Franciaország, augusztus 9-én Anglia, szeptember 3-án az USA elismerte harcoló félnek az 1916. február 13-án alakult Csehszlovák Nemzeti Tanácsot.

A Beregi Református Egyházmegye közgyűlésén lemondott esperesi tisztségéről Bertók Béla munkácsi lelkész. ~ Munkácson megalakult a Karpato-Ruszkij Orel Egyesület. Elnök: Karczub Gyula. ~ Sztrájkba léptek a beregszászi téglagyári munkások, előnyösebb kollektív szerződést követelve.

Darányi Kálmán volt miniszterelnök Horthy Miklós kormányzó megbízásából Berlinben kérte a hozzájárulást, hogy Magyarország katonai támadást indíthasson Cseh-Szlovákia ellen. Adolf Hitler kancellár ezt elutasította. ~ Rómában Csáky István külügyminiszteri kabinetfőnöknek B. Mussolini kormányfő megígérte a támogatást. ~ Másnap J. Beck lengyel külügyminiszter közölte: Magyarország ne számítson katonai segítségre Lengyelország részéről. ~ A Syrový-kormány október 28-át „közönséges munkanappá” nyilvánította.

A Beck–Ribbentrop találkozó reggelén Munkács külterületén, Oroszvégen európai sajtóvisszhangot kiváltó fegyveres határincidens tört ki a magyar és a csehszlovák katonaság között („vízkereszti csata”). Még aznap a városba érkezett Jaross Andor tárca nélküli felvidéki miniszter. A magyar fél szerint „a csehszlovák reguláris és az ukrán szabadcsapatok” intéztek támadást a város ellen, rálőttek a magyar parlamenterekre is, egyikük könnyebben megsérült. A másik oldal hivatalos jelentése szerint az összetűzést a magyarok provokálták. Berlinben az incidenst „helyi fegyveres alakulatok önkényes tettének” tekintik. (Lásd. ezzel kapcsolatban a június 2-i emléktábla-avatást.) Január 8-án temették az áldozatokat Munkácson. Jelen volt Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter, aki utána Beregszászba látogatott. Munkács város az ügyben küldöttséget menesztett Imrédy Béla miniszterelnökhöz (a küldöttség tagja volt többek között R. Vozáry Aladár): hasson oda, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. A miniszterelnök a küldöttséget január 9-én fogadta. Január 10-én Őrhegyalján a felek kicserélték a foglyokat. Január 13-án az ügyben magyar–cseh katonai bizottság kezdte meg a tárgyalásokat. A magyar bizottság vezetője Andorka Rudolf vezérkari ezredes. Január 14-én helyszíni szemlét tartottak. Január 15-én Munkácson tiltakozó gyűlés volt a „vízkereszti csata” miatt. Jelen volt többek között Majoros István, a Magyar Nemzeti Szövetség és Fall Endre, a Magyar Revíziós Liga vezetője. A gyűlés résztvevői táviratot intéztek B. Mussolinihez és A. Hitlerhez.

Szlovák repülőgépek intéztek támadást Ungvár, Nagyberezna és Szobránc ellen. A magyar válaszlépés az iglói repülőtér bombázása.

Németország megtámadta Lengyelországot, amivel kirobbant a második világháború. ~ Kerekes István elnökletével Ungváron baráti megbeszélésen vettek részt az Egyesült Magyar Párt meghívott képviselői. Siménfalvy Árpád főispán ismertette a megbeszélés okát: „a mai rendkívüli idők részben az okai annak, hogy a pártélet nem kap nagyobb tempót. Váratlan akadályok jöttek közbe, amelyek a munkát késleltetik”. Kitartást, türelmet és további bizalmat kért. Korláth Endre országgyűlési képviselő felszólalásából: „Se jobb, se bal felé nem orientálódhatunk, nekünk az igaz, egyenes, becsületes középúton kell követnünk és támogatnunk a kormányt. […] Nekünk ma fenntartások, kikötések nélkül kell a kormányt támogatnunk.” ~ Szvoboda Ferenc kárpátaljai római katolikus apostoli kormányzót apostoli kormányzói helynökké minősítették. ~ Munkácson megkezdődött a leventekötelesek oktatása. ~ Őrdarmán megalakult a Levente Egyesület. Elnök: Kontratovics Irenej. ~ Megkezdte működését az Ungvári M. Kir. Közegészségügyi Állomás. Hozzá tartozik: Ung vármegye, Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék, valamint Kárpátalja egész területe. ~ A m. kir. rendőrség vidéki főkapitánysága elrendeli bejelentési hivatal szervezését ungvári és beregszászi kapitánysága szervezetében. ~ Városi zeneiskola nyílt Beregszászban. Igazgató: Drávay Lajos. ~ Ungváron megnyílt a Városi Plotényi Nándor Zeneiskola és a nőipariskola. ~ A kormányzói biztos rendeletére bezárták a rahói ruszin (március közepétől magyar) tannyelvű polgári iskolát. ~ Bezárták a szolyvai ruszin gimnáziumot. ~ Öt évfolyamú lett az ungvári görög katolikus tanítónőképző.

Megindul a 4. Ukrán Front támadása az északkeleti Kárpátokban kiépített Árpád-vonal ellen.