A Ruszinok Amerikai Néptanácsa tagja lett a Közép-Európai Demokratikus Szövetségnek (Mid-European Democratic Union, elnöke: T. G. Masaryk). - 1918. október 24-26.

Turócszentmártonban szlovák értelmiségiek és politikusok deklarálták, hogy támogatják a csehszlovák egyesülést.

Ungváron megalakult a Ruszkij Klub. Elnök: Avgusztin Volosin. ~ Párizsban E. Beneš átnyújtotta Harold Nicolsonnak, Nagy-Britannia képviselőjének a ruszin autonómiára vonatkozó tervezetet.

A csehszlovák megszállás alatt levő Ungváron az eperjesi, az ungvári és a huszti ruszin tanácsok Avgusztin Volosin elnökletével tartott közös gyűlésükön megalakították a Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanácsot (?????????? ?????? ??????? ????). Elnök: Beszkid Anton. Alelnökök: Volosin Avgusztin, Sztripszkij Miron és Brascsajko Mihajlo. A Tanács kimondta a Csehszlovákiához való „önkéntes” csatlakozást. A határozatot az Avgusztin Volosin vezette több mint száztagú küldöttség adta át T. G. Masaryk köztársasági elnöknek Prágában. - 1919. augusztus 12.

Az e napon kelt 634. sz. kormányrendelet kimondta, hogy a kassai ítélőtáblánál külön kárpátaljai osztályt létesítenek.

A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége levelet intézett E. Beneš külügyminiszterhez az autonómia ügyében.

A kárpátaljai magyar pártok felkérték a párttagokat, hogy „a jövőben csak olyan íveket írjanak alá, amelyeken pártjuk pecsétje rajta van.” ~ Ungváron református presbiteri ülésen Barkaszy Károly szalókai lelkész indítványozta, hogy „a volt ungi egyházmegyéből Ruszinszkóban maradt” 12 egyházközség mondja ki a volt egyházmegyéjétől való elszakadást és alakítson önálló kárpátaljai egyházmegyét.

382. számmal hirdetményt tettek közzé: „Statárium Slovenskón és Podkarpatská Rusban a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó személyekkel szemben”.

Hatályba lépett az 1919. augusztus 8-án kelt 481. sz. kormányrendelet „Az általános polgári igazolványok Slovenskón és Podkarpatská Rusban való bevezetéséről”.

írta a Ruszinszkói Magyar Hírlap: „A mozgósítással [1921. október 23.] kapcsolatos intézkedések között ott szerepelt a távíró forgalom beszűntetése is. Ez olyan csapás volt a hírlapirodalomra, hogy a lapok megjelenését veszélyeztette. Az újságírói szindikátus kérésére az alkormányzó aztán megígérte, hogy a napilapokat naponta csehszlovák távirati irodai hírekkel fogja ellátni. Ez a távíróforgalom megindulásáig úgy is volt, amiért lapunk részéről nyilvánosan köszönetet mondunk a kormányzóságnak.”

Az 1920. március 16-i, az állami rendőrhatóságokról szóló 165. sz. törvény értelmében Ungváron rendőr-igazgatóság létesült.

Részlet T. G. Masaryk köztársasági elnök beszédéből (üzenet a nemzetgyűlésnek): „Podkarpatszka Rusz a leginkább elhanyagolt terület. A háború előtti magyar abszolutizmus és magyarosítás kihatásait éppen Podkarpatszka Ruszban érezzük leginkább. Ott sokkal inkább, mint Szlovenszkóban. A podkarpatszka ruszi polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni. E tekintetben igazgatásunk derekas munkát végzett. Zsatkovics kormányzó minduntalan megerősítette előttem, hogy a podkarpatszka ruszi közigazgatás tisztességes, sokkal tisztességesebb, mint amilyen a régi rezsim alatt volt. - De Podkarpatszka Ruszban nagy előszeretettel művelik az ún. magas politikát. Kivált az intelligencia jelentős része, amely elidegenült a néptől, űz meddő pártpolitikát a politikátlan nép rovására. - Podkarpatszka Ruszban, mint Szlovenszkón is, végre kell hajtani a földbirtokreformot, de ugyanakkor a népet meg kell nevelni a földművelésre, eddig a túlságosan külterjes gazdálkodást szokta meg, kivált a legelőgazdálkodást. Magától értetődik, hogy eredményes közigazgatási reformok a lakosság műveltségét követelik meg, az iskola és a közművelődési tevékenység ezért oly halaszthatatlan követelés. E tekintetben már szintén sokat végeztünk, de három év alatt nem lehet behozni, amit egész korok hanyagoltak el.” „Nézetem szerint a cseh–német kérdés a legfontosabb, sőt tulajdonképpen csak ez az egy kérdésünk van. Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz kérdése sokkal könnyebb. Nemzeti kisebbségeink kérdésénél meg kell különböztetnünk kisebbségeinket kvantitás és kvalitás alapján. Sablonos megoldás nem lehetséges.” „A republikánus és demokratikus politikának minden téren kulturálisnak kell lennie a szó legjobb értelmében, igazi demokrácia műveltség nélkül lehetetlen.”

Sztrájkoltak a perecsenyi, nagybocskói faipari vegyi üzemek, az aknaszlatinai sóbányák, az antalóci fűrésztelep dolgozói.

Mivel még mindig érvényben van a Ruszinszkói Magyar Jogpárt betiltása, fő feladatát, „a magyarok jogsegélyezését” ideiglenesen átveszi a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége.

A belügyminisztérium úgy rendelkezett, hogy a szlovenszkói minisztérium, az ungvári polgári közigazgatás kiküldötteiből, szlovák és ruszin politikusokból álló vegyes bizottságnak lesz a feladata a két országrész közötti végleges határt megállapítani. ~ A 280. sz. kormányrendelet kimondta a volt Abaúj, Sáros és Zemplén megyék Szlovenszkóhoz tartozó részei, valamint Ung megye hozzácsatolt része közigazgatási területének egyesítését (lásd. még a 210/1920.III.22-i törvényt Szlovenszkó közigazgatásának ideiglenes szabályozásáról).

Magyarországgal megindult a postai csomagforgalom. ~ Az ungvári rendőr-igazgatóság új vezetője Vohlidal Antonín lett (elődje Huber Jaroslav volt).

Az Országos Keresztényszocialista Párt zsolnai pártnapján Kárpátalja képviselői is részt vettek.

Hokky Károly kárpátaljai képviselő interpellációt nyújtott be a parlamentben a máramarosi románok nyelvi jogainak védelmében. ~ Ugyanilyen módon tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy az ungvári Munkásbiztosító Pénztár bírósága nem hajlandó foglalkozni a Beregszászi járásból magyar nyelven beadott ügyekkel. ~ Interpellációban tiltakozott amiért a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak megtiltották, hogy címében a Ruszinszkó kifejezést használja. A kormány szerint az egyetlen elfogadható területmegnevezés a Podkarpatszka Rusz. ~ Kurtyák Iván parlamenti képviselő, az Autonóm Földműves Szövetség elnöke a podkarpatszka ruszi autonómiáról tartott előadást a német nemzetiszocialista párt Aussigban tartott konferenciáján.

Kárpátalján bojkott bizottságok alakultak a németországi áruk és filmek forgalmazása ellen. ~ Munkácson a zsidó fiatalok bojkottot hirdettek a német árukra. Kérésükre a városban az üzletek tulajdonosai bevonták a német árukra vonatkozó reklámtáblákat. ~ Az ungvári zsidó egyesületek felszólították a kávéházak, nyilvános olvasótermek és hírlapterjesztők tulajdonosait, hogy mondják le a további németországi laprendeléseket. A város zsidó egyesületei és pártjai zártkörű gyűlésen fejezték ki tiltakozásukat a németországi zsidóüldözések miatt. ~ A postaügyi minisztérium a külföldi rádióadások nyilvános vételének szabályozását célzó rendelkezést adott ki, melyben a rádiótulajdonosoknak „megtiltja, hogy a fölvevőkészülékkel olyan külföldi rádióprogramot terjesszen, amelynek tartalma vagy jellege a közrend és nyugalom ellen szól, vagy alkalmas arra, hogy közfelháborodást idézzen elő, avagy a polgárságot vagy annak egy részét akár egymás ellen, akár a csehszlovák állam egysége és érinthetetlensége, annak demokratikus-köztársasági formája, alkotmánya és közberendezése ellen izgassa.” ~ Hokky Károly interpellációt nyújtott be a prágai parlamentben, melyben szorgalmazta, hogy a postahivatalokban engedélyezzék a magyar feliratokat. A kérést elutasították.

Köztársasági elnökké választották Eduard Benešt. - 1938. október 5. A képviselőházban és a szenátusban a magyar képviselők is rá szavaztak. A megválasztás után Beneš megköszönte „a magyarok lovagiasságát, őszinteségét és egyenes magatartását”.

Ungváron békebizottság alakult Szova Péter városi tanácsos indítványára, akit megválasztottak a bizottság elnökéül.

Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó Prágában Hodža miniszterelnökkel tárgyalt a kormányzói hatáskör kibővítését célzó törvénytervezetről („részleges autonómia”). A tervezetet a kormány megküldte a koalíciós pártok képviselőinek és szenátorainak. ~ Új autonómia-tervezetet („alkotmányt”) dolgozott ki Fenczik István kárpátaljai parlamenti képviselő. ~ A munkácsi Joó Kálmán a következő felhívást tette közzé: „A kárpátaljai magyar fiatalsághoz szólunk! […] Akár az iskola padjaiban, akár a műhelyben, akár az eke szarva mellett keresitek a jövőt, egyformán kell hogy fűtsön benneteket a kultúra szeretete, a tudásvágy. […] Mindenütt kezdjük meg a munkát és minden városban, falun vagy tanyán, akár ha ketten, hárman vagytok is, rakjátok le egy új kultúrmozgalom alapjait. […] A felületesen ismert történelem, a félremagyarázott irodalom, az elhanyagolt társadalomtudomány mindannyiunkat eltéríthet a helyes életútról. Ezért foglalkoznunk kell saját élethelyzetünkkel, ezért kell tanulnunk. […] Tömörüljetek csoportokba és értesítsetek bennünket, hogy megalakíthassuk az egységes irányító bizottságot és kiépíthessük egy egységes kárpátaljai magyar ifjúsági egyesületnek az alapjait.” ~ Légvédelmi és elsötétítési gyakorlatokat tartottak Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Az MTI szerint ezek „háborús előkészületek”.

Új főispánokat neveztek ki: Bereg vármegyébe Péchy Miklós Szabolcsot (előtte Szatmár vm. főispánja), Ung vármegyébe, Ungvár thj. városba, Ugocsa vármegyébe Siménfalvy Árpádot (előtte Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék, Ung vm. és Ungvár thj. város főispánja), Máramaros vármegyébe Jurka Flaviuszt.