Románok, csehek, szlovákok, lengyelek, ruszinok és délszlávok közös kongresszust tartottak New Yorkban.

Beiktatták hivatalába T. G. Masarykot, a Csehszlovák Köztársaság első elnökét. ® 1920. május 27.

február 17-ig Rómában tartózkodott Illés József budapesti egyetemi tanár, hogy „közbenjárjon a pápánál a felső-magyarországi görög katolikus rutének érdekében”. Ez idő alatt átadta a szentatyának Szabó András máramarosszigeti vikárius és Hodinka Antal egyetemi tanár suplicatióját, találkozott Septicki lembergi bazilita rendi érsekkel, aki ígéretet tett, hogy az ungvári Szent Bazil rendi atyákon keresztül fog tudakozódni Papp Antal római katolikus püspöki helynöktől a skizma felől. Illés 1921. március 18-án tett jelentést küldetéséről Budapesten a miniszterelnökségnek. A jelentésben a legfőbb eredménynek azt nevezi, hogy ígéretet kapott, miszerint „a munkácsi és eperjesi egyházmegyék sorsában mindaddig változás nem történik, míg a jurisdictio kérdésében az orientális congregátió nem dönt”. Illés ír arról, hogy a csehszlovákiai „ruthén kérdés számára külön társadalmi szerv szükséges”. Erre a feladatra vállalkozik a Rákóczi Szövetség, melynek munkaprogramjában a következő pontok szerepelnek: 1. figyelemmel kísérni a Szentszék lépéseit a görög katolikus püspökség hovatartozása ügyében, 2. „a görög katolikus papság segélyezése a kongrua-illeték eljuttatása révén is”, mert „a sizma terjedésének legfőbb oka gazdasági és nem vallási. A nép szabadulni óhajt az őt terhelő egyházi szolgáltatások alól. A magyar és magyarbarát papság így veszíti el a talajt és a befolyást is a népre.” 3. a görög katolikus felekezeti iskolák támogatása. „Adataim szerint a nép azért adja gyermekeit a cseh állami iskolákba, ahol ukrán vagy nagyorosz nyelven tanítanak, mert ott ingyenes a tanítás”. 4. lehetővé tenni a görög katolikus értelmiség (főként a papok, tanítók) gyermekei számára a főiskolai, egyetemi tanulmányok Magyarországon való végzését, 5. megfelelő gazdasági összeköttetést teremteni, 6. kapcsolatokat létesíteni „az amerikai ruthénséggel”, amely „gazdasági és kulturális fölényénél fogva leginkább fogja a jövőben befolyásolni és irányítani” a kárpátaljai ruszinokat, 7. felvenni a kapcsolatot a ruszin és a magyar politikai pártokkal.

Ungváron ankétra hívták meg a kárpátaljai pártok képviselőit, melynek tárgya a közélelmezés volt. Frankenberg miniszteri tanácsos arról számolt be, hogy a területen a rekvirálást „szabad felajánlásra” csökkentették, bizonyos mértékben kezd jelen lenni a szabad kereskedelem, Ruszinszkó önálló élelmezési egységgé lett, mely Romániából és Jugoszláviából szerzi be az élelmet cukor fejében. Kaminszki József (Földműves Szövetség) felhívta a figyelmet, hogy a szegénység tömeges kivándorláshoz vezet. Korláth Endre (magyar pártszövetség) szerint „a gazdasági sérelmek összefüggésben vannak a magyarság többi sérelmeivel és általában az itteni őslakosság sérelmeivel. Ezeket ketté osztani, eltagolni nagy politikai hiba lenne. […] a magyar földműves nép gazdasági közreműködése hiányzik az itteni terület kormányzatának a munkájából. […] kifejezést kell adnom annak, hogy a magyarságot ma nem lehet részeire tagolni. A magyar kisgazdapárt csak egy szerves része a ruszinszkói magyar pártok szövetségének, a ruszinszkói magyar pártok szövetsége pedig a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok szövetségének. Ha tehát a csehszlovák kormányzati rendszer a megértés politikáját keresi, akkor nem széttagolva kell minket tárgyalásokra hívni, hanem a csehszlovák területen élő egész magyarsággal kell annak gazdasági, kulturális és politikai sérelmeiről olyan értelemben tárgyalni, amelyet az érettségénél fogva megérdemel és követelhet.” Korláth memorandumot nyújtott át, mely rámutat, hogy „a gazdasági téren való kívánatos közeledést föltétlenül meg kell előznie a generális politikai sérelmek orvoslásának”. A memorandumban megfogalmazott követelések: l. helyezzék hatályon kívül a statáriumot, 2. nyissák meg Ungváron és Munkácson a magyar gimnáziumot, 3. ismételjék meg a népszámlálást, 4. a kereskedelemben biztosítsák a szabad forgalmat, 5. vegyék ismét alkalmazásba az esküt nem tett és a kiutasított tisztviselőket, 6. vonják vissza a nemzeti színekre és dalokra vonatkozó tilalmat, 7. szűntessék meg az idegenek betelepítését, 8. csatolják Podkarpatszka Ruszhoz a Kaposi és a Szobránci járás, valamint Zemplén, Abaúj, Sáros és Szepes megyék „idevonatkozó” részeit, 9. szűnjön meg a helyi iparosok kizárása a szállításokból, 10. biztosítsák a helyi kereskedelem érdekeinek védelmét, 11. oldják meg a „nyelvkérdést”.

Korláth Endre a ruszinszkói magyar pártok nevében a következő felhívást tette közzé: „Polgártársaink és Testvéreink! Magyarok és Ruszinok! Az idő múlik és mi lassan de biztosan sorvadunk, pusztulunk a nagy nyomás alatt. Tovább már nem tűrhetjük ezt! Van még a helybeli kormányzóságon kívül egy magasabb fórum is, ahol a tisztultabb politikai belátás és elfogulatlanabb ítélet nekünk, Ruszinszkó őslakosainak föltétlenül igazságot fog adni. Ez a Köztársasági Elnök személye! - A ruszinszkói magyar pártok szövetsége elhatározta, hogy jogaink, kívánságaink és sérelmeink orvoslása érdekében egy hatalmas küldöttséget vezet a köztársasági elnök elé […] Jelentkezzetek minél számosabban”.

Az ungvári magyar gimnázium szervezésére alakult bizottság jóváhagyta az új magyar gimnázium szervezeti szabályzatát és döntött arról, hogy a tanintézményt javarészt gyűjtésből (adományokból) fogják fenntartani. A felügyelő bizottság elnökévé Árky Ákost (Podkarpatszka Ruszi Őslakosok Autonóm Pártja) választották meg. A szervezőket a Ruszinszkói Magyar Hírlap augusztus 1-jei számában „új Drugethek”-nek nevezte (a XVII. században keletkezett tanintézet alapítója a Drugeth-család volt).

Borászati konferencia és kiállítás volt Beregszászban. Az eseményt Polchy István, a Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület elnöke nyitotta meg. A kiállításon részt vettek Beregszász, Muzsaly, Ardó, Beregbene, Déda, Nagybereg, Mezőkaszony, Nagyszőlős, Szerednye bortermelői, képviseltették magukat morva és német szőlészeti egyesületek.

Beregszászban a kisgazdapárt Országos Magyar Bált rendezett Egry Ferenc kárpátaljai kerületi elnök, Bakó Gábor, Demjén András, Hetey Bertalan, Isaák Imre, Meisels László és Tóth Bálint alelnökök, Polchy István politikai főtitkár, Korláth Endre, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezetője védnökségével a sajtóalap javára. „A hölgyek kéretnek magyar ruhában megjelenni”.

Felhívás a Ruszinszkói Magyar Hírlapban, a magyar pártok hivatalosában: „Hozzátok szólunk, kik […] laktok az Ung, Latorca s Tisza által határolt földeken a Kárpátok alján. […] Március 17-én választani fogunk Ruszinszkóban. E választásnak a mi részünkről az a célja, hogy Ruszinszkó magyar népének képviselője, Ruszinszkó magyarságának követe bemenjen abba a prágai díszes házba”. ~ Ugyanitt megjelent „Podkarpatszka Rusz alkotmányának tervezete”. Írta: Árky Ákos, a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának ügyvezetője.

A Kárpáti Híradó írta: „A magán telefon-összeköttetést Magyarországgal január elsejétől Ruszinszkóra vonatkozólag a huszti és szolyvai telefon-előfizetői állomások tulajdonosai számára is engedélyezik. Az engedélyt, mely egyelőre a Sátoraljaújhellyel és Budapesttel való beszélgetésre vonatkozik, okmánybélyeggel ellátott kérvényben kell az érdekelteknek igényelniük a kassai postaigazgatóságtól.”

A görög katolikus egyház polgári peres úton próbálta meg érvényesíteni jogait a pravoszlávokkal szemben. A bíróság most kimondta, hogy a templomok nem a hívek, hanem a görög katolikus egyház tulajdonát képezik, ugyanez vonatkozik minden egyéb egyházi tulajdonra. A döntés értelmében néhány templomot a pravoszlávok visszaadtak, de kérték, hogy továbbra is tarthassanak azokban istentiszteletet. A görög katolikus egyház ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a kánonjog tiltja templomaiban a más felekezetek általi szolgálatot. A vita rendezésére a kormány úgy döntött, hogy szubvenciót biztosít pravoszláv templomok építésére. ~ Ungváron megkezdődött a cigányiskola építése. Az étkeztetésről a Vöröskereszt kíván majd gondoskodni. - 1926. december 1. ~ Nagybocskó lakossága kérte a tanügyi referátust, hogy a községben gimnáziumot állítsanak fel. A lakosok ezer ingyenes munkanapot ajánlottak fel az állam javára. Az illetékes minisztérium a kérelmet elutasította.