Munkácson értekezletre jöttek össze azok a magyar szülők, akik gyermekeiket magyar gimnáziumba szeretnék íratni. A kormányzósághoz, a miniszterelnökséghez, az iskolaügyi minisztériumhoz intézett memorandumban követelték magyar tannyelvű iskolák, közte magyar gimnázium felállítását, az állami iskolák magyar tannyelvű osztályaiba az elbocsátott tanerők újraalkalmazását, tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy a magyar tannyelvű osztályokba való felvételt felekezeti hovatartozás alapján korlátoznák. ~ 576. számmal kormányrendeletet fogadtak el a pénzérték megállapításáról Kárpátalja és Szlovenszkó azon területein, ahol nem került sor a pénzlebélyegzésre.

Kétéves szünet után megtartotta első közgyűlését az Ungi Református Egyházmegye Szűcs István esperes és Bernáth Zoltán egyházmegyei gondnok elnökletével. A gyűlés búcsúzott a Miskolcra távozó Révész Kálmán püspöktől, megtárgyalta a gömöri református egyházmegye átiratát, amelyben „a gömöri református magyarok a szlovenszkói kálvinisták új egyházkerületének megalakítására” hívták fel az ungiakat. Az egyházmegyei gyűlés „szükségesnek és sürgősnek jelentette ki az új egyházkerület szervezését” s kérte a ruszinszkói reformátusok felvételét is.

ülésén az ungvári római katolikus egyháztanács hetes bizottsága elutasította J. Pesek tanügyi referens azon javaslatát, hogy amennyiben a város ruszin gimnáziumában megnyitnák a magyar párhuzamos osztályokat, oda zsidó tanulók nem lennének felvehetők.

Árky Ákos, az ungvári magyar gimnázium felügyelő bizottságának elnöke az alábbi felhívást tette közzé: az ungvári gimnáziumban szeptember 1-jén csak egy ruszin nyelvű első osztály indul, oda is ruszin nyelven kell felvételizni, ezzel „kezdetét veszi a jövő magyarság elnemzetietlenítése, ha idejében nem védekezünk ezen erőszakos intézkedés ellen. - A magyar kultúra fenntartása és tovább fejlesztése érdekében tehát szükségessé vált egy magyar tannyelvű középiskolának létesítése Ungváron. Ez azonban csak úgy vihető keresztül, ha a magyar anyanyelvű polgárság nagyobb áldozatra képes. - Áldozatot mondunk, pedig kötelességet kellene hangoztatnunk. […] A jövendő magyar nemzedék nevében kérünk mindenkit […] támogassa anyagilag az új magyar reálgimnáziumot.” ~ Beregszászban értekezletet tartottak a Máramaros-ugocsai, Beregi és Ungi Református Egyházmegyék küldöttei. A máramaros-ugocsai egyházmegye részéről Sütő Áron egyházmegyei főjegyző javasolta, hogy a fenti három egyházmegye alakítsa meg a külön egyházkerületet. Az ülés úgy döntött, hogy amíg ehhez a feltételek megérlelődnek, a három egyházmegyét közösen érintő ügyek vitelére, a kormányzóságnál való képviseletére 10 tagú bizottságot alakítanak, melynek tagjait az egyes egyházmegyék külön ülésükön választják meg.

Megalakult a Técső és Vidéke Kereskedő Egyesület. Célja „a kereskedelem és a kereskedők érdekeinek minél hathatósabb védelme.” ~ Beregszászban szövetséget alakítottak a háztulajdonosok. Elnök: Méhes Sámuel.

Kilépett a medréből a Tisza, a Latorca, az Ung, a Laborc. A kár tetemes. Kárpátaljára látogatott Jan Černy miniszterelnök és Slavik földművelésügyi miniszter, hogy végigjárják „az árvizek és jégverések sújtotta vidékeket”.

A Kurtyák-párt kiáltványban szólította fel csatlakozásra a szepesi németeket és Szlovenszkó keleti területeinek szlovák és magyar lakosságát: „a cseh kormány a mai napig sem adta meg e bennünket törvényesen megillető autonómiát, hanem ehelyett 45 ezer cseh hivatalnokot zúdított Kárpátalja területére […] elsősorban hozzátok fordulunk segítségért, ti józan és nemesen gondolkodó, becsületes cipszerek, kik az országnak becsületes, törvénytisztelő ifjakat neveltetek. Másodszor hozzátok fordulunk, ti sárosi és zempléni, mindig jókedvű szlovákok és magyarok. Ti, akik ruszin testvéreitekkel évszázadokon át megbecsülésben és szeretetben éltetek együtt. Kérünk benneteket, jöjjetek segítségünkre, hogy közös erővel vívhassuk ki az autonómiánkat. […] a széles körű és garantált autonómia azonban csak a rutén néppel közösen bírt területeken vihető keresztül, tehát azon a földterületen, mely a Poprád folyótól a Fehér-Tiszáig, azaz a Tátrától Kőrösmezőig terjed. Ezen a természetes határokkal rendelkező területen – éljenek ott ruszinok, magyarok, cipszerek vagy szlovákok – mind e népeknek a nagyhatalmak által garantált széles körű autonómiához van joguk. Pártunk úgy határozott, hogy Kárpátalja határait nyugaton a Poprád és a Hernád mentén húzódó vasútvonalban kell megállapítani, beleértve Kassa városát is, amely város elsősorban van hivatva, hogy ennek a területnek fővárosa legyen. - Történelmi múltja van kívánságuknak.” ~ A Szlovenszkóhoz tartozó Szobránci és Kaposi járásban mozgalom indult a Kárpátaljához való csatlakozás érdekében.

Az állami földhivatal hivatalos közleménye a volt Schönborn-uradalom kihasználtságáról: az uradalom földjéből eddig 19000 kat. holdat parcelláztak fel és osztottak ki. Maradt még 10000 kat. hold szántó és 105000 kat. hold egyéb földterület, nagyobbrészt erdő. A szántóföld nagyobbik fele az ún. Fekete-mocsár, ami csak kellő feljavítás után lesz termőképes, „de akkor meg van a kilátás arra, hogy az ország keleti részének raktára legyen.”

Megáradt a Latorca, az Ung, a Laborc és a Tisza. A lapok szerint utoljára 1924-ben volt ilyen méretű árvíz Kárpátalján. ~ Az Őslakó írta: „Az első években úgy volt, hogy a katonazenekar Kárpátalján minden hivatalos ünnepen játszotta a ruszin himnuszt is a cseh és szlovák himnuszok után, az utóbbi években – úgy látszik, hivatalos rendelkezésre – az állami himnuszok között megszűnt szerepelhetni a ruszin himnusz.”

Azok a tiszaújlaki árvízkárosultak, akiknek nincs rendezve az állampolgársági ügye, levelet intéztek a csehszlovákiai magyar lapokhoz, melyben elpanaszolják: a kormány akciója a károsultak felsegélyezésére és a romba dőlt házak felépítésére rájuk nem vonatkozik, pedig tőlük is beszedik az adót, fiaikat elviszik katonának. (Körülbelül 40 családról van szó.)

Az állandó esőzések hatalmas árvizet okoztak a Tisza mentén, főleg a Rahó és Badaló közötti szakaszon. A tetőzés július 8-án éjjel volt. A mezőgazdasági termés mindenütt elpusztult. Tiszaújlakon 280 lakóház és melléképület dőlt romba. Az egész Nagyszőlősi járásban jelentős a kár. A víz Nagybocskón és Bustyaházán elvitte a hidat. J. Černy belügyminiszter azonnal a helyszínre utazott. Július 16-i számában Az Őslakó a következőket írta: „Tiszaújlak község lakosságát leírhatatlanul borzalmas katasztrófa érte. Az árvíz ezreknek tette tönkre minden vagyonát. Se lakásuk, se ruhájuk nincs és éheznek […] A látvány, a romhalmaz, a pusztulás, mely ezt a városkát és környékét érte, egyre inkább rémesebb. […] Csak most kezd látszani, milyen végzete lett ennek a vidéknek.” Az árvíz sújtotta Tiszaújlakról Móricz Zsigmond is cikket írt A magyar tenger címmel a Pesti Naplóban. A becsült kár mintegy 40 millió K.

Az ungvári városi tanács ülésén leszavazták azt a javaslatot, hogy a magyar nyelv ne legyen tovább hivatalosan használható. ~ A tiszaújlaki árvízkárosultak memorandumban fordultak megsegítésük érdekében Kárpátalja törvényhozóihoz.

A kormány segélyt szavazott meg a tavalyi aszály és az idei árvíz kárpátaljai károsultjainak. ~ Az alkotmánybíróság tagjává nevezték ki Hadzsega Illést, az ungvári kerületi bíróság elnökét. ~ A ruszin autonomista pártok Munkácson egységes választási front megalakításáról tárgyaltak. ~ Szilassy Béla a Magyar Nemzeti Párt szlovenszkói szenátor interpellációt nyújtott be a parlamentben a magyar nemzeti színek használata tárgyában.

Megáradt az Ung, a jégtorlaszok miatt két betonhidat is fel kellett robbantani. Az árvíz Ung megyében nagy károkat okozott.

Horthy Miklós kormányzó szemlét tartott az árvízsújtotta területek fölött. Kora délután indult repülőgépén és a Zagyva-völgy, Felső-Tisza-völgy, Hernád, Laborc, Ondava, Ung és Szamos-völgy felett elrepülve a tiszántúli belvizek irányában tért vissza este a fővárosba.

Árvíz volt Kárpátalján. A legnehezebb helyzetbe a Hetyen, Harangláb és Bátyu környéki ruszin telepek kerültek. ~ Jegyrendszert vezettek be a cukorra és a zsírra. Április 20-án a Kárpáti Magyar Hírlap erről így írt: „Ungvár fegyelemhez szokott közönsége nyugodtan fogadta a cukorjegyrendszert. Csupán abban az irányban hangzottak el észrevételek, hogy miért kap kétszer annyi cukrot a pestvidéki polgár, mint például az az ungvári polgár, aki jóval silányabb viszonyok között él, mint anyaországbeli testvére.” ~ A belügyminiszter a Külföldieket Ellenőrző Országos Hivatal keretében Munkács székhellyel állított fel kirendeltséget. ~ Ungvár, Szolyva, Rahó, Királymező, Kőrösmező, Oroszmokra, Németmokra közös küldöttsége az iparügyi és földművelésügyi minisztériumban tett panaszt a kárpátaljai kisiparosok és erdei munkások sérelmei miatt. ~ A Duchnovics nevét viselő ungvári könyvtárból cenzori rendeletre elvitték a cseh/szlovák, az ukrán és a kommunista könyveket.