a magyar kormány megbízásából Ruszka Krajna kormányzója Avgusztin Stefán. ~ A budapesti ruszin értelmiség politikai szervezetet alakított Ruszin Nemzeti Önállóság Pártja néven. Cél: „a ruszin nemzet lehető legszélesebb körű önkormányzatának kiépítése a Magyarországgal levő gazdasági egységben”.

Csehszlovákia ratifikálta a saint-germaini szerződést. ~ Kinevezték Podkarpatszka Rusz Autonóm Direktóriumát, elnöke: Zhatkovych Gregory, tagjai: Brascsajko Julij, Volosin Avgusztin, Hadzsega Julij, Toronszkij Omeljan. A direktóriumnak 6 osztálya van: 1. elnöki és határon túli, 2. művelődési és iskolaügyi, 3. vallási, ipari és kereskedelmi, 4. igazságszolgáltatási, földművelésügyi és élelmiszerellátási, 5. belügyi, 6. pénzügyi. (A kötelező iskolai oktatás időtartama 6-tól 14 éves korig terjed (előtte a régióban 12 éves korig).) - 1920. február 19. A terület 4 zsupára tagolódik: Ungvári – hozzá tartozik az Ungvári, Perecsenyi, Szerednyei, Nagybereznai járás, Munkácsi – Munkácsi, Dolhai, Szolyvai, Oroszvégi, Alsóvereckei, Volóci járás, Beregszászi – Beregszászi, Huszti, Ilosvai, Kaszonyi, Nagyszőlősi járás és Máramarosi zsupa – Rahói, Nagybocskói, Técsői, Taracközi járás. ® 1921. augusztus 26. ~ G. Zhatkovych direktóriumelnök 30 pontos programjából: „1. Ünnepélyesen kijelentem, hogy mi kárpátaljai ruszinok vagyunk és a mi területünk hivatalos neve Podkarpatszka Rusz. 2. Podkarpatszka Rusz mint autonomikus egység a Csehszlovák Köztársaság keretében, önként csatlakozik a csehszlovák testvérekhez […] 3. A csehszlovák törvényhozástól követelem, hogy a Podkarpatszka Rusz speciális alkotmányában minden bennfoglaltassék, ami biztosítja a mi népünknek és a kárpátaljai ruszinok jövő nemzedékének a mi területünkön a legszélesebb körű önkormányzatot, amit nekünk és utódainknak a békekonferencia adott meg.” Zhatkovych követeli a szólás- és sajtószabadságot, az általános választójog biztosítását, az egyház és az állam viszonyának rendezését, a természeti kincsek ésszerű felhasználását, az állampolgárok jogainak védelmét, a kultúra és a nyelv szabad fejlődésének lehetőségét, a gazdaság és a pénzügyek rendezését. A 16. pont kimondja: „Biztosítom kisebbségeinket, hogy a békekonferencia által adott jogaik meg lesznek tartva.”

Ungváron megalakult a Ruszin Földműves Párt. Elnök: Tóth András. Titkár: Brascsajko Julij. Kitűzött céljuk: a teljes autonómia útján biztosítani és védelmezni a népi (nemzeti) gazdasági, kulturális és politikai érdekeket, egyesíteni a ruszinokat a Poprádtól a Tiszáig, létrehozni a Podkarpatszkij Bankot, követeli az egyházi önkormányzatot.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap azt közölte, hogy a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége „amíg a ruszin politika teljes kibontakozását nem látja és különösen a megalakulás stádiumában levő második ruszin blokk álláspontját nem ismeri, nem nyilatkozik arra nézve, hogy a pártszövetség ellen vagy mellett lesz-e ennek az alakulásnak.” ~ A 25. sz. kormányrendelet szabályozta a kárpátaljai állami nép- és polgári iskolai tanszemélyzet bér- és nyugdíjilletményét. ~ Petőfi Sándorra emlékeztek Bustyaházán. Az ünnepi beszédet Peleskey Sándor viski református lelkész tartotta.

Korláth Endre parlamenti képviselő első sajtónyilatkozatából: „A jelenlegi választási eredménynek egyáltalában nem tudok örülni, mert a lezajlott választás során olyan elemi erővel tört ki a népelkeseredés, hogy az végzetessé lehet az itteni egész berendezkedésre és könnyen forradalmivá válhatik, pedig a forradalmakból nekünk eddig már éppen elég volt!”

Magyarországgal megindult a postai csomagforgalom. ~ Az ungvári rendőr-igazgatóság új vezetője Vohlidal Antonín lett (elődje Huber Jaroslav volt).

Pöstyénben megalakult a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa. A hivatásos újságírókat tömöríti. Elnök: Dzurányi László. Ügyvezető: Kasztor Ernő.

A közigazgatási reformjavaslat képviselőházi vitájában felszólaló Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő kifejtette, hogy a készülő törvény nem helyettesítheti az autonómiát, a ruszinok elszánták magukat, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni fognak jogaikért.

A Ruszinszkói Magyar Hírlap írta: „Az autóbuszláz egész Ruszinszkóra szétterjedt. Nincs Ruszinszkóban olyan nagyobb község ahová autóbuszjárat ne lenne. […] A vasúti forgalom ezt az autóbusz-inváziót igen megérzi.”

Megjelent a Ruszinszkói Színházi Élet első munkácsi száma. Szerkesztők: Kelembéri Sándor és Bernáth Pál.

Beregszászban Országos Magyar Bált rendezett a Magyar Nemzeti Párt kárpátaljai kerülete. - 1929. január 6.

A képviselőházban Kurtyák Iván kárpátaljai képviselő tiltakozott az ellen, hogy az autonomista törekvéseket államellenesnek állítsák be. ~ Az e napon kelt 186. sz. kormányrendelet módosította az állami igazgatási hivatalok hatáskörét Kárpátalján. A 187. sz. rendelet a minisztériumok egyes hatáskörét átadta a kárpátaljai Országos Hivatalnak.

A szociáldemokrata párt Beregszászban Szabadság címmel megjelenő hivatalos lapja, a Szabadság a népszámlálással kapcsolatban felszólította „a magyarul beszélő zsidókat, hogy vallják magukat magyar anyanyelvűeknek”.

Estók Gyula, a Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesületének elnöke, a Széchenyi Mozgalom vezetőségi tagja nyilatkozott a Kárpáti Magyar Hírlapnak: „legfontosabb teendő az új kisebbségi közértelmiség kinevelése […] Meg akarja teremteni a kultúrkapcsolatokat a Csehszlovákiában élő szláv nemzetiségekkel”, nyilvános gyűléseiket nem rendezik „politikai, pláne pártpolitikai célzattal, vagy programmal, hanem csak tudományos helyzetfelismerés és ismertetés célzatával.” „A fiatalság kitart politikamentessége mellett, tudva, hogy számára ez a legideálisabb út a kisebbségi magyarság létérdekeinek és kulturális értékeinek mindennapi munkával való megvédésénél.”

Községi választásokat tartottak 14 kárpátaljai településen, ahol korábban felfüggesztették az önkormányzatot.

Milan Hodža miniszterelnök a kárpátaljai törvényhozókkal tanácskozott az önkormányzat megvalósításáról.

A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Nemzeti önkormányzatot a magyarságnak – Szlovenszkó és Kárpátalja autonómiájának keretében!”

Prágában minisztertanácsi ülésen vitatták meg a nemzetiségi jogokat, nyelvhasználatot, az önkormányzatot illető törvénytervezeteket.

Elkészült a Kárpátalja önkormányzatára vonatkozó 2. törvénytervezet. ~ Munkácsra érkezett Kozma Miklós, az ún. „rongyos gárda” szervezője, MTI-elnök. (Meggyőződése szerint Kárpátalja alkalmatlan a teljes autonómiára, legfeljebb részleges autonómiáról lehet szó.) ~ Az MTI közlése szerint a kereskedelemügyi minisztérium Békés megyéből 500 kubikost indított „Ruténföldre” útépítési és útjavítási munkálatok végzésére. ~ Kontratovics Irenej őrdarmai görög katolikus lelkész cikke a Magyar Nemzetben: „az autonómia még nem boldogít. Autonómia mellett is lehet éhen halni […] Míg a Verhovinán kenyéréhség van, s míg a ruszin anyák puszta szalmán hozzák világra a jövő nemzedéket, addig felesleges azon vitatkozni, hogy milyen is legyen az autonómia”, a ruszin boldogulás fő eszköze a gazdasági fejlesztés.

Ungváron megalakult a Levente Egyesület. Elnök: Korláth Endre. ~ Egyed István egyetemi professzor közreműködésével elkészült a Kárpátalja önkormányzatáról szóló törvényjavaslat újabb megszövegezése. ~ Sor került a magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatok felújítására.

Kárpátalja önkormányzata ügyében tartottak ülést a miniszterelnöki hivatalban a belügy-, az igazságügy miniszter, Perényi Zsigmond kormányzói biztos, Ilniczky Sándor főtanácsadó, Egyed István egyetemi tanár és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár részvételével.