esetleges egyéni akciókat. - Kárpátaljának gazdasági kérdései különösen érdekelnek. […] Az állattenyésztés feljavítása […] a szövetkezeti mozgalom kifejlesztése […] A papság és a tanítóság magatartása […] Nemzeti és államhűségi szempontból tehát fokozottabb mértékben esik latba, mint másoké. […] A kormány politikáját és intencióit a magam módszereivel fogom érvényesíteni.” „Nem ismeretlenül jöttem ismeretlen helyre. […] Iskoláim egy részét is itt, Ungvárott végeztem […] Úgy érzem, hogy az egykori kisfiú hazatér”.

Eduard Beneš beszéde a londoni rádióban a Kárpátok térségébe induló katonákhoz: „A háború után új köztársaságunk lesz – jobb, sokkal demokratikusabb, sokkal népibb. Ez mindenekelőtt a csehek, szlovákok és kárpátukránok nemzeti állama lesz. Köztársaságunknak München előtti határai lesznek.”