Árky Ákos, az Őslakosok Autonóm Pártjának elnöke Vavro Šrobár iskolaügyi miniszternél járt, hogy tőle az ungvári ruszin reálgimnáziumban magyar osztályok megnyitásának engedélyezését kérje.

Ismeretlen tettesek lerombolták a dolhai Rákóczi-emlékművet. ~ Átadták a forgalomnak a Latorca új (podheringi) vashídját. ~ A Munkácsi Kaszinó közgyűlésén elhatározták, hogy a kaszinó 5 ezer kötetes könyvtárát „az egész magyar társadalom számára hozzáférhetővé teszik”, „kölcsönkönyvtárrá” alakítják.

A Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség neve Autonóm Földműves Szövetségre változott, amivel hangsúlyozni kívánta, hogy a politikai szerepvállalást helyezi előtérbe. A párt együttműködött a Duchnovics Társasággal.

Érsekújvárott az országos keresztényszocialista és az országos kisgazdapárt vezetősége külön, majd együttes ülésen tárgyalt az együttműködés módozatairól. A tanácskozáson részt vettek a jogpárt, a cipszerek és a kárpátaljai magyar pártok küldöttei is. Az egységes front biztosítása érdekében pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. Az előzmény, hogy az országos keresztényszocialista párt vezetősége Pozsonyban 1924. augusztus 28-án tartott ülésén helytelenítette, hogy a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága döntött az Intéző Bizottság megalakításáról. Ugyanitt a pártvezetőség az egységes ellenzéki front fenntartása és megerősítése érdekében a párt elnökségét bízta meg a szükséges tárgyalások megindításával. Ennek eredményeképpen most a pártok a programok egységesítése érdekében 21 tagú pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. A döntéshez csatlakozott a Zipser Deutsche Partei (elnök: Nitzsch Andor), a Magyar Jogpárt és a Ruszinszkói Egyesült Ellenzéki Pártok Szövetsége. A kárpátaljai magyar pártok csatlakozását Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő jelentette be.

Pöstyénben ülésezett a szlovenszkói és kárpátaljai ellenzéki pártok pártközi Vezérlő Bizottsága, melyen első ízben elnökölt Bittó Dénes. A keresztényszocialisták nevében Körmendy-Ékes Lajos, a kisgazdák nevében Szentiványi József, a kárpátaljai magyar pártok részéről Korláth Endre mondott üdvözlő beszédet. Foglalkoztak a keresztényszocialista párt május 16-i pozsonyi ülésével. A helyzet tisztázására, a pártok közötti együttműködés módozatának kidolgozása érdekében közös bizottságot hoztak létre, melynek tagjai Körmendy-Ékes Lajos, Jabloniczky János, Petrásek Ágoston, Szentiványi József, Szilassy Béla, Tarján Ödön és Kárpátalja részéről Korláth Endre.

Az Országos Keresztényszocialista Párt végrehajtó bizottságának pozsonyi ülésén tárgyalták a magyar pártok együttműködésének kérdését. Kárpátaljáról Hokky Károly volt jelen.

Ungváron megalakult a Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület. Elnök: Novák Endre. Társelnök: Antal Miklós. Főtitkár: Szerényi Ferdinánd. ~ Ungváron a Duchnovics Társaság leleplezte Fencik Jevhen szobrát, amit a prágai egyetemi hallgatók adományaiból állítottak fel. ~ A técsői református gyülekezet a református templom falában márványtáblát helyezett el az első világháborúban elesett református katonák emlékére. A táblára 60 név került fel, s alatta a jelmondat: „Mit értünk tettetek hősi áldozat! / Feledni őket: bűn és kárhozat.”

Szentiványi József szlovenszkói nemzetgyűlési képviselő nyilatkozta a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak: „A Magyar Nemzeti Párt határozottan az aktivizmus alapján áll ugyan, de ez éppen azt jelenti, hogy a magyarság követeléseit a legmesszebbmenően képviselni fogja és ezeket német szövetségesei kívánságaival összhangba hozni óhajtja. Ez a legközelebbi jövő feladata. Minden reményünk megvan arra, hogy érvényesíthetjük politikai erőnket, annál is inkább, mert az Országos Keresztényszocialista Párttal való komoly együttmunkálkodás kilátásai is megnövekedtek”.

A magyar pártok kassai kultúrreferátusa pályázatot hirdetett „történelmi munkára, mely a magyarság területveszteségeit tárgyalja az elmúlt évszázadokban Szlovenszkó és Ruszinszkó területén.” ~ Az év végére stabilizálódott a csehszlovák gazdaság, Kárpátalján csökkent a munkanélküliség.

Kárpátalján 3844 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,62%). ~ A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a betegség miatti halálesetek 31 százalékát szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák. ~ Munkácson megindult az agrárpárt hivatalos lapja ????????????? ???????? (Földműves Politika) címmel. 1934-től Ungváron adták ki, megszűnt 1938-ban. ~ Munkácson vendégszerepelt Beregi Oszkár budapesti színművész, a magyar fővárosban Unger István, a kárpátaljai színtársulat oszlopos tagja. ~ Ungváron Boksay József és Erdélyi Béla nyilvános festőiskolát szervezett. ~ Megjelent: Kiss József: Legendák nagyapámról. [Próza.] Első teljes kiadás. Viktória ny., Ungvár – Užhorod., Pásztor Mihály: Ludas Matyi. Vígjáték. Ungvár – Užhorod., Simon Menyhért: Életünk lényege. [Versek.] Welber ny., Munkács., Tamás Mihály: A szép Angéla háza. Regény. A Reggel, Pozsony., Vajas Klára: Fehér Ilona. Elbeszélések fiatal lányoknak. Szeretet, Beregszász., Földesi Gyula: Az autonóm Kárpátoroszország államjogi vázlata. Földesi ny., Užhorod., A községi választási rendtartás ismertetése. A vonatkozó törvények, rendeletek és joggyakorlat alapján kiadja a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája. Concordia Könyvnyomda és Kiadóvállallat, Bratislava-Pozsony., Mónus Gyula: Zilárd királyfi. Gyermekszínmű. Népmesék nyomán. A Néplap Műkedvelő Színtára 2. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Preiss Gabriella: A mostohaleány. Dráma a falusi életből. A Néplap Műkedvelő Színtára 5. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Jelentés a „Podkarpatska Rusi Zsidó Árvagyámolító Egyesület” munkásságáról (1920–1926). Pannonia ny., Munkács – Mukačevo., Sas Andor: Szabadalmas Munkács város levéltára 1376–1850. A régi városi archívum történetének, anyagának és csoportosítási rendjének ismertetése. Grünstein ny., Munkács., Köztársasági magyar földmíves-népkönyv az 1928-as szökőévre. Užhorod – Ungvár.

A CSTI híre szerint R. Vozáry Aladár munkácsi lapszerkesztő ellen büntetőeljárást indítottak, mert Budapesten Elszállott a Turul címmel könyve jelent meg. Vozáry állampolgársága is kétséges, bár tagja a városi képviselőtestületnek.

Beregszászban tartott közgyűlést a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület. A határozatból: az egyesület „a legszorosabb kapcsolatban kíván együttműködni a testvér Szlovenszkói Általános Magyar Tanító Egyesülettel”, szeptembertől a Magyar Tanítót saját hivatalos lapjának is tekinti, ezért minden tagja számára megrendeli.

A munkácsi magyar szülők újabb beadványban fordultak az iskolaügyi minisztériumhoz és Eduard Beneš köztársasági elnökhöz a magyar gimnáziumi osztályok megnyitása ügyében. ~ Kárpátalja katolikus társadalmában elterjedt a hír, hogy a szatmári egyházmegyétől elcsatolt kárpátaljai és kelet-felvidéki résznek mint apostoli kormányzóságnak az önállósága megszűnik és a kassai püspökséghez csatolják. A lakosság az ügyben aláírásokat gyűjtött, amit a római szentszékhez továbbít azzal a céllal, hogy kérje a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság önállóságának fenntartását, illetve a területen önálló püspökség felállítását.

A Kárpátaljai Gazdaszövetség és a Ruszin Autonóm Nemzeti Párt közölte feltételeit, amelyek teljesülésével hajlandó együttműködni a kormánykoalícióval: 1. Ruszinszkóban a végrehajtó hatalmat adják a ruszinok kezébe, vezető posztokat csak ruszinokkal töltsenek be, 2. minden cseh/szlovák iskolát zárjanak be ott, ahol nincs megfelelő számú cseh/szlovák nemzetiségű tanuló, 3. alakuljon bizottság a követelések végrehajtásának ellenőrzésére.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Lépjen be minden magyar a Felvidéki Egyesült Magyar Pártba! - A volt kárpátaljai, ma felvidéki magyarsághoz szól ez a felhívás!”

A Szovjetunió és a csehszlovák emigráns kormány (E. Beneš) barátsági, segélynyújtási és a háború utánra szóló együttműködési szerződést kötött Moszkvában. (A szerződés kimondta, hogy a bécsi döntés érvénytelen.)