Sztrájkoltak a perecsenyi, nagybocskói faipari vegyi üzemek, az aknaszlatinai sóbányák, az antalóci fűrésztelep dolgozói.

A csehszlovák törvénytárban 159. számmal kihirdették az útlevelek és láttamozások tekintetében Csehszlovákia, Magyarország, Németország, Ausztria, Olaszország, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia között megkötött egyezményt.

Ungváron, Munkácson és Nagyszőlősön a magyar szülők iskolanapot tartottak a magyar nyelvű oktatásért.

J. Pesek kárpátaljai tanügyi referenst miniszteri tanácsossá nevezték ki. ~ Az ungvári ruszin reálgimnáziumban az első évfolyamon szlovák párhuzamos osztály nyílt.

A 307. sz. kormányrendelet szabályozta a magánbiztosító pénztárak létesítésének és működésének feltételeit Szlovenszkón és Kárpátalján.

A 267. sz. törvény szabályozta a szlovenszkói és a kárpátaljai közjegyzők hivatali hatáskörét.

Munkácson a Ruszinszkói Szövetkezetek Szövetsége, a Munkácsi Szövetkezetek Országos Szövetsége és az Ungvári Szövetkezeti Egyesület társulásával létrejött az Országos Szövetkezeti Központ. Székhelye: Ungvár. Elnök: Egressy Gyula.

A Munkácsi Kereskedelmi Akadémia magyar tagozatának hallgatói együtt méltatták Lev Tolsztoj, Franz Schubert és Ady Endre születésének évfordulóját.

Kassán megalakult a Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége. 1931. február 24-én a belügyminisztérium jóváhagyta az egyesület alapszabályát, a szervezet azonban nem működött.

A szlovenszkói és a kárpátaljai református egyház képviselői üléseztek Pozsonyban. Szóba került: elhúzódik „a kárpátaljai új püspök hivatalos elismertetése, noha a kormányhatóságok ezt kifejezetten ígérték.”

Az MTI a Česke Slovo c. lapra hivatkozva közölte, hogy Szlovenszkóban és különösen Kárpátalján egyre erősödik a kivándorlási hullám. A csehszlovák Vöröskereszt külön bizottságot állított fel a jelenség tanulmányozására, amely a legfőbb okok közé sorolta a szegénységet, az éhínséget, az alkoholizmus terjedését, a csecsemőhalandóság rendkívüli mértékét, és hogy a termőföldek az agrárpárt, az erdők a koalíciós pártok kezén van.

MTI-közlemény: „Az interparlamentáris unió londoni kongresszusán a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek képviselői jelezték, hogy a csehszlovákiai kisebbségek parlamenti bizottság megalakítására vonatkozó javaslatot nyújtottak be.” ~ Az MTI átvette a Česke Slovo értesülését, miszerint „az ungvári zsidó hitközség megteszi az előkészületeket arra az estre, ha Romániából a pogromok elől menekülő zsidók Csehszlovákiában keresnének menedéket.”

Balogh Edgár és három sarlós társa – Lőrincz Gyula dunaszerdahelyi festőművész, Bertók János munkácsi diák, Sáfáry László költő, munkácsi tanár – a kárpátaljai falvakat járták. A riportsorozat Tíz nap szegényországban címmel jelent meg a Prágai Magyar Hírlapban 1930 szeptembere–1931 januárja között. ~ Több hetes sztrájk kezdődött a Latorica Rt. beregszentmiklósi fűrésztelepén. ~ Megkezdték a Latorca völgyi ipari vasút építését.

T. G. Masaryk köztársasági elnök Losoncon bejelentette: „Hogy a kultúra iránt érzett őszinte tiszteletemet tettekkel is bizonyítsam, elhatároztam, hogy a nyolcvanadik születésnapom alkalmából létesített alapból egy magyar tudományos, irodalmi és képzőművészeti társulat céljaira megfelelő összeget juttatok.”

Az ungvári városháza előtt munkanélküli tüntetők követelték a megszavazott segélyek kiadását. ~ A magyar parlamentben Pakots József napirend előtti felszólalásban tette szóvá „azokat a sérelmeket, amelyek a csehszlovákiai népszámlálásnál a magyar kisebbséget érték”. Bethlen István miniszterelnök válaszából: a magyar kormány egyelőre nem veti fel a kérdést Genfben, mert maga a kisebbség már fordult panaszával a Népszövetséghez. Ám „a magyar nemzetnek is joga van ehhez és ha a kisebbségek panasza meghallgatásra nem lelne, élni is fog a jogával.”

Bródy András (Ruszinszkói Autonóm Földműves Szövetség) képviselő parlamenti beszédéből: „mi ruszinok […] minden körülmények között kívánjuk a határrevíziót, mert a Tisza-völgyről és a Máramarosszigetről mi sohasem mondunk le.” Nincs semmi oka, hogy támadjuk a magyarokat, a magyar kultúrát, mert „Podkarpatszka Ruszban ők épp úgy küzdenek autonóm jogaink megvalósításáért, mint mi magunk is.” Kárpátaljára stratégiai szempontból volt szükség: elválasztani Magyarországot és Lengyelországot, megteremteni a kapcsolatot Romániával. ~ Siménfalvy Árpád, a magyar pártszövetség tartományi képviselője beadványt terjesztett a kárpátaljai tartománygyűlés elé a vidék szőlőtermesztése és bortermelése válságának orvoslása érdekében.

Meghalt Beszkid Anton, aki 1923. november 18. óta Kárpátalja kormányzója volt. Június 18-án temették el Ungváron. A gyászszertartást Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke celebrálta. - 1935. február 15.

Beregszászban tartott közgyűlést a Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület. A határozatból: az egyesület „a legszorosabb kapcsolatban kíván együttműködni a testvér Szlovenszkói Általános Magyar Tanító Egyesülettel”, szeptembertől a Magyar Tanítót saját hivatalos lapjának is tekinti, ezért minden tagja számára megrendeli.

A Kárpáti Magyar Hírlap információja szerint Kárpátalján az összes magyar polgári iskolások 63 százaléka, a magyar elemi iskolások 16 százaléka nem magyar tannyelvű iskolába jár. ~ Tiszaújlakon megrendezték a II. gyermek dalos versenyt. - 1937. június 27. ~ Megalakult az Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt és a Szepesi Német Párt törvényhozóinak közös parlamenti klubja. Elnök: Szüllő Géza.

Ismét összeült az ungvári magyar gimnázium felállítását kezdeményező bizottság, s megfogalmazta újabb (tizenhetedik) beadványát a prágai kormányhoz. ~ Lahita Ernő munkácsi festőművész különféle magvakból rakta ki Hrabár Konstantin kormányzó életnagyságú képét. Az alkotást a művész eladta Ungvár városának.

Kárpátaljai festők munkáiból rendeztek kiállítást Párizsban. ~ Beregszászban Szépészeti Egyesület alakult. A cél: a város szebbé, rendezettebbé tétele. „Az egyesület tavasszal virághónapot rendez, amikor is a legszebb virágos ablakokat díjazni fogják. A szép eszme remélhetőleg élénk pártolásra fog találni és talán nemsokára eljutunk oda, hogy Beregszász nem szolgál majd rá a köztársaság „legcsúnyább és legpiszkosabb városá”-nak a jelzőjére” – írta a Kárpátalja február 14-i számában. ~ A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület iskolaépítő szövetkezet létrehozására indított mozgalmat. A kérdéssel március 10-i ülésén a tartománygyűlés is foglalkozott.

Kárpátaljai képzőművészek állandó kiállítása nyílt meg Ungváron. ~ Ungváron a Miskolcról idekerült tisztviselők kezdeményezésére megalakult a Közvélemény Asztaltársasága. Cél: összehozni a társadalmat a közvetlenebb, a színesebb, a hangulatosabb, az eredményes társadalmi munkára.

Az Országos Közegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint az országban a születési arány Kárpátalján volt a legmagasabb: minden ezer lakosra 29.1 születés jutott. A csecsemőhaladóság szintén itt a legmagasabb: 18,2%. ~ A beregszászi városi könyvtárból a legtöbben Zilahy Lajos és Harsányi Zsolt könyveit kölcsönözték ki. ~ Huszton zsidó polgári fiú- és leányiskolát nyitott a Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület. ~ Ungváron vendégszerepelt Tőkés Anna színművész. ~ Beregszászban rendeztek képzőművészeti kiállítást Haba Ferencné, Lánczy Anna, Buczko Géza, Nagy Aladár, Ungváron Márton L. Béla alkotásaiból. Ugyanitt volt képkiállítása a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Bukovinszky Gyula munkácsi festőművész díjazott lett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által Kassán szervezett V. Nemzeti Kiállításon. ~ Megjelent: Rónay Mária: Országjáró V. b. A Felvidéken és a Kárpátalján. Hungária Könyvkiadó, Budapest., Kiss László: Nincs megállás. Versek. Viktória ny., Ungvár., Ungvár és Ung vármegye. Szerk.: Csíkvári Antal. Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala, Budapest., Csomár Zoltán: A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református keresztyén egyház húszéves története 1918–1938. M. Kir. Állami ny., Ungvár., A Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátalja (Ruszinföld) helységnévtára. Szerk.: Várady Károly. Hornyánszky ny., Budapest., Kárpátalja községeinek névjegyzéke. Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest., Ungvár új utcanevei és telefonelőfizetőinek névsora. Ny. n., Ungvár., A magyar kormány egyéves munkája Kárpátalja népéért. Mi történt eddig Kárpátalján? Kárpátaljai Terület Kormányzói Biztosi Hivatala, Ungvár., Bölöny József: A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata. Magyar Közigazgatás, Budapest., Hubai Imre: Adatok Kárpátalja gazdasági földrajzához 1919–1939. Nekudah Könyvnyomda, Munkács., Kárpátalja nép-, földbirtok- és állatösszeírásának eredményei. KSH, Budapest., Csukás Zoltán: A Kárpátalja szarvasmarhatenyésztése. Hunnia ny., Budapest., Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok). Franklin Nyomda, Budapest., László Vladimir: A magyarok őstörténete. Szt. Bazil Rend nyomdája, Ungvár., Jabotinszky Vladimir: Zsidóság és szocializmus. Három tanulmány. Zsidó Nemzet kiadása, Nekudah ny. (Munkács), Budapest., Kárpátalja. Bereg–Ugocsa k. e. e. és Ung vármegyék részletes ismertetője. Országos Vendégforgalmi Szövetkezet, Budapest., Koncsek István: Kárpátaljai idegenforgalmi útmutató. Viktória ny. (Ungvár), Kassa., R. Vozáry Gyula: Kárpátaljai emlékek. Franklin ny., Budapest., Útmutató Kárpátalja fontosabb gyógynövényeinek gyűjtéséhez Száhlender Károly irányítása mellett. Összeáll.: Fodor István, Martin János. Állami ny., Ungvár.

március 15-ig felvidéki és kárpátaljai képzőművészeknek volt kiállítása Budapesten a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület Szervezésében.

Munkácson megalakult a Képzőművészeti Tanácsadó Bizottság, melynek tagjai a város művészei: Berecz Vilmos, Dobos Endre, Erdélyi János, Ivánka László, Kelemen József.

Az Ungvár székhelyű kárpátaljai gazdasági felügyelőség vezetőjévé a miskolci Bóbita Jánost nevezték ki. ~ Az új színkerületi beosztás alapján Munkácsot és Beregszászt Szabó Hangya Márton, Ungvárt Jakabffy Dezső színigazgató kapta meg. ~ Kárpátalján járt tanulmányúton Molnár C. Pál festőművész, grafikus. ~ A kárpátaljai Baross Szövetségnek Ungvár helyett Huszt lett a központja.

Ivánka László munkácsi rajztanár, festőművész második díjat (Kaposvár város díját) nyert a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság kaposvári tárlatán. A kiállítás anyagát Munkácson is bemutatták.

Márton Béla festőművésznek volt kiállítása Ungváron, aki 1938-ban telepedett le a városban (előtte Rozsnyón élt).