A csehszlovák megszállás alatt levő Ungváron az eperjesi, az ungvári és a huszti ruszin tanácsok Avgusztin Volosin elnökletével tartott közös gyűlésükön megalakították a Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanácsot (?????????? ?????? ??????? ????). Elnök: Beszkid Anton. Alelnökök: Volosin Avgusztin, Sztripszkij Miron és Brascsajko Mihajlo. A Tanács kimondta a Csehszlovákiához való „önkéntes” csatlakozást. A határozatot az Avgusztin Volosin vezette több mint száztagú küldöttség adta át T. G. Masaryk köztársasági elnöknek Prágában. - 1919. augusztus 12.

A Saint-Germain-en-Laye-ban aláírt szerződés értelmében a régió (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék nagyobb része) Podkarpatszka Rusz néven a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került. E szerződés 10–13. cikkelyeiben a Csehszlovák Köztársaság kötelezte magát, hogy a területet önkormányzattal rendelkező autonóm egységként szervezi meg, autonóm gyűlést állít fel, amelynek törvényhozó hatalmat kell kapnia a nyelvhasználat, az oktatásügy, a vallásügy terén, valamint a helyi közigazgatás kérdéseiben. (A csehszlovák törvénykezésben 508. sz., kihirdetve 1921. december 31-én.) - (Masaryk Kárpátalja helyzetéről a Csehszlovákiához csatolás után: „a mai viszonyok magyarázatát a régi rezsimben kell keresni. Ott is magyarosítottak az iskolában és az egyházban, különösen az egyház játszott nagy szerepet ebben és elnyomták a népet. Első kötelességünk, hogy a népet a parlamentáris tevékenység magaslatára emeljük. Mindenekelőtt különbséget kell itt tennünk a magyar és egyéb kisebbségek között. A magyar kisebbség művelt és előjogai voltak a többiekkel, az analfabéta lakosság nagy részével szemben. Ezért kell elsősorban megfelelő számú iskolát adni a népnek, itt tényleg a kulturális ábécével kell kezdeni a munkát. Egészségügyi szempontból is szigorú intézkedésekre és modern intézményekre van szükség, mert valóban ezen a földön kell a keleti járványoknak útjába állni. - Fontos probléma a földreform is. Ennek a végrehajtása Podkarpatszka Ruszban valódi kulturális küldetés, mert a földművelés ott teljesen középkori színvonalon van: egyáltalán nem ismeri a technika lehetőségeit, extenzív és a nép kizsákmányolásán alapszik. [...] Röviden szólva: Podkarpatszka Rusz három alapvető reformra szorul: iskolák felállítására, egészségügyi intézményekre és földreformra. Mikorra ezeket a feladatokat elvégezzük, akkorra az autonómia is érvénybe lép teljes mértékben, ahogyan erre vonatkozóan megegyeztünk.”)

Ungváron megalakult a Ruszin Földműves Párt. Elnök: Tóth András. Titkár: Brascsajko Julij. Kitűzött céljuk: a teljes autonómia útján biztosítani és védelmezni a népi (nemzeti) gazdasági, kulturális és politikai érdekeket, egyesíteni a ruszinokat a Poprádtól a Tiszáig, létrehozni a Podkarpatszkij Bankot, követeli az egyházi önkormányzatot.

Beregszászban tanácskoztak a beregi, a máramarosi és az ugocsai magyarság küldöttei. Megjelent többek között Szentiványi József szlovenszkói nemzetgyűlési képviselő, az ungi magyarság képviseletében Egry Ferenc. Az ülésen kimondták az Országos Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt ruszinszkói szervezetének megalakulását. Elnökké Egry Ferencet választották meg. A pártprogram többek között kimondta: támogatni kívánják a kis- és középgazdákat, követelik a szabad kereskedelem visszaállítását, a határok megnyitását a kereskedelem céljaira, felvállalják a falu kulturális felemelésének ügyét, erőfeszítéseket tesznek, hogy szövetkezeti úton mezőgazdasági hitelhez juthassanak. Határozatban mondták ki, hogy mozgalmat indítanak az Ung vármegyéből Szlovenszkóhoz csatolt községek (Kárpátaljához történő) visszacsatolása érdekében azzal a céllal, hogy megszűntessék az ebből keletkezett káros gazdasági helyzetet. ~ Budapesten a Szabadság téren leleplezték az elszakított területeket jelképező négy szobrot (az alkotók: Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István, Pásztor János, Sidló Ferenc). Csernoch János esztergomi érsek és a különböző felekezetek képviselői megáldották a fogadalmi zászlót, amit a bazilikában helyeztek el. A magyar kormány és Horthy Miklós kormányzó nem képviseltette magát az ünnepségen.

A szlovenszkói és a kárpátaljai magyar pártok Pöstyénben tartották gyűlésüket, melyen ez utóbbiak képviseletében Korláth Endre vett részt. A gyűlés legfőbb eredménye, hogy megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága. Politikai elnök: Körmendy-Ékes Lajos. Adminisztratív elnök: Szilassy Béla. Az egyik alelnök: Korláth Endre.

a Határszéli Újság lett a kárpátaljai keresztényszocialista párt hivatalos lapja (előtte a Kárpáti Híradó).

E. Beneš miniszterelnök expozéja Kárpátalja viszonyairól az alkotmányjogi bizottság ülésén: „itt nem a Csehszlovák Köztársaságban való föderációról van szó, hanem egy autonómiáról: iskolai és kultuszügyekben az összállam keretén belül […] a lakosság politikailag teljesen éretlen és 70 százaléka írni-olvasni nem tud. A nemzetiségi és felekezeti viszonyok nagyon bonyolultak. Gazdaságilag elsősorban az agrárkérdés oldandó meg. A katonai diktatúra már meg lett, a statárium meg lesz szűntetve. A választásokat illetőleg az előmunkálatokat a lehetőség szerint mielőbb megteszik. […] A minisztertanács elnöki osztályában Podkarpatszka Rusz számára egy ügyosztályt fognak szervezni, amelynek élére egy podkarpatszka ruszi ember lesz állítva.” ~ Kaminszki József, a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség elnöke értekezletre hívta egybe a ruszin pártok vezetőit, hogy „az együttműködés közelebbi feltételeiről” tárgyaljanak. A parasztpárt, a munkapárt és a földműves szövetség elhatározta, hogy Földműves Autonóm Párt néven egyesül. A földműves párt nem fogadta el a csatlakozást.

Ungváron méltatták Novák Endre főorvos kórházi szolgálatának évfordulóját. Ez alkalomból a városi kórház falán háromnyelvű táblát helyeztek el. A magyar felirat: „Köztevékenységi, kórházfejlesztési működése elismeréséül Užhorod főváros dr. Novák Endrének 50 éves kórházi jubileumára.” A Munkácsi Orvos Szövetség Nuszer Lajost ünnepelte ugyanezen okból. Nuszer megkapta a budapesti egyetem aranydiplomáját.

A Központi Orosz Nemzeti Tanács nagyszőlősi gyűlésén Gagatko Andrij kijelentette: Kárpátaljához kell csatolni Kelet-Szlovenszkót, s akkor Kassa lesz a terület fővárosa. ~ Beregszászban megrendezték a hagyományos Magyar Bált. - 1928. január 7.

Munkácson a kommunisták méltatták a szovjet fennállásának 10. évfordulóját. A szónok az ungvári Fehér Herman volt. A gyűlést a rendőrség feloszlatta, többeket letartóztatott.

és május 2-a között Belügyminiszteri rendelet nem tartható semmiféle gyűlés, összejövetel, ünnepség, „nem tartható kirándulás sem”.