Az Amerikai Egyesült Államok kormánya támogatólag tudomásul vette a római nemzetiségi kongresszus határozatait.

Gregory Zhatkovych Washingtonban átadta T. G. Masaryknak a scrantoni kongresszus jegyzőkönyvét. ® 1919. február 13. ~ Eckartsaui nyilatkozatában lemondott a trónról IV. Károly. - 1921. október 23. ~ Aláírták az ún. belgrádi katonai konvenciót, amelynek értelmében a Felvidéknek magyar kézen kell maradnia a békekötésig. ~ Az e napon kelt, november 14-én kihirdetett 37/918. sz. törvény kimondta, hogy Csehszlovákia államformája a köztársaság, valamint rendelkezett az ideiglenes alkotmány megalkotásáról.

Prágában megnyílt a csehszlovák nemzetgyűlés, kikiáltotta a Csehszlovák Köztársaságot, elfogadta az ideiglenes alkotmányt. Köztársasági elnök Thomas Garrigue Masaryk. ® 1918. december 21. Megalakult az első kabinet. Miniszterelnök Karel Kramař (nemzeti demokrata). Külügyminiszter Eduard Beneš. ® 1919. július 8.

az 1918 novembere óta érvényben levő ideiglenes alkotmány helyett – elfogadták a csehszlovák alkotmányt (a törvénytárban 121. sz.). Az annak részét képező nyelvtörvény a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználati jogára vonatkozóan megállapította a 20 százalékos határt. (122. sz., a 6. § foglalkozik Podkarpatszka Russzal.) A választási törvényben Podkarpatszka Rusz a Csehszlovák Köztársaság 23. számú választókerülete, amely 9 parlamenti képviselőt és 4 szenátort választ (123. sz.). A 126. sz. törvény rendelkezett a megyei és járási hivatalok szervezéséről a Csehszlovák Köztársaságban (az ún. nagyzsupa-törvény). ~ A tanügyi referens a beregszászi gimnázium tanárait elbocsátotta az állami szolgálatból.

Sztrájkba léptek fizetésük rendezését követelve az ungvári tanító- és tanítónőképző intézetek pedagógusai.

Az Ung Megyei Takarékpénztár (Ungvár legrégibb és legnagyobb pénzintézete) beleolvadt a pozsonyi Szlovák Általános Hitelbankba, mely ettől kezdve Kassán, Rozsnyón és Ungváron tart fenn fiókot.

Az Ungvári Atlétikai Klub „dalnokversenyt” szervezett, melyen Ruszinszkó írói, költői, zeneművészei, szavalói vettek részt. ~ Megalakult a Beregszászi Internátus Egyesület. Elnök: Ekkel Lajos római katolikus főesperes.

Érsekújvárott az országos keresztényszocialista és az országos kisgazdapárt vezetősége külön, majd együttes ülésen tárgyalt az együttműködés módozatairól. A tanácskozáson részt vettek a jogpárt, a cipszerek és a kárpátaljai magyar pártok küldöttei is. Az egységes front biztosítása érdekében pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. Az előzmény, hogy az országos keresztényszocialista párt vezetősége Pozsonyban 1924. augusztus 28-án tartott ülésén helytelenítette, hogy a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága döntött az Intéző Bizottság megalakításáról. Ugyanitt a pártvezetőség az egységes ellenzéki front fenntartása és megerősítése érdekében a párt elnökségét bízta meg a szükséges tárgyalások megindításával. Ennek eredményeképpen most a pártok a programok egységesítése érdekében 21 tagú pártközi Vezérlő Bizottság megalakítását határozták el. A döntéshez csatlakozott a Zipser Deutsche Partei (elnök: Nitzsch Andor), a Magyar Jogpárt és a Ruszinszkói Egyesült Ellenzéki Pártok Szövetsége. A kárpátaljai magyar pártok csatlakozását Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő jelentette be.

Gebé Péter, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke Rozsypal Antonín alkormányzó előtt letette a fogadalmat. - 1931. április 25.

Kárpátalján Bakó Gábor, Meisels László, Fábry Tivadar, Paulik János, Földes János, Hetey Bertalan, Polchy István, Jaross Gyula, Földes Miksa kisgazdapárti vezetők bejelentették, hogy támogatják Szentiványi Józsefnek az egységes magyar párt megteremtésére vonatkozó tervét. ~ Nagyszőlősön megalakult a Ruszinszkói Vadászati Védegylet. Elnök: Vohlidal Antonín rendőrigazgató. Díszelnökök: Beszkid Anton kormányzó és Schönborn-Bucheim Ervin nagybirtokos. ~ A Ruszinszkói Magyar Hírlap leközölte Avgusztin Stefán huszti ügyvéd, Ruszka Krajna volt kormányzója levelét, amelyben bejelenti lengyelországi (krakkói) önkéntes száműzetéséből való hazatérését: „Családom kérésére, hogy a közigazgatási zaklatásoktól megmeneküljenek, amnesztiát kértem a múlt év elején. Nem adták meg az amnesztiát. Mégis hazamegyek. A bírósági ítélettől nem tartok. […] Lelkiismeretem szabad és boldog”. Stefán még ezen a napon Ungvárra érkezett, és a Kárpáti Híradó szerint „lejelentkezett Vohlidal rendőrigazgatónál s loyalitási nyilatkozatot tett Rozsypal alkormányzónál.”

Ungváron újratárgyalták Korláth Endre ügyét a himnuszéneklés tárgyában, amit képviselővé választásakor felfüggesztettek. A nem jogerős ítélet három heti fogház. Az ítéletről szóló értesítés volt az első, amit az ungvári törvényszék magyar nyelven is kiadott (a ruszin mellett).

A képviselőházban és a szenátusban a magyar ellenzéki pártok memorandumban ismertették politikai törekvéseiket és célkitűzéseiket.

Ruszinszkó valamennyi képviselőjének aláírásával interpellációt nyújtottak be a parlamentben a februári nyelvrendelet ellen. ~ A közoktatásügyi tárca új népiskolák létesítését kezdeményezte Szlovenszkóban és Kárpátalján. Az utóbbi területen mintegy 50 ezer iskolaköteles nem jár iskolába. Milan Hodža a képviselőházban kijelentette: kulturális fontossága miatt az iskolaügy nem képezheti pártviszályok tárgyát. Az iskolai autonómia problémájával kapcsolatban kifejezte azt a reményét, hogy ebben a tekintetben sikerül olyan formákat találni, amelyek a békés együttélést lehetővé teszik. Modus vivendit fogunk találni – mondta, ha azt az elvet tartjuk szem előtt, hogy nem akarunk egymástól lelkeket elrabolni. ~ Ungváron üzembe állították az első mentőautót.

A közigazgatási reformjavaslat képviselőházi vitájában felszólaló Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő kifejtette, hogy a készülő törvény nem helyettesítheti az autonómiát, a ruszinok elszánták magukat, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni fognak jogaikért.

Virágkarnevál és rózsakirálynő-választás volt Ungváron a városi atlétikai klub szervezésében.

Rozsypal Antonín kárpátaljai alkormányzó nyilatkozta a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak: „A fascizmus alkotmányellenes és államellenes megnyilatkozás, amelyet én elítélek, s határozottan ellene foglalok állást. A köztársaságban mindenki hirdetheti elveit és meggyőződését, de ha a fascizmus Ruszinszkóban terrorral vagy más erőszakkal akarná a másvéleményűeket terrorizálni, úgy van rá eszközöm, hogy azt föltétlenül megakadályozzam. Egyébként Ruszinszkóban a mozgolódások inkább zavaros kísérletezések, mint tudatos megnyilatkozások.”

Nagyszőlősön a Ruszinszkói Közművelődési Egyesület meghívására Flachbarth Ernő tartott előadást Csehszlovákia alkotmányáról. Jelen voltak a kárpátaljai magyar pártvezetők is, közte Korláth Endre, Árky Ákos, Polchy István.

A prágai képviselőházban felszólaló Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő elmondta: „szeptember 10-én lesz tíz éve Ruszinszkó csatlakozásának, mely idő alatt a vidék népe elvesztette azokat a jogokat, amivel a magyar időben rendelkezett. Szojm helyett kinevezett tartománygyűlés kormányozza Ruszinszkót. A tisztviselők többsége mindenütt cseh.”

Cyprian páter bajorországi misszionárius Szinyákon felavatta a német családok összefogásával épült római katolikus templomot.

Új rendeletben szabályozták a „magyarországi eredetű, magyar nyelvű” nyomtatványok behozatalát és terjesztését Szlovenszkóban és Kárpátalján. Érvénybe lépett 1937. január 1-jétől.

Elhalasztották Eduard Beneš köztársasági elnök tervezett kárpátaljai látogatását. ~ Mind a Kurtyák-párt, mind a Fenczik-párt központi vezetősége közölte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat egy „autonomista front” megteremtése érdekében.

Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó Ungváron sajtóvacsorán kijelentette: „az autonómia teljes bevezetése a közeljövőben fog bekövetkezni […] Podkarpatszka Rusz nem nemzeti autonómiát kapott és ezért ezt magának senki ki nem sajátíthatja. Mi azt akarjuk, hogy ebben az országban a masaryki szellem érvényesüljön és ez legyen az otthona mindazoknak a népeknek, kik jóban és rosszban ezer év óta együtt éltek, dolgoztak, szenvedtek, küszködtek.” „Ezt az autonómiát nem monopolizálhatja a ruszin nemzet, de nem monopolizálhatják a magyarok és a zsidók se.” ~ Megalakult a PRMKE borzsovai helyi szervezete. Elnök: Darcsi Miklós.

A bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország) döntőbírósági határozatát, az ún. „első bécsi döntést”. - 1940. augusztus 30. A csehszlovák delegáció tagjaként jelen volt Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök (repülőgéppel érkezett Pozsonyba, onnan J. Tisoval gépkocsin utazott Bécsbe). Podkarpatszka Rusz területéből 1523 km? (a csehszlovák országrész 21,1 százaléka) került Magyarországhoz: 97 település, 26056 épület, 173233 lakos, ebből 164370 csehszlovák állampolgár, nemzetiség szerint: cseh/szlovák 16466 (10,02%), ruszin/ukrán 33435 (20,34%), német 4534 (2,76%), magyar 83578 (50,85%), lengyel 81 (0,05%), zsidó 25427 (15,47%), egyéb 849 (0,5%). A kárpátukrán terület 11094 km?, 390 település, 112457 épület, 552124 lakos, ebből csehszlovák állampolgár 544759, nemzetiség szerint cseh/szlovák 17495 (3,21%), lengyel 78 (0,02%), ruszin/ukrán 413481 (75,9%), német 8715 (1,6%), magyar 25894 (4,75%), zsidó 65828 (12,08%), egyéb 13268 (2,44%). A teljes terület 14,66 százaléknyi értelmiségéből ide került 3,26%. A magyar törvénykezésben az 1938:XXXIV. tc. (az Országos Törvénytárban megjelent november 13-án). Az Ungvári és a Nagykaposi járás az Ungvár székhelyű Ung vármegyéhez, a Beregszászi, a Munkácsi, a Tiszaújlaki és a Vásárosnaményi járás a Beregszász székhelyű Bereg és Ugocsa k. e. e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyékhez került. ~ Hivatalos közlemény: „a felszabaduló Felvidék magyar katonai igazgatás alatt álló területére polgári egyéneknek csak fényképpel ellátott utazási igazolvánnyal lehet utazni.” ~ Angol, olasz, belga, lengyel és német újságírók érkeztek Ungvárra. Ellátogattak Beregszászba és Munkácsra is. ~ Borsody István, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa gondolatai a bécsi döntést megelőző időből: „Húsz év alatt bizony oly eltávolodások jöttek létre, hogy nem tudjuk vajon a politikai vagy a szellemi határok vonnak-e erősebb osztóvonalat kettőnk közé.”, „az általános emberi ideál nem egyforma a magyarországi és a csehszlovákiai magyar előtt.” Szvatkó Pál „kérése”: „Adják meg annak lehetőségét, hogy a húsz év különélésben kikristályosodott elvek és gondolatok továbbra is zártan és összpontosulva kifejeződhessenek és szétáradhassanak a magyar értelmiségben.” Csehszlovákiában a magyarság polgárosodott, művelődött. „Az európai szellem és az európai életmód az elmúlt húsz év alatt feltűnően a Felvidék közelébe férkőzött.” Ungvár és Munkács viszont „levantei életet” élt.

Klimpus Dmitro kérte a kárpátukrán kormányt, hogy fegyverezze fel a Szics-gárdát. Volosin Avgusztin miniszterelnök egyelőre ingadozik és a cseh hadsereg sem szolgáltat ki fegyvereket. ~ Ungváron népszámlálást tartottak. A városnak eszerint (Gerénnyel és Radvánccal együtt) 22687 lakosa van, ebben a számban benne vannak a menekült státusszal rendelkezők is. A statisztika szerint mintegy 12000 cseh és ukrán tisztviselő hagyta el Ungvárt.

A m. kir. rendőrség vidéki főkapitányának helyzetjelentése Ungvárról a miniszterelnökségnek: „Az ungvári kapitányság jelentése alapján tisztelettel jelentem, hogy Kárpátalja visszacsatolása óta a ruszin autonómia érdekében igen élénk propaganda folyik, mely propaganda egyaránt foglalkoztatja a magyar és ruszin köröket.”

Uzsokon magyar–lengyel frontharcos találkozó volt. Részt vett többek között Takách-Tolvay József, a Magyar Frontharcosok Szövetségének elnöke. ~ Kárpátalján megszűnt a csehszlovák pénz érvényessége. ~ A Kárpáti Magyar Hírlap írta: a magyarság ezután „csak a ruszin néppel tud együtt érezni, de annak „vezéreivel” megszakította a lelki kapcsolatokat.” ~ Az Őslakó írta: a magyar és ruszin nemzet összefogását hirdette Bródy András Kárpátalján.

Bereg vármegye törvényhatósági bizottságának alakuló díszközgyűlését tartották Beregszászban.

Ungváron megjelent a Kárpátaljai Közlöny c. hetilap első száma, „a kárpátaljai terület hivatalos lapja”. Kiadja: a kárpátaljai terület kormányzói biztosa. ~ A Kárpátalja arról írt, hogy „önálló pénzintézetet alapítottak a kárpátaljai magyarok”. A Tiszaháti Magyar Bank Ungváron és Beregszászban székel.

A Kárpáti Magyar Hírlap Hogy oldották meg Kárpátalja nemzetiségi vidékein az iskoláztatást? című cikkéből: „A rendelet szerint abban a községben, ahol legalább 10 magyar anyanyelvű gyermek van, feltétlenül magyar iskolát kell nyitni. Magyar iskolába csak olyan rutén nemzetiségű gyermekek vehetők fel, akik már tudnak magyarul és akiknek a szülei a felvételt írásban kérik […] Zsidó gyermek magyar tagozatba legfeljebb 6 százalékban vehető fel. Ahol nagyobb számú zsidó tanköteles gyermek van, ott fel kell hívni a zsidó hitközséget, hogy nyisson felekezeti zsidó népiskolát. A már működő magyar állami iskolában a zsidó gyermekeket le kell választani a keresztényektől és a zsidók külön osztályban helyezendők el. Ahol háromnál nagyobb a tantestület, a magyar osztályok önálló igazgatást kapnak. […] A magyar nyelv rendszeres tanítása a rutén népiskolában a III. osztályban kezdődik. A nem rutén anyanyelvű tanítókat, amennyiben a rutén nyelvet elsajátítják és a tanításnál legalább kisegítő nyelvként használják, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium bizonyos jutalomban fogja részesíteni. A fenti rendelettel kapcsolatos rendelkezéseket az 1941/42. iskolai évben kell végrehajtani. - A nemzetiségi iskolákra vonatkozólag fontos rendelkezéseket tartalmaz egy most kiadott kormányrendelet. Az eddigi ún. kisebbségi tanterv azon rendelkezései, amelyek szerint egyes tantárgyakat magyar nyelven kell tanítani, hatálytalanították, és a kisebbségi iskolákban – a magyar nyelv kötelező tanítása mellett – anyanyelvi oktatást kell bevezetni. E rendelkezés a kárpátaljai iskolákban eddig foganatosított oktatást tulajdonképpen állandósítja, mivel a kárpátaljai iskolákban a tanítás eddig is a növendékek anyanyelvén folyt, a magyar nyelv kötelező tanítása mellett.”

A belügyi tárca költségvetésének vitájában felszólaló Spák Iván kárpátaljai képviselő állást foglalt a kormányzósági intézmény fenntartása mellett szemben azokkal a törekvésekkel, amelyek célja, hogy ezt a területet is vármegyékre darabolják. Válaszában a belügyminiszter kitért arra is, miszerint: „Kifogást emelt a képviselő úr az ellen, hogy felelős tényezők részéről hűségnyilatkozatokat várnak a nemzetiségektől. Soha nem hallottam ilyesmit felelős tényezőktől. Mi nem nyilatkozatokat, hanem hűséget várunk a nemzetiségektől. Megköveteljük a hűséget minden feltétel nélkül.” ~ A MÁV igazgatósága közölte, hogy „a háború okozta szénszükséglet következtében az idei tél folyamán” a helyi érdekű vonatokat nem fűtik. ~ Olasz katonatisztek jártak Ungváron. ~ Kádár L. Levente belügyi államtitkár Bátyuban, Beregszászban és Munkácson ONCSA-házakat adott át. ~ Budapesten meghalt Árky Ákos (sz. 1858), aki a 20-as években magyar pártvezető volt Kárpátalján. ~ Ettől a hónaptól Munkácson át közlekednek azok a különvonaton, amelyek Lavocsne irányában a frontra viszik a katonákat.

A Magyar Turisták Országos Szövetsége és a Magyar Turista Egyesület Ungváron országos kongresszust rendezett. Cél: „a turista szellem megerősítése és a kárpátaljai turista idegenforgalom fellendítése”.

Bereg vármegye törvényhatósági bizottságának Beregszászban tartott rendkívüli közgyűlésén a parlament felsőházának rendes tagjává választották Horváth István gazdasági főtanácsos, földbirtokos, hetei lakost, Benda Kálmánt, a Bereg Vármegyei Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnökét, beregszászi lakost, póttagjává Simonkay Gyula gazdasági főtanácsost, a Latorca Gazdasági és Ipari Rt. vezérigazgatóját, munkácsi lakost és Balogh Sándor nyugalmazott református igazgató-tanítót, beregszászi lakost. Valamennyien tagjai a Magyar Élet Pártjának.