Kassán megalakult a Tiszáninneni Református Egyházkerület. Püspöki adminisztrátor: Pálóczi Czinke István.

A következő településeken alakították meg a kisgazdapárt helyi szervezeteit: Feketeardó (elnök: Bukovich Károly), Szőlősgyula (Szabó Ferenc), Csepe (Czihor László), Nevetlenfalu (Bayer Károly), Akli (Glück Ernő), Tiszapéterfalva (Szabó Gyula), Forgolány (Molnár Béla), Tivadarfalva (Farkas Sándor), Farkasfalva (Danku Mihály), Batár (Szabó Károly). ~ Beregszászi szülők kérvényt nyújtottak be az illetékes hatósághoz, hogy „hadköteles fiai, ki a sorozás ideje előtt Magyarországon lakott s ezért a sorozásnál nem jelenhetett meg, hazajöhessen és sor alá állhasson, anélkül, hogy mint katonaszökevényt felelősségre vonják.” ~ A város főrabbija egyházi átokkal sújtotta a Munkácson megjelenő Keleti Újságot, mert azt „szombaton is csinálják”. Emiatt a nyomdatulajdonos elbocsátotta a lap készítésében résztvevő zsidó alkalmazottakat. ~ A Mezőkaszonyi Népbank telephelyét Nagyszőlősre tette át. ~ Papp Antal munkácsi görög katolikus püspök körutat tett Ruszinszkóban, de lapjelentések szerint nem mindenütt fogadták lelkesedéssel.

Hatályba lépett az 1919. augusztus 8-án kelt 481. sz. kormányrendelet „Az általános polgári igazolványok Slovenskón és Podkarpatská Rusban való bevezetéséről”.

A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége memorandumot nyújtott át Ehrenfeld Péter alkormányzónak. Kavasch Ernő szónok kijelentette: „a magyarok sohasem vonták ki magukat az állampolgári kötelezettségeik teljesítése alól. Bizonyság erre a mostani mozgósítás is, amikor vér és vagyonadóval áldoztak az államnak. De különös érzést vált ki, ha látjuk, hogy míg fiaink az állam érdekében esetleg harcba is vonulnak, addig és ugyanakkor atyáik börtönben ülnek.” ~ Szabadlábra helyezték Korláth Endrét. Néhány nap múlva lemondott a Ruszinszkói Magyar Jogpártban és a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének betöltött ügyvezetői tisztéről, „mert ildomosnak tartotta, hogy bár alaptalan, de mindenesetre megtörtént meghurcoltatása után a pártvezetőségekre bízza, hogy a jövőben is alkalmasnak tartják-e az ő személyét a politikai vezetésre”.

Az 1920. március 16-i, az állami rendőrhatóságokról szóló 165. sz. törvény értelmében Ungváron rendőr-igazgatóság létesült.

Részlet T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (üzenet a nemzetgyűlésnek): „Podkarpatszka Rusz a leginkább elhanyagolt terület. A háború előtti magyar abszolutizmus és magyarosítás kihatásait éppen Podkarpatszka Ruszban érezzük leginkább. Ott sokkal inkább, mint Szlovenszkóban. A podkarpatszka ruszi polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni. E tekintetben igazgatásunk derekas munkát végzett. Zsatkovics kormányzó minduntalan megerősítette előttem, hogy a podkarpatszka ruszi közigazgatás tisztességes, sokkal tisztességesebb, mint amilyen a régi rezsim alatt volt. - De Podkarpatszka Ruszban nagy előszeretettel művelik az ún. magas politikát. Kivált az intelligencia jelentős része, amely elidegenült a néptől, űz meddő pártpolitikát a politikátlan nép rovására. - Podkarpatszka Ruszban, mint Szlovenszkón is, végre kell hajtani a földbirtokreformot, de ugyanakkor a népet meg kell nevelni a földművelésre, eddig a túlságosan külterjes gazdálkodást szokta meg, kivált a legelőgazdálkodást. Magától értetődik, hogy eredményes közigazgatási reformok a lakosság műveltségét követelik meg, az iskola és a közművelődési tevékenység ezért oly halaszthatatlan követelés. E tekintetben már szintén sokat végeztünk, de három év alatt nem lehet behozni, amit egész korok hanyagoltak el.” „Nézetem szerint a cseh–német kérdés a legfontosabb, sőt tulajdonképpen csak ez az egy kérdésünk van. Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz kérdése sokkal könnyebb. Nemzeti kisebbségeink kérdésénél meg kell különböztetnünk kisebbségeinket kvantitás és kvalitás alapján. Sablonos megoldás nem lehetséges.” „A republikánus és demokratikus politikának minden téren kulturálisnak kell lennie a szó legjobb értelmében, igazi demokrácia műveltség nélkül lehetetlen.”

Mivel még mindig érvényben van a Ruszinszkói Magyar Jogpárt betiltása, fő feladatát, „a magyarok jogsegélyezését” ideiglenesen átveszi a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap felhívta a figyelmet arra, hogy „a Záhonyon át Magyarországba utazók is kötelesek a pozsonyi vízum megszerzésére, mivel a záhonyi híd már Szlovenszkóhoz tartozik”.

Rajecfürdőn ülésezett a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Vezérlő Bizottsága. Többek között értékelték a magyar oktatás érdekében lezajlott iskolamozgalmak lefolyását (1922. július 30.), határozatot hoztak Petőfi Sándor születése centenáriumának méltatásáról, a szlovenszkói és ruszinszkói hadikölcsönvédő liga létrehozásának szükségességéről. Korláth Endre ruszinszkói pártelnök szóvá tette „a ruszinszkói hatóságok azon sérelmes eljárását, mely szerint a pártok vezetőivel és titkáraival a párttagokat érdeklő ügyben nem hajlandók tárgyalni.”

Parlamenti bizottság a helyszínen tanulmányozta Kárpátalja politikai és gazdasági viszonyait. ~ A Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt kezdeményezésére Ungváron megalakult a keresztény ipari munkások szakszervezete. ~ Az időszakban Ungvárnak öt, Munkácsnak három, Beregszásznak két magyar lapja volt. ~ Választás útján Margócsy Aladár ungvári evangélikus lelkész lett az abaúj-zempléni evangélikus egyházmegye főesperese.

Az amerikai ruszin szervezetek képviselői Wilkesbare-ban tanácskoztak, követelték a választások kiírását, az autonómia bevezetését Ruszinszkóban.

Árky Ákos, az Őslakosok Autonóm Pártjának elnöke a következő felhívást tette közzé: „A memorandumozás, a kérvényezés ideje már lejárt, Ruszinszkó őslakosságát boldogító kormányhatalom és exponenseinek erkölcsi értéke már annyira ismeretes, hogy jogaink többé nem kérés, hanem határozott követelés alakjában hozandók a jelenleg hatalomra jutottak tudomására.” ~ A Budapesten megjelenő Szózat írta: „Hrabár Konstantin bankigazgató mozgalmat kezdett, hogy Munkácson hívják össze a magyar uralom alatt választott nemzetgyűlést. Ezzel a lépéssel az autonómia életbe léptetését akarják elérni.”

Beregszászban, Munkácson és Ungváron budapesti művészek, Sándor Erzsi operaénekes és Karinthy Frigyes író vendégszerepeltek a ruszinszkói hivatásos újságírók segélyalapja javára.

A bortermelők országos kongresszusát tartották Beregszászban, hogy megvitassák az egyre növekvő „borkrízisből” való kilábalás lehetőségeit. „A bor a mi kenyerünk!” ~ Beregszászban „a nagy sikerre való tekintettel” „megismételték” a Petőfi-ünnepség teljes programját.