a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. ~ Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget–Técső–Huszt–Beregszász–Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20–21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. ~ A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni határokkal. Az ígéret szerint ha a magyar katonaság visszavonul e vonal mögé, a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról. Ez nem történik meg.)

A csehszlovák és a román katonai megszállás a régióban véget vetett a tanácshatalomnak (40 napig állt fenn, 1919. március 21-től).

Hennoque, a katonai és J. Breicha, a polgári igazgatás vezetője közös rendeletet adtak ki a magas árak visszaszorításáról Kárpátalján.

Az első általános választások a csehszlovák nemzetgyűlésbe és a szenátusba. Podkarpatszka Rusz nem választhat. - 1924. március 16. Az ok: a terület egy része még román megszállás alatt van. - 1920. augusztus 30.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap tudósítója felkereste G. Zhatkovych-ot, hogy megkérdezze: önként mondott-e le a kormányzói tisztről. A lap másnapi számából kiderül, hogy Zhatkovych kitérő választ adott. „Hangsúlyozta, hogy a lemondásra kényszerítve van, mivel nem lévén elegendő hatáskörrel felruházva, nem képes megvalósítani Podkarpatszka Rusz részére szerződésileg és ígéretekkel biztosított autonómiát. Ezenkívül a határok kérdésében sem tud megállapodásra jutni a prágai kormánnyal. Lemondását indokoltan azzal terjesztette a köztársasági elnök elé, hogy állását IV. 1-jén föltétlenül át akarja adni az utódjának. Ezért tegnap táviratilag ismét megsürgette az ügyet.”

Prágában közös értekezletet tartottak a ruszinszkói pártok: a Podkarpatszka Ruszi Földműves Szövetség (Kaminszki József, Demkó Mihály, Földesi Gyula), a Podkarpatszka Ruszi Földműves Párt (Volosin Avgusztin, Brascsajko Mihajlo, Tóth András), a Podkarpatszka Ruszi Parasztpárt (Balog Juro), a Nemzetközi Szocialista Párt (Simon Mózes), a Podkarpatszka Ruszi Független Szocialista Párt (Puza Jevhen) és a magyar pártszövetség (Korláth Endre, Kerekes István, Paulik János). Az értekezleten Kerekes István keresztényszocialista pártvezető elnökölt. A megfogalmazott követelések: a választási törvény előkészítésébe vonják be a ruszinszkói pártokat, a választásokig nevezzenek ki megfelelő jogkörökkel rendelkező ideiglenes kormányzót, legkésőbb augusztus végéig írják ki a szojmba a választásokat, cseréljék le a tisztviselői kar nem őslakos tagjait, töröljék el a cenzúrát, a statáriumot, a ruszinszkói pártok képviselőiből hozzanak létre ellenőrző bizottságot.

kelt 43. sz. törvény Kárpátalján elválasztotta az állami pénzügyi igazgatást a községi és törvényhatósági igazgatástól (végrehajtási rendelete 131/1922.IV.21. sz. a.). ~ A 20. sz. kormányrendelet a betegbiztosítást szabályozta Szlovenszkón és Kárpátalján.

Megalakult a Ruszinszkói Hivatásos Újságírók Szindikátusa. Elnök: Havas Emil (az Új Közlöny felelős szerkesztője). Alelnökök: Rácz Pál (a Ruszinszkói Magyar Hírlap szerkesztője), Demkó Mihály (a Kárpáti Futár felelős szerkesztője).

Az Ung Megyei Takarékpénztár (Ungvár legrégibb és legnagyobb pénzintézete) beleolvadt a pozsonyi Szlovák Általános Hitelbankba, mely ettől kezdve Kassán, Rozsnyón és Ungváron tart fenn fiókot.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap tudósítása: „Néhány hét előtt a magyar kormány különböző művészeti testületek sürgetésére elhatározta, hogy a jóvátételi bizottsághoz jegyzéket intéz és ebben a jegyzékben követelni fogja, hogy az utódállamok szolgáltassák ki Magyarországnak az összes magyar vonatkozású műemléket, amelyek a Magyarországtól elszakított területeken vannak. A magyar kormány felhívta a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy állítsa össze az utódállamok területén levő magyar vonatkozású emlékek listáját […] Ez a lista most készült el […] A jegyzék szerint Csehszlovákiától a következő műemlékeket fogja követelni”: Kárpátalja területéről: váremlékmű (Munkács), Perényi Zsigmond báró szobra (Nagyszőlős), Dayka Gábor szobra és Bercsényi Miklós gróf emléktáblája (Ungvár).

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „A most megindult lengyel–ruszin közvetlen vasúti összeköttetésnél is nagyobb jelentősége lesz a közeljövőben ismét meginduló Csap–záhonyi vasúti összeköttetésnek, mert ezáltal helyreáll a közvetlen kapcsolat Magyarország és Ruszinszkó között.”

Ehrenfeld Péter alkormányzó aláírta a statáriumot megszüntető rendeletet (megjelent április 26-án). „A minisztertanács határozata alapján az 1920. évi augusztus 28-án 2616. sz. a. a Podkarpatszka Rusz területére kihirdetett rögtönítélő bíróság (statárium), valamint az ezen rendeletekkel életbe léptetett összes rendkívüli intézkedések hatályon kívül helyeztetnek. Ennek következtében a beregszászi törvényszék kivételes hatásköre, mint rögtönítélő bíróságnak, amely a fenti rendeleten alapult, megszűnt. - Hasonlóképpen hatályon kívül helyeztetnek mindama rendeletek, melyek a rögtönítélő bíróság alapján adattak ki.” Huber rendőrigazgató tájékoztatása: „a pártéletet korlátozó intézkedések terén mai nappal a még itt fennálló magyar törvények lépnek életbe. - A sajtószabadságot korlátozó előzetes cenzúra szintén megszűnvén a nyomtatványok és hírlapokra vonatkozólag az itt még érvényben levő 1914. évi magyar sajtótörvény rendelkezései irányadók. Ez intézkedések a sajtó terén addig állanak fenn, amíg a tárgyalás alatt álló csehszlovák törvénytervezet, mely a köztársaság egyéb területén már érvényben levő osztrák sajtótörvényt kívánja Ruszinszkóra is kiterjeszteni, törvényerejére nem emelkedik. […] a statárium megszűntetésével a politikai pártok működéséhez nem lévén szükség engedélyre, természetszerűleg a Magyar Jogpárt is programjának bejelentésével megkezdheti működését. […] a szlovák vízum megszerzésének szüksége a mai nappal megszűnt.”

A kormányzóság elrendelte „a Podkarpatszka Rusz területén lakó összes nép községi illetőségének és állampolgárságának megállapítását”. ~ Feloszlatták az ungvári képviselőtestületet, felmentették Sztripszky Elemér kormánybiztost. Április 24-től a polgármester Bacsinszki Edmund törvényszéki bíró.

Ungvárra érkezett Micara Kelemen, a Prágába akkreditált pápai apostoli nuncius, hogy „a szentatya kívánságára […] a katolikus hitéletről és a […] sizmatikus mozgalmakról személyes tapasztalatokat szerezzen.”

Újra engedélyezték a Ruszinszkói Magyar Jogpárt működését. A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „feltámadt” az a párt, amely „elsőnek merte hirdetni, hogy csak magyarok vagyunk, s minden magyarnak legyen az bármilyen rendű, rangú, foglalkozású vagy vallású, ebben a pártban helye van.”

a Beregi Hírlap c. beregszászi lap Kárpátaljai Magyar Gazda címen jelent meg mint az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt ruszinszkói kerületének hivatalos lapja. ~ Ungváron megalakult a Podkarpatszka Ruszi Nyugdíjasok Egyesülete. Elnökök: Perszina Alfréd, Kiss Dezső.

Összeült Ungvár első választott képviselőtestülete. Polgármester: Bacsinszki Edmund. Alpolgármesterek: Malina Sztaniszlav, Kavasch Ernő.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap javasolta: „álljon össze Szlovenszkónak és Ruszinszkónak néhány tekintélyes vezéregyénisége, alapítsa meg a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szépműves Céhet” erdélyi mintára.

Megnyitották a nagyközönség előtt az ungvári városi könyvtárat, melynek felállítása érdekében jelentős munkát végzett Jan Hrbek ungi kormánybiztos és Szova Péter városi tanácsos. A könyvtár állománya 1506 kötet, ebből a magyar: szépirodalom 358, tudományos 69, ifjúsági 31 kötet.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: jelentős fejlődésnek indult a Ungvár központja a Kisgalagóban épülő városrésznek köszönhetően.

Beregszászban lezajlott a szövetkezett ellenzéki pártok jelölőgyűlése a közelgő parlamenti választásokra. Képviselőjelöltek: 1. Korláth Endre, 2. Szabó Lajos, 3. Bakó Gábor, 4. Jaczik Miklós, 5. Hetey Bertalan, 6. Boross Zsigmond, 7. Földes János, 8. Nagyidai Ferenc, 9. Demjén András. Szenátorjelöltek: 1. Egry Ferenc, 2. Hatfaludy Sándor, 3. Limbach Emánuel, 4. Id. Weisz Mihály, 5. Ács L. Sámuel.

Ismeretlen tettesek összetörték Nepomuki Szent János ungvári szobrát (az első 1871-ben készült, a most tönkretett alkotást az 1890-es évek elején készítette Petridesz János ungvári szobrászművész).

Emil Hácha köztársasági elnök elrendelte a szojm összehívását Huszton március 21-ére, de Avgusztin Volosin miniszterelnök kérelmére az időpontot március 15-re módosította. ~ Budapesten a minisztertanács ülésén elhatározták, hogy a német hadsereg Csehszlovákiába történő bevonulása, illetve Szlovákia függetlenségének kikiáltása esetén a honvédség megszállja Kárpátalját, akkor is, ha ehhez a németek nem járulnak hozzá.

J. Tiso miniszterelnök bejelentette az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását. Másnap a német hadsereg megszállta Cseh- és Morvaországot. Március 18-i szovjet külügyi jegyzék szerint „a német kormány tettei jeladásul szolgáltak a magyar csapatoknak a Karpatszkaja Ruszba való durva betöréshez és a lakosság elemi jogainak megsértéséhez.” ~ Hajnali háromkor a Szics-gárda Huszton körülvette a kormány, a csendőrség, a posta székházát, a vasútállomás épületét, megtámadott több katonai objektumot. A cseh katonaság fegyverrel állította helyre a rendet, számos Szics-tag életét vesztette, illetve gyorsított eljárással internálták őket. ~ MTI-hír: „a magyar–ruszin határ mentén csaknem az egész határ hosszában lövöldözés hallható”. A magyar katonaság Béldy Alajos parancsnoksága alatt a reggeli órákban három irányban lépte át a demarkációs vonalat: 1. Fancsikánál a Nagyszőlős–tiszaújlaki út mentén (súlyos harcok voltak a Salánk és Feketepatak közötti vasútvonal mentén), 2. Munkácsnál Szolyva irányába (10 órára az 1. lovas dandár megszállta a Munkács környéki magaslatokat (Őrhegyalját), Szentmiklós alatt állt), és 3. Ungvár körzetében (a 26. honvéd zászlóalj elérte Nevickét). ~ 20 órakor Volosin Avgusztin miniszterelnök beszédet mondott a huszti rádióban: Polgártársak és polgártársnők Kárpáti Ukrajnában! A szlovák parlament megszavazta Kárpáti Ukrajna függetlenségét, a mi szojmunk pedig hivatalosan ki fogja kiáltani az állami függetlenséget. A szojm végső döntéséig az autonóm kormány nyilvánítja ki függetlenségünket. A független Kárpáti Ukrajna kormányának tagjai: Volosin Avgusztin miniszterelnök, Révai Julij külügyminiszter, Perevuznik Jurij belügyminiszter, Klocsurak Sztepan gazdasági miniszter, Brascsajko Julij pénzügy- és kommunikációs miniszter, Dolinai Mikola egészségügy- és szociális miniszter. Éjszaka távirat ment Berlinbe: megtörtént a független Kárpáti Ukrajna kikiáltása, amely számít arra, hogy a birodalom védelmében részesíti. Egyidejűleg Volosin utasította a csendőrséget, hogy fegyverezze fel a Szics-gárdát. ~ Lengyel oldalról megerősítették a határ őrzését, kommünikében tiltakoztak minden olyan hír ellen, amely esetleges beavatkozásukat jósolná. ~ A prágai kormány elfogadta a magyar kormány ultimátumát, amely azt követelte, hogy vonják vissza Kárpátaljáról a cseh csapatokat. Ennek következtében Lev Prchala tábornok, aki ezen a napon megszűnt a Volosin-kormány tagja lenni, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a cseh csapatok visszatérjenek Csehországba. A kivonulás az esti órákban kezdődött meg. A 23 órakor kiadott jegyzék szerint: a cseh csapatok kiürítik Kárpátukrajnát, de a magyar nemzetiségűeknek nem adják meg a jogot, hogy fegyveres alakulatokat szervezzenek önvédelmi célból. ~ Délben Horthy Miklós kormányzó fogadta a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesületének küldöttségét, melyet Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök vezetett. A küldöttség ezután Teleki Pál miniszterelnökhöz ment.

MTI-jelentés a magyar honvédség veszteségéről „a ruszin területek megszállásával kapcsolatban”: 72 halott, 164 sebesült, 3 eltűnt személy, 2 fogságba esett.