Északkelet-felvidéken győzött „a polgári demokratikus forradalom”. ~ A Károlyi-kormány kiáltványt tett közé a „világ népeihez”: a magyar nemzet leteszi a fegyvert, belép a Népszövetségbe, minden nemzetiségnek egyenlőséget és testvériséget hirdet, Európa védelmében betöltött múltjára hivatkozva területi sérthetetlenségért folyamodik.

A Keleti Szlovák Nemzeti Tanács eperjesi nagygyűlése elvetette a csehszlovák államhoz való csatlakozást, Magyarország integritása mellett foglalt állást. ~ Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely kiáltványban autonómiát és demokratikus szabadságjogokat ígért a nemzetiségeknek.

A párizsi békekonferencián jóváhagyólag vették tudomásul a csehszlovák követeléseket, többek között Kárpátaljára vonatkozóan.

A Ruszinszkói Magyar Jogpárt az alábbi kiáltványt adta ki: „a napokban kihirdetett politikai statárium miatt a Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületi csoportjának alakuló gyűlése össze nem hívható [...] A Ruszinszkói Magyar Jogpártnak ezernyi-ezer tagja van, a párt tehát valóságban már megalakult s csupán a forma, az alakuló gyűlés összehívása az, amit az időközben kihirdetett politikai statárium lehetetlenné tett számunkra. A párt ügyeinek vezetésével foglalkozó szervező bizottság tehát azzal a kéréssel fordul a Ruszinszkói Magyar Jogpárt kerületi tagjaihoz, hogy tekintettel a rendkívüli viszonyokra, tegyék magukévá a szervező bizottságnak alább következő határozatát: - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt ungvári kerületének szervező bizottsága 1920. évi szeptember 10-én tartott ülésén elhatározta, hogy a statárium folytán lehetetlenné vált alakuló gyűlés megtartása miatt megakadt pártéletet nem hagyja – csupán formai kellékek hiánya miatt – megszűnni, hanem a tagok bizalmára és ragaszkodására számítva, addig, míg a politikai helyzet a pártnak gyűlés útján való formális megalakulását lehetővé teszi, a pártot megalakultnak mondja ki, a szervező bizottság „pártvezető bizottsággá” alakítja magát át, a párt vezetését magára vállalja és azt teljes felelősséggel gyakorolja.” „Ma a tömörülésre, az összetartásra, az egyesülésre nemcsak a választások alkalmával van szükség, hanem állandóan, mert minden nap rendkívüli feladatok elé állítják a magyarságot. - A Ruszinszkói Magyar Jogpárt tehát ennek megfelelően programját nem csupán a választásokkal megszerezhető parlamenti képviselet útján akarja végrehajtani, hanem addig is élni és dolgozni akar, hogy a párt tagjaiban az öntudatot fenntartsa és jogainak védelmezője legyen.”

A szociáldemokrata pártban nem következett be szakadás, mert a vezetőség és a kivált frakció e napon megegyezett abban, hogy a pártot 3 tagú direktórium – Braunfeld Mór, Czmór Béla, Pisch András – irányítja mindaddig, míg a párt országos kongresszusa meg nem választja az új vezetőséget.

A Kurtyák-párt kiáltványban szólította fel csatlakozásra a szepesi németeket és Szlovenszkó keleti területeinek szlovák és magyar lakosságát: „a cseh kormány a mai napig sem adta meg e bennünket törvényesen megillető autonómiát, hanem ehelyett 45 ezer cseh hivatalnokot zúdított Kárpátalja területére […] elsősorban hozzátok fordulunk segítségért, ti józan és nemesen gondolkodó, becsületes cipszerek, kik az országnak becsületes, törvénytisztelő ifjakat neveltetek. Másodszor hozzátok fordulunk, ti sárosi és zempléni, mindig jókedvű szlovákok és magyarok. Ti, akik ruszin testvéreitekkel évszázadokon át megbecsülésben és szeretetben éltetek együtt. Kérünk benneteket, jöjjetek segítségünkre, hogy közös erővel vívhassuk ki az autonómiánkat. […] a széles körű és garantált autonómia azonban csak a rutén néppel közösen bírt területeken vihető keresztül, tehát azon a földterületen, mely a Poprád folyótól a Fehér-Tiszáig, azaz a Tátrától Kőrösmezőig terjed. Ezen a természetes határokkal rendelkező területen – éljenek ott ruszinok, magyarok, cipszerek vagy szlovákok – mind e népeknek a nagyhatalmak által garantált széles körű autonómiához van joguk. Pártunk úgy határozott, hogy Kárpátalja határait nyugaton a Poprád és a Hernád mentén húzódó vasútvonalban kell megállapítani, beleértve Kassa városát is, amely város elsősorban van hivatva, hogy ennek a területnek fővárosa legyen. - Történelmi múltja van kívánságuknak.” ~ A Szlovenszkóhoz tartozó Szobránci és Kaposi járásban mozgalom indult a Kárpátaljához való csatlakozás érdekében.

„Az Autonóm Földműves Szövetség kiáltványa a kárpátorosz nép parlamenti képviselőihez” (aláírók: Bródy András, Pjescsák Iván képviselők, Földesi Gyula szenátor): a bel- és külpolitikai események tanúsága szerint „az általunk a múlt esztendőben megindított az összes autonóm erők egyesítésére irányuló akció már ma egészen beigazolódik”. Követelések: a csehszlovák nemzetgyűlés kárpátorosz tagjai alakítsanak közös autonóm klubot, ez a klub foglaljon állást „a Kárpátok déli részén fekvő orosz terület” autonómiájának azonnali megadása mellett, a kormány azonnal írja ki a választásokat a Kárpátorosz Szojmba és jelentse ki, hogy elfogadja a Központi Orosz Nemzeti Tanács által kidolgozott alkotmány(autonómia)-tervezetet. „Mindnyájukat hívjuk egy hatalmas autonóm frontra”. ~ A prágai parlamentben Szüllő Géza az Egyesült Magyar Párt nevében a következő nyilatkozatot olvasta fel: „A képviselőház nyilvánossága előtt szögezem le, hogy ebben a köztársaságban nemcsak szlovák, német, rutén, hanem magyar kérdés is van […] a magyarság pártjai már megalakulásuk óta Szlovákia és Kárpátalja autonómiájáért harcoltak […] Az autonómia alapját a pittsburgh-i szerződés teremtette meg, a Kárpátalja önkormányzatát maga a békeszerződés írta elő. Egyik feltételnek sem tesz eleget a kormány és ez az oka mostani megrendült helyzetének. […] Meg kell hogy értse a kormány, hogy másként itt boldogulást nem tud elérni, mintha a teljes jogegyenlőség alapján állva megadja minden itt élő nemzetnek, ami őt isteni és emberi törvény alapján megilleti.” ~ Milan Hodža miniszterelnök rádióbeszédben jelentette be, hogy elkezdődött a nemzetiségi statútum előkészítése.

Pozsonyban az Egyesült Magyar Párt szenátorai, nemzetgyűlési, tartománygyűlési képviselői megalakították a Magyar Nemzeti Tanácsot, a cseh-szlovákiai magyarság „legfőbb nemzeti szervét”, kiáltványt fogadtak el a cseh-szlovákiai magyarokhoz, melyet Kárpátalja részéről Korláth Endre és Ortutay Jenő írt alá.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Egész Csehszlovákiában, annak minden városában és falujában sorra alakulnak meg az Egységes Magyar Pártszövetség keretében a Magyar Nemzeti Tanácsok. Ezeket a tanácsokat a müncheni határozmányok kimondotta nemzeti önrendelkezési jog hívta életre. A totális önrendelkezési jog elismerését magára nézve kötelezőnek ismerte el a csehszlovák kormányzat is, a Magyar Nemzeti Tanácsok megalakítása tehát semmiféle árnyalatában nem államellenes cselekedet.” ~ Uo.: Bródy András miniszterelnök Budapestre utazott. ~ Kárpátaljaszerte kifüggesztették a Ruszin Nemzeti Tanács kiáltványát, melyben tíz pontban foglalta össze követeléseit: a ruszin nép népszavazással dönthessen hovatartozásáról, a népnyelv legyen a hivatalos, a hivatalokat ruszinokkal töltsék be, hajtsanak végre földreformot, vessék alá revíziónak az 1919 után szerzett állampolgárságot, vessenek véget a nemzetiségi és nyelvi harcoknak, írják ki a szojmválasztást, létesüljön kárpátorosz egyetem, térítsék meg a hadi- és az azóta elszenvedett egyéb károkat, kerüljenek néptulajdonba a sóbányák és az egyéb kincstári birtokok. A rend fenntartására alakuljanak polgárőrségek. ~ Ugyanezzel a keltezéssel adott ki kiáltványt az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács, amelyben 20 pontban foglalta össze követeléseit, melyek teljesítését „kormányától” várja. Fontosabb pontok: biztosítsa az eddigi határokat Magyarország és Lengyelország felé, csatolja a kárpátorosz területekhez Zemplén és Sáros megyéket, a szepességi kerületeket, adjon a területnek alkotmányt, írja ki a választásokat a szojmba, államilag ismerje el a görög katolikus és a pravoszláv ünnepeket, oszlassa fel az összes politikai pártot és állítsa helyükbe az ukrán nép egységpártját, minden téren működjön együtt Németországgal, vesse alá revíziónak a földbirtokreformot, teremtsen munkaalkalmakat a lakosságnak, állítson fel egyetemet és főiskolákat, kártérítést. ~ A pozsonyi Magyar Nemzeti Tanács népjóléti bizottsága csatlakozásra szólította fel a szlovákiai és kárpátaljai magyar szociális intézményeket. ~ A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Kárpátalja politikai élete egyre zajosabb, bonyolultabb. - A lakosság a legnagyobb bizonytalanságban éli napjait, megállt a gazdasági vérkeringés, megállt az üzleti forgalom, senki nem tudja, mit hoz a holnap, milyenek lesznek Kárpátalja határai.”

A Központi Orosz Nemzet Tanács küldöttsége Prágában ismételten kérte az autonóm kormányban a személyi változásokat. ~ Az Egyesült Magyar Párt törvényhozói klubja Pozsonyban kiáltványt adott ki a cseh-szlovákiai magyarság helyzetéről, mely többek között kimondja: „Mi magyarok ellene vagyunk minden olyan megoldásnak, amely az erőszak eszközével kívánja az új becsületes élet alapjait lerakni, meg vagyunk róla győződve, hogy nemzet és nemzet megértésének vannak más, békés eszközei is. - Az önrendelkezési jogot és a népszavazást ilyen eszközöknek tekintjük.”

A magyar honvédség Kárpát-csoportjának parancsnoksága – feladata „a felszabadult Kárpátalja területének kormányzása” – Békeséget Kárpátaljának címmel kiáltványt bocsátott ki.