TK | Kisebbségkutató Intézet

Fedinec Csilla: Kárpátaljai magyarság történeti kronológiája, 1918-1944.

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Személynevek	Intézménynév, szervezet	Helynevek
Év 1926.	Hónap június	Nap 7.	Ungváron Kurtyák Iván szervezésében megalakult a Ruszin Nemzeti Tanács, mely határozatban foglalt ál ... Bővebben Ungváron Kurtyák Iván szervezésében megalakult a Ruszin Nemzeti Tanács, mely határozatban foglalt állást az autonomista politika mellett, tiltakozott a Ruszinföld elcsehesítése ellen, követelte, hogy a hivatalokat ruszinokkal töltsék be, a kormány Kárpátalján gazdasági és szociális intézkedéseket csak a tanács bevonásával tehessen, a ruszin legyen a hivatalos nyelv, a terület határai a Poprádig terjedjenek, kinyilvánította, hogy a magyarság egyenrangú nemzetiség, számukra biztosítani kell a nemzeti fejlődés feltételeit.	Személynevek Kurtyák Iván	Intézménynév, szervezet Ruszin Nemzeti Tanács	Helynevek Ungvár, Ruszinföld, Kárpátalja, Poprád
Év 1938.	Hónap október	Nap 8.	Ungváron közös ülést tartott a Központi Ukrán Nemzeti Tanács (Avgusztin Volosin, Klocsurak Sztepan, ... Bővebben Ungváron közös ülést tartott a Központi Ukrán Nemzeti Tanács (Avgusztin Volosin, Klocsurak Sztepan, Nyimcsuk Dmitro) és a Központi Orosz Nemzeti Tanács (Kaminszki József, Homicsko Vladimir, Demko Mihály). A podkarpatszka ruszi autonóm kormány tagjainak javasolták: miniszterelnök: Bródy András, miniszterek: Bacsinszki Edmund, Pjescsák Iván, Révai Julij, Avgusztin Volosin, Fenczik István. A két nemzeti tanács tagjaiból megalakították Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsát, amely első memorandumában kinyilatkoztatta, hogy magát az önrendelkezéssel és önkormányzattal bíró összes ruszin terület egyetlen törvényes képviselőjének tartja, a hatalmat azonnal át kell adni a Bródy vezette autonóm kormánynak. ~ Budapesten a minisztertanács állásfoglalása: a cseh-szlovákiai területeket „nem történelmi, hanem etnikai alapon” követeli vissza, Kárpátalján tartsanak népszavazást. Október 9–13-án eredménytelen magyar–csehszlovák tárgyalások Komáromban.	Személynevek Avgusztin Volosin, Klocsurak Sztepan, Nyimcsuk Dmitro, Kaminszki József, Homicsko Vladimir, Demko Mihály, Bródy András, Bacsinszki Edmund, Pjescsák Iván, Révai Julij, Avgusztin Volosin, Fenczik István, Bródy	Intézménynév, szervezet Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Központi Orosz Nemzeti Tanács, Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsa	Helynevek Ungvár, Podkarpatszka Rusz, Kárpátalja, Budapest, Komárom
Év 1938.	Hónap október	Nap 25.	A cseh-szlovák kormány prágai ülésén részt vettek a szlovákiai és a podkarpatszka ruszi tanácsok kép ... Bővebben A cseh-szlovák kormány prágai ülésén részt vettek a szlovákiai és a podkarpatszka ruszi tanácsok képviselői. Többek között állásfoglalás született arról, hogy a területi vitákban döntsön a német–olasz döntőbíróság, népszavazásról nem lehet szó. Bródy javasolta, hogy a csehszlovák–magyar és szlovák–ruszin határrendezés ügyét kapcsolják össze. A csehszlovák igazságügy miniszter kezdeményezte, hogy Bródyt fosszák meg képviselői mentelmi jogától. ~ A Kárpáti Magyar Hírlap (ettől kezdve ismét napilap) írta: „A kárpátoroszok és az ukránok közt a viszony rendkívül kiélesedett, s bár a ruszin kormány két tagja ukrán irányzatú őslakos, sajtóban s röplapokkal a legélesebben támadják egymást.” ~ Técsőn megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, amelyben képviselve van az Egyesült Magyar Párt, a PRMKE helyi szervezetei, a református, a római katolikus egyházak, a görög katolikus magyarság, a magyar iskolák, a református énekkar.	Személynevek Bródy	Intézménynév, szervezet Csehszlovák Igazságügy Miniszter, Magyar Nemzeti Tanács, Egyesült Magyar Párt, PRMKE	Helynevek Prága, Szlovákia, Podkarpatszka Rusz, Técső